16 cikk rendezése:
1. cikk / 16 Halasztott bevételként elszámolt támogatás visszafizetése
Kérdés: A társaság részben GINOP-pályázaton nyert összegből több tárgyi eszközt és szellemi terméket valósított meg. A záró elszámolásra 2019 júniusában került sor. A támogatás bevételként történő elszámolása a 2018. évben a halasztott bevétellel szemben megkezdődött. A 2022. évben egy szabálytalansági eljárás során közel 150 millió Ft visszafizetésére kötelezték a társaságot. Módosítanom kell-e visszamenőlegesen a lezárt években támogatás címén elszámolt bevételt a társaságiadó-bevallás önellenőrzése mellett, vagy csak csökkentenem kell a jelenleg nyilvántartott halasztott bevétel összegét, és kötelezettségként nyilvántartani a visszafizetendő támogatást?
2. cikk / 16 Raktárépület felújítása támogatásból
Kérdés: A társaság már meglévő (2018-ban beszerzett) raktárépület felújítására nyert fejlesztési támogatást 2021-ben, amelyet meg is valósított 2022-ben, az üzembe helyezés 2022. 09. 30-án megtörtént. A támogatás összegét 100%-ban megkapta, amit előlegként tart nyilván, az elszámolásról még nem kapott értesítést. A felújítás révén nem változott meg a várható használati idő (2068.), a leírási kulcs (2%) és a maradványérték sem. A raktár 2018-as bekerülési értéke 20 millió Ft, az akkor megállapított maradványérték 5 millió Ft. A felújítás összege 50 millió Ft, a támogatási arány 50%. Ha 2023-ban (mérlegkészítés időszaka után) megtörténik az elszámolás, mekkora időszakra kell felosztani a támogatás összegét, illetve a maradványértékre fog-e jutni a támogatási összegből? A helyzetet bonyolítja, hogy a felújítás üzembe helyezése időpontjában a támogatott beruházáson felül további beruházási érték is aktiválva lett. Mennyiben módosítja ez a támogatási arányt, illetve a jövőbeli várható további beruházások mennyire befolyásolják azt, hogy az eszköz értékcsökkenésének mekkora hányadát számolja el egyéb bevételként a halasztott bevételek között nyilvántartott támogatásból?
3. cikk / 16 Kihelyezett hűtőszekrény bekerülési értéke
Kérdés:
Az alábbi téma magyarázatokkal, számviteli törvény szerinti hivatkozással kiegészített konkrét könyvelési tételeiben (beszerzés melyik értékkel, tárgyieszköz-nyilvántartásba milyen összeget és %-os écs-vel, támogatás könyvelése és egyéb tételek) szeretnék segítséget kérni. Cégünk (vevő) mikrogazdálkodó, kihelyezett hűtőszekrényre mint támogatásra (200 E Ft feletti) "Nagy értékű eszközhasználati szerződés"-t kötött az egyik szállítójával (eladó) 2021-ben (ebben az évben semmilyen könyvelés nem történt). A szerződésben vállaltuk, hogy a szerződés aláírásától negyedévente X Ft értékű élelmiszert (alapanyagot) vásárolunk az eladótól bizonyos szankciók (nemteljesülés), eszközre vonatkozó kötelezettségek feltételeivel. Az elvárt forgalom maradéktalan teljesítése fejében, a szerződés lejártát követően az eszközt bekerülési értékének (nettó X Ft) 1%-a+áfa értékben megvásárolhatjuk. Ennek számlázására most februárban került sor. Az eszközre vonatkozóan a típusán és a bekerülési értékén kívül nem tudunk más információt. Az eladás számlájához kell-e még egyéb dokumentum?
4. cikk / 16 Közösen beszerzett gép aktiválása, üzemeltetése
Kérdés: Három társaság közösen vásárolt egy munkagépet (közösen tudják előteremteni a saját erőt, a kapacitást is csak együtt tudják kihasználni), amihez vissza nem térítendő támogatást is kapnak. A gépet, természetesen, csak az egyik társaság (legyen ez az "A" társaság) aktiválhatja, és számolhatja el annak a költségeit, de a másik két társaság ("B" és "C" társaság) is használja majd. Milyen könyvviteli megoldás lehetséges a leírtak elszámolásához? Alkalmazható-e ez esetben a közös üzemeltetésre vonatkozó előírás? Ha igen, milyen feltételekkel, hogyan lehet ezt dokumentálni?
5. cikk / 16 Előlegből beszerzett eszközök támogatás előtti amortizációja
Kérdés: A fejlesztési támogatás előlegéből beszerzett immateriális javakra, tárgyi eszközökre előbb kezdünk el értékcsökkenést elszámolni, mint ahogyan a 96. Egyéb bevételre el lehet vezetni az előleget. Eltelhet több év is az előlegfolyósítás és a támogatás elszámolásának elfogadása között. Lehet, hogy már nem is lesz értékcsökkenési leírás, amikorra jóváhagyják az elszámolást, vagy kevesebb már a nettó érték, mint a támogatás bevétele. Hogyan kell eljárni, ha az előlegről a bevételre elszámolt fejlesztési támogatás összege, amit halasztott bevételként kell átvezetni, több, mint a támogatási előlegből beszerzett – időközben értékcsökkentett – eszköz nettó értéke, illetve ha az eszközt már csak maradványértéken tartjuk nyilván?
6. cikk / 16 Pályázati sikerdíj elszámolása
Kérdés: Tárgyieszköz-beszerzéshez kapcsolódó pályázatírói sikerdíj elszámolásához kérem a segítségüket. A tárgyi eszköz üzembe helyezése után folyik be a pályázaton nyert támogatás, ezután állítja ki a pályázatíró a sikerdíjról szóló számlát. A pályázatírói sikerdíj költség vagy a tárgyi eszköz bekerülési értéke, mivel az üzembe helyezésig a számla nem került kiállításra, de a szerződés alapján annak összege már az aktiválás előtt megállapítható? Ha a tárgyi eszköz bekerülési értékének része, akkor a szerződés alapján kell ráaktiválni, vagy utólag, a számla tényleges kiállításakor?
7. cikk / 16 Elhatárolt halasztott bevétel megszüntetése
Kérdés: A kft. nagy értékű tárgyi eszközt vásárol (bruttó 27 M Ft). A támogatás összege a bruttó ár 40%-a (10 800 E Ft). A tárgyi eszközt a kft. 2011. 10. 01-jén használatba veszi. A támogatást valószínűleg 2011. november hónapban kapja meg. A fejlesztésre kapott támogatás halasztott bevételként elszámolt összegét – az elszámolt értékcsökkenési leírással arányosan – a rendkívüli bevételekkel szemben kell feloldani, de lehet az egyéb bevételekkel szemben is. Mi alapján egyéb bevétel, illetve rendkívüli bevétel? Az értékcsökkenéssel arányos bevétel azt jelenti, hogy ha például az éves értékcsökkenés 3915 E Ft (T 57 – K 14), a 40%-os feloldandó támogatás 1566 E Ft (T 48 – K 98)? Jól értelmezzük az arányt?
8. cikk / 16 Szoftver bekerülési értéke
Kérdés: Cégünk pályázattal támogatást nyert el. A pályázat célja: elektronikus kereskedelmi és ügyfélkapcsolati rendszer kialakítása. A teljes költsége 25 855 E Ft, az elnyert támogatás mértéke 50%. A pályázat írását külső cég végezte nettó 905 E Ft-ért. A megvalósítás költségei: hardvereszközök 455 E Ft, szoftvereszközök 18 800 E Ft, kapcsolódó szolgáltatások: tesztelés, adatfeltöltés, tanácsadás, képzés, betanítás 6600 E Ft. Az ütemezés szerint 2009. II. félévére készül el minden. Hová könyveljem a pályázatírás, a tesztelés, az adatfeltöltés, a tanácsadás, a képzés, betanítás költségeit? A legnagyobb összeg a szoftver, mivel az nem beruházás, akkor szellemi termékként könyvelendő?
9. cikk / 16 Kutatás-fejlesztési kedvezmények
Kérdés: Társaságunk (K+F) kutatási tevékenységet végez. Tevékenységünket az egyetem területén (bérleti szerződés) végezzük. Kutatásaink önálló projektek. Nyertes pályázataink elszámolását követően támogatásban részesülünk. A pénzügyileg beérkezett pályázati támogatásokat elhatároljuk. Adózás előtti eredményünk javára év végén a támogatási jóváírásokból (amely időbelileg elhatárolt) egyéb és rendkívüli bevételeket számolunk el az alábbi költségek összegével megegyezően: – Tárgyi eszköz tekintetében az adott évre elszámolt értékcsökkenés összegével megegyezően engedjük fel az időbeli elhatárolást. – Munkabér és egyéb forgóeszközök között elszámolt költségeinket pedig 100%-os összegben. K+F tevékenységünk eredményeként született szellemi termékeket aktiváljuk (közvetlen önköltségen). a) A Tao-tv. adóalap-csökkentő tételként sorolja fel a visszafizetési kötelezettség nélkül kapott, pénzügyileg rendezett támogatást. A (8) bekezdésben konkrétan felsorolja, mikor csökkentheti az adózás előtti eredményét a társaság. Helytálló-e az álláspontunk, miszerint társaságunk ezen adóalap-csökkentő jogcímmel nem élhet a pályázati támogatás tekintetében? b) A 22. § (9) bekezdése szerint az alapkutatás és a kísérleti fejlesztés közvetlen költségei között elszámolt bérköltség 10%-át lehet figyelembe venni adókedvezményként. Milyen feltételei vannak a kedvezmény érvényesítésének, és hogyan lehet ezen adócsökkentő tételt igénybe venni? Cégünk élhet-e vele? c Adóalap-csökkentő tételek között sorolja fel a K+F közvetlen önköltséget. Társaságunk igénybe veheti-e ezt az adóalap-csökkentő tételt? Cégünk melyik csökkentő tételt veheti igénybe (párhuzamosan)?
10. cikk / 16 Később kapott támogatás elszámolása
Kérdés: A kft. 2005-ben gépet vásárolt pénzügyi lízing keretében, ehhez támogatást kért. A pályázati támogatási szerződést 2005-ben kötötték meg. A támogatás összege a beruházás 50%-a. A társaság a gép beszerzésekor az áfának az 50%-át igényelte vissza, a vissza nem igényelhető áfát a gép bekerülési értékében aktiválta, 2005. 08. 31-én. Ettől az időponttól értékcsökkenési leírást számolt el költségként. A támogatás negyedévente igényelhető a lízingcég bekérő levelei alapján. Az eddig benyújtott támogatási igényeket a minisztérium még nem folyósította. A támogatás elszámolása érinti-e a 2005. évet, ha annak pénzügyi rendezése a mérlegkészítés időpontjáig megtörténik? 2006-ban menynyi rendkívüli eredményt kell elszámolni? Helyesen járt-e el a társaság, amikor a beérkező számlákból csak a támogatással arányos áfát nem igényelte vissza?
