Ingatlan ingyenes használatba adása

Kérdés: Az "A" és "B" társaság kapcsolt vállalkozások. Az "A" társaság a tulajdonában álló üzemi célú ingatlant műhely és bolt céljára ingyenes használatba adja "B" társaságnak. A használati jog ingyenes átadásához milyen bizonylatot kell kiállítani? Az ingyenes átadás áfaköteles? A térítés nélküli használati jog átengedését hogyan kell elszámolni? A társasági adó alapját kell korrigálni?
Részlet a válaszából: […] ...meghatározott céljával és tevékenységével összhangban használhatja, és szedheti annak hasznait.A Ptk. kapcsolódó előírásai figyelembevétele mellett az "A" társaságnak – megállapodásuknak megfelelően – meghatározott időtartamra szerződésbe foglaltan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 7.

Ingatlan ingyenes használatba adása

Kérdés: "A" és "B" cég kapcsolt vállalkozások. "A" cég a tulajdonában álló üzemi célú ingatlant műhely és bolt céljára ingyenesen használatba adja "B" cégnek. A Számviteli Levelek 149. számában a 3053. számú kérdésre adott válasz szerint "B" cég az ingatlan használati jogának értékét a rendkívüli bevételekkel szemben aktiválja, majd a rendkívüli bevételt időbelileg elhatárolja, az elhatárolást a használati jog után elszámolt terv szerinti értékcsökkenési leírással azonos mértékben szünteti meg. A használati jog ingyenes átadása szolgáltatásnyújtásnak minősül, így áfaköteles. Az áfát átháríthatja-e "A" cég a "B" cégre? Ha igen, "B" cég levonásba helyezheti-e azt? Milyen bizonylatot kell ehhez kiállítani? A térítés nélküli használati jog átengedését hogyan kell elszámolni? Milyen korrekciók kapcsolódnak ehhez a társasági adóban? És a kapcsolt vállalkozásoknál?
Részlet a válaszából: […] ..."B" cég azon nyilatkozatával, mely szerint a juttatás (az átadás)adóévében az eredménye a juttatás következtében elszámolt bevétel nélkül nemlesz negatív, amelyet a beszámolója elkészítését követően azzal igazol [Tao-tv.3. számú melléklete A) részének 13...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 8.

Tagi kölcsön elengedése helyett más

Kérdés: A bt. egyedüli kültagja 2007-ben elhunyt. Sajnálatos módon 1 éven belül nem sikerült helyette új kültagot beléptetni. Az ügyvédtől kapott tájékoztatás alapján 2008. november 20-án megindult a társaság kényszer-végelszámolása. Ennek ténye és indoka a cégkivonaton feltüntetésre került. A bt. az elmúlt években veszteségesen üzemelt, az egyedüli beltag kölcsönnel finanszírozta a működését. Végelszámolás esetén a bt.-nek kötelezettsége nem maradhat. A 1,5 millió forint tagi kölcsön rendezésére milyen lehetőségek maradnak? A tag elengedi követelését? De akkor 21% illetéket, 4% különadót kell fizetnie. A végelszámolást átminősíti felszámolássá? Ami legalább 300 E Ft költséggel jár. Vagy 2007-ben az ügyvezető gépkocsijából elloptak társasági tulajdonba tartozó optikai anyagokat és árukat 1 millió Ft értékben. Az ellopott anyagokat, valamint a lejárt szavatosságú anyagokat a bt. 2,5 millió forint értékben rendkívüli ráfordításként számolta el. Mivel a kár gondatlanságból következett be, járható-e, hogy a beltag a tagi kölcsönnel megegyező összegű kártérítést fizet a bt.-nek, és így a követelés és a kötelezettség összevetésre kerül? Az illetéktörvény módosítása érinti-e az előbbiekben leírtakat? Van esetleg más megoldás is?
Részlet a válaszából: […] ...ésa tartozásátvállalást is – útján történő megszerzése.] A tagi kölcsön miatti kötelezettség elengedését a bt.-nélrendkívüli bevételként kell elszámolni, és ha emiatt pozitív lesz az adózáselőtti eredmény, akkor azt 2009-ben 4%-os különadó is terheli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 17.

