Tőkeleszállítás vagy tőkekivonás

Kérdés: Társaságunk termelési tevékenységéhez szükségtelen mértékű saját tőkével rendelkezik, mivel a magánszemély tulajdonosok az osztalékot évek óta nem vették ki. A társaság versenyképessége megtartásához jelentős fejlesztésbe kezdett. Az ehhez szükséges pénzügyi fedezetet a jegyzett tőke emelésével biztosították. A partnerek piaci magatartása miatt kétségessé vált a beruházás gazdaságos megtérülése. Ennek nyilvánvalóvá válásakor a tulajdonosok a tőke leszállításáról döntöttek, tőkekivonással. Ekkor szembesültek azzal a számviteli előírással, hogy tőkekivonáskor nemcsak a jegyzett tőkét kell csökkenteni, de a rá jutó összegben az eredménytartalékot is. Ezért ezt a megoldást elvetették. Olyan javaslat született, hogy az átalakulás módszerével csökkentsék a saját tőkét, vagy úgy, hogy a kiválással létrejövő társaságba csak jegyzett tőkét visznek ki, vagy úgy, hogy a társaság egy működő részlegét a hozzákapcsolódó eszközökkel, kötelezettségekkel és saját tőkével. A magánszemély tulajdonosok számára melyik módszer a kedvezőbb?
Részlet a válaszából: […] ...Gt. és Szt. előírások mellett a következőkre is tekintettel kelllenni.Az Szt. 86. §-a (3) bekezdésének c) pontja alapjánrendkívüli bevételként kell kimutatni az átalakult gazdasági társaságtulajdonosánál (tagjánál) a kiválással létrejött...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 22.

Egyéni vállalkozás vagy egyéni cégként átalakulás

Kérdés: 2006. évben jogelőd nélkül alakult meg a bt. Az egyéni vállalkozás 2006-ban nem szűnt meg. Az egyéni vállalkozó eladta a tulajdonát képező bútorzatot a bt.-nek, amelyről egyösszegű számlát állított ki. Így a készlet a bt. nyilvántartásában szerepel. Az egyéni vállalkozó részletfizetési megállapodást kötött a bt.-vel. Így csak a pénzügyileg rendezett összegnek megfelelő jövedelme keletkezik az egyéni vállalkozónak. Úgy gondolom, hogy az adóterhek jelentős részétől mentesülne az egyéni vállalkozó, ha egyéni céggé, majd egyszemélyes kft.-vé alakulna át, azt követően pedig a bt. beolvadna a kft.-be. A beolvadással lehetővé válna a két fél között jelenleg fennálló követelés, illetve kötelezettség összevezetése. Jár-e ez valamilyen adófizetési kötelezettséggel?
Részlet a válaszából: […] ...az Szt. előírásaiszerint kimutatott pozitív összevont átértékelési különbözetet az átalakulásnapján megszerzett vállalkozói bevételként számolja el;– az átalakulás napjára vonatkozóan az Szja-tv.rendelkezései (49/B. és 49/C. §-ok) szerint, de...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 26.

Ügyvédi iroda átalakulása

Kérdés: Egy ügyvédi irodából egyik tagja kiválik, új irodát alapít. A kiválás során az eszközök egy részét – könyv szerinti értékkel meghatározva – a kiváló ügyvéd elviszi. Az ügyvédi iroda a kiválás után tovább működik. Milyen számviteli és adózási, adóbevallási kötelezettség terheli a fennmaradó, tovább működő irodát?
Részlet a válaszából: […] ...teszi – a 136-143. § előírásait kell értelemszerűen alkalmazni, azalapul szolgáló külön törvény előírásai figyelembevételével. Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 77. §-a szerintaz iroda jogutódlással történő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 17.

Egyéni cég átalakulása kft.-vé

Kérdés: Kérem, szíveskedjenek összefoglalóan tájékoztatást adni az egyéni cég egyszemélyes kft.-vé történő átalakulása során elvégzendő számviteli feladatokról, adózási kérdésekről, bevallási határidőkről és nyomtatványokról.
Részlet a válaszából: […] ...tartalék lehet.Az átalakulással létrejövő (jogutód) egyszemélyes kft.-nek a vagyonmérleg-tervezetét – az Szt. 139-140. §-ai figyelembevételével – célszerű négyoszlopos formában elkészíteni. Az első oszlop az egyéni cég vagyonmérleg-tervezetének utolsó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. szeptember 5.

Kft. betéti társasággá alakulásakor az apport értelmezése

Kérdés: Ha kft. betéti társasággá alakul át, lehet-e a vagyoni betét teljes összege apport? Mégpedig a kft. tárgyi eszközeinek egy része? Ha igen, akkor a megmaradt tárgyi eszközökkel mi a teendő?
Részlet a válaszából: […] ...saját tőkén belül mire kell a lekötött tartalékban fedezetet biztosítani, illetve mennyi lehