Vagyonleltár részletezettsége

Kérdés: Átalakulás során merültek fel kérdések a vagyonleltár részletezettségével kapcsolatosan: Kell-e a jegyzett tőkét részletezni? Ki és mennyit jegyez? Kell-e követelés/kötelezettségek között kimutatott osztalékot részletezni, hogy az kivel szemben áll fenn? Kell-e vevő/szállítói állomány bemutatásánál a partnereken belül részletezni az értéket számla szintjén? Az első kérdésnél felmerült, hogy esetleg személyiségi jogokat sérthet.
Részlet a válaszából: […] ...azt alátámasztó leltárra vonatkozó előírások szerint kell elkészíteni a (4)–(9) bekezdésben és a 137-141. §-ban foglaltak figyelembevételével.Az Szt. 69. §-ának (1) bekezdése szerint: A könyvek üzleti év végi zárásához, a beszámoló elkészítéséhez, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 27.

Végelszámoláskor az eredménytartalék

Kérdés: A végelszámolás befejezésekor mi a sorsa az eredménytartaléknak?
Részlet a válaszából: […] ...– elkészíti a végelszámolást lezáró számviteli beszámolót a cégtörvény és a vonatkozó kormányrendelet előírásainak figyelembevételével, a mérlegfordulónapot követő 60 napon belül.A végelszámolást lezáró számviteli beszámolóval egyidejűleg elkészíti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 15.

Szövetkezet végelszámolása

Kérdés: Jogszerűen megszűnhet-e a szövetkezet végelszámolással, ha külső adósság nincs, csak a tagokkal kell elszámolni? Jegyzett tőke 4750 E Ft, eredménytartalék -1248 E Ft, saját tőke 3502 E Ft, tag által adott kölcsön 400 E Ft, befektetett eszköz 500 E Ft (nincs remény a megtérülésre), készleten lévő göngyöleg 3400 E Ft. A tagok közgyűlési határozattal elfogadják a göngyöleget teljes kielégítésül. (A göngyöleget korábban a tagoktól vásárolták.) Hogyan kell elvégezni a könyvelést a végelszámolás teljesüléséig?
Részlet a válaszából: […] Az új Ptk. a szövetkezet megszűnéséről a 3:367. §-ában rendelkezik. E szerint a jogi személy jogutód nélküli megszűnésének általános esetein túl a szövetkezet jog­utód nélkül megszűnik abban az esetben is, ha tagjainak a száma hét fő alá csökken, és az ettől...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 12.

Kötelezettség a végelszámolást lezáró beszámolóban

Kérdés: A bt. 2014. 12. 31-i mérlegfordulónappal elkészítette a végelszámolást lezáró beszámolót, amelyet a törlési kérelemmel és a vagyonfelosztási javaslattal együtt beküldött a cégbíróságnak. Ebben a kötelezettségek között szerepel a zárónappal elszámolt, de még ki nem osztott vállalkozásból kivont jövedelem. Ezt a kötelezettséget a vagyonfelosztási javaslatban a tulajdonosok részére fizetendő pénzeszközök között szerepeltette. A cégbíróság hiánypótló végzést adott ki, miszerint a becsatolt végelszámolási zárómérleg nem fogadható el, mert rövid lejáratú kötelezettséget tartalmaz. Két lehetőséget adtak: nyilatkozzunk, hogy hogyan és mi módon lett kiegyenlítve a tartozás, vagy nyújtsunk be egy új kötelezettséget nem tartalmazó beszámolót. (A vállalkozásból kivont jövedelem a cégbírósági törlésig nem adható ki. Jól gondolom?) Mi a helyes megoldás a hiánypótló végzés rendezésére?
Részlet a válaszából: […] ...jellegű időbeli elhatárolásokat a követelések, illetve a kötelezettségek közé kell átvezetni, az eredményt érintőket pedig a bevételekkel, a ráfordításokkal szemben meg kell szüntetni,– és céltartalék sem.A forintban lévő pénzeszközökön kívüli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 30.

Közbenső mérleg tőkeleszállításhoz?