Értékesítés piaci ár alatt

Kérdés: A kft. üzletpolitikai célokból jóval a piaci érték alatt, jelképes áron értékesít tárgyi eszközt egy másik kft.-nek. A két társaság között nincsen kapcsolt viszony. Az eladó átvállalja a felmerülő adófizetési kötelezettségeket is. Kérdésem, hogy ezen ügyletnek milyen adóvonzata van, és hogyan történik a könyvelése a két cégnél? Az eladó az áfát az eszközök piaci értéke után kell, hogy felszámolja? Mivel a vevő csak az eladási ár utáni áfát fizeti meg, ezért az áfakülönbözet az eladónál elengedett követelés, rendkívüli ráfordítás lesz? A társasági adó alapját a törvény szerint módosítani kell a térítés nélkül átadott eszközök könyv szerinti értékével. De mi van abban az esetben, ha az átadás nem ingyenes, hanem piaci érték alatti áron történik? Ilyenkor nem szükséges az adóalap módosítása?
Részlet a válaszából: […] ...azeszközértékesítés általános szabályától. Mivel tárgyi eszközt értékesít a kft.,a jelképes áron számlázott értéket az egyéb bevételek között kell elszámolni, atárgyi eszköz nyilvántartás szerinti nettó értékét pedig egyéb ráfordításként.Amennyiben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 16.

Követelések engedményezése, tartozásátvállalás

Kérdés: A kft. a befektetett eszközeit, valamint készleteit, a követeléseit szeretné engedményezni, illetve a kötelezettségeit átadni kapcsolt vállalkozás számára. A vevőköveteléseknél 100 százalékban értékvesztést számoltak el, így azok könyv szerinti értéke nulla. Az engedményezés könyv szerinti értéken történik. Hogyan kell ezt könyvelni az engedményezőnél, illetve az engedményesnél? Hogyan kell könyvelni a tartozásátvállalást az átadónál, az átvevőnél? Hogyan érintik ezen tételek az adózás előtti eredményt? A követelések, kötelezettségek értékesítése során az áfát fel kell számítani? Tételesen kell számlázni, vagy elegendő az átadás-átvételi jegyzőkönyvvel dokumentálni?
Részlet a válaszából: […] ...a társasági adó alapjának megállapítása soránaz adózás előtti eredményt növelni, – az átvevőnél piaci értéken a rendkívüli bevételekkelszemben az ingatlanokat, a berendezéseket, a készleteket, a pénzügyibefektetéseket állományba venni (a rendkívüli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 9.

Jelképes értéken számlázott juttatások

Kérdés: Olvastam egy cikket, amelyben azt írták, hogy a vállalati rendezvényeken, konferenciákon fogyasztott ételek, italok, kávé esetében, ha a résztvevők minimális összegű (akár 1 forint) térítést fizetnek érte és bizonylatot kapnak, már nem minősül reprezentációnak. Valós ez az információ?
Részlet a válaszából: […] ...vagy nem.Nem minősül a vállalkozás érdekében felmerült költségnek a készlet, immateriális dolog, tárgyi eszköz értékesítése, ha a bevételként elszámolt összeg nem éri el az eszköz szokásos piaci árának 90 százalékát. Ilyenkor a számított nyilvántartási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 3.

Követelés engedményezése

Kérdés: Kapcsolódik-e adózás előtti eredmény módosítása a követelés engedményezéséhez?
Részlet a válaszából: […] ...jogosult engedményezi a követelést, akkor az új Szt. 77. §-a (3) bekezdésének d) pontja alapján az engedményező (eladó) egyéb bevételt számol el az engedményes (vevő) által elismert összegben, a követelés átruházásakor. Az eladó – ugyancsak a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. március 22.