Kérdés: A zrt. 2011. 08. 01-jével közbenső mérleget készített a tulajdonos tőkeleszállítási döntéséhez. A tőkeleszállítás tőkekivonással történik, a tulajdonos részesedést fog kapni. A döntés októberben megszületett, a cégbírósági bejegyzés időpontja 2012. február vége. Kell-e újabb közbenső mérleget készíteni a cégbejegyzés napjával?
Részlet a válaszából: […] ...(ezt hangsúlyozni kell!).A zrt.-nél az így eladott részvény, üzletrész piaci értékét– ilyen jogcímen – a pénzügyi műveletek bevételei között kell kimutatni atulajdonossal szembeni követelésként, az eladott részvény, üzletrész könyvszerinti értékét –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 23.

Jegyzett tőke leszállítása tőkekivonással

Kérdés: A kft. alapításakor megállapított tőkeigény időközben lecsökkent, és ezért a tagok a jegyzett tőke leszállítását tőkekivonás útján valósítanák meg. Ezzel a mérleg szerinti eredmény arányos részét osztalékként ki kell-e fizetni (nem akarják más tőkeelemként megtartani)? A társaság tagjai Magyarországon bejegyzett társaságok, jogi személyek. Van-e lehetősége a társaságnak még ugyanebben az évben, egy későbbi időpontban osztalék­előleg kifizetésére, természetesen közbenső mérleg alapján? (Az érthetőség kedvéért a jegyzett tőke 100 millió Ft, a mérleg szerinti eredmény 60 millió forint, a saját tőke egyéb elemei számláin érték nem szerepel. A jegyzett tőke leszállítása a felére történne.)
Részlet a válaszából: […] ...a bevont üzletrészek névértékének fejébenátvett (járó) eszközök értékét is (ez itt együttesen 80 millió forintot) arendkívüli bevételekkel szemben: T 384, 366 – K 994. Így a tulajdonosoknál atöbbletként kapott összeg (ez nem feltétlenül 30 millió forint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 25.

Egyéni vállalkozás vagy egyéni cégként átalakulás

Kérdés: 2006. évben jogelőd nélkül alakult meg a bt. Az egyéni vállalkozás 2006-ban nem szűnt meg. Az egyéni vállalkozó eladta a tulajdonát képező bútorzatot a bt.-nek, amelyről egyösszegű számlát állított ki. Így a készlet a bt. nyilvántartásában szerepel. Az egyéni vállalkozó részletfizetési megállapodást kötött a bt.-vel. Így csak a pénzügyileg rendezett összegnek megfelelő jövedelme keletkezik az egyéni vállalkozónak. Úgy gondolom, hogy az adóterhek jelentős részétől mentesülne az egyéni vállalkozó, ha egyéni céggé, majd egyszemélyes kft.-vé alakulna át, azt követően pedig a bt. beolvadna a kft.-be. A beolvadással lehetővé válna a két fél között jelenleg fennálló követelés, illetve kötelezettség összevezetése. Jár-e ez valamilyen adófizetési kötelezettséggel?
Részlet a válaszából: […] ...az Szt. előírásaiszerint kimutatott pozitív összevont átértékelési különbözetet az átalakulásnapján megszerzett vállalkozói bevételként számolja el;– az átalakulás napjára vonatkozóan az Szja-tv.rendelkezései (49/B. és 49/C. §-ok) szerint, de...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 26.

Visszatérés számviteli feladatai (eva)

Kérdés: Nem az Szt. hatálya alá tartozó, evát választó bt. már 2003-ban kénytelen megszüntetni tevékenységét, egyszerűsített végelszámolással. Hogyan kell ez esetben az Szt. hatálya alá való visszatérés szabályait alkalmazni? Hogyan kell a végelszámolást számviteli és adózási szempontból lebonyolítani? Kell-e könyvvizsgálóval értékeltetni az eszközöket?
Részlet a válaszából: […] ...időpontját megelőző nappal készítendő záróleltárt és zárómérleget az Szt. 2/A. §-a (4) bekezdésének előírása figyelembevételével kell elkészíteni azzal, hogy azt könyvvizsgálóval nem kell ellenőriztetni.A Cstv. 65-79. §-ai tartalmazzák...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 22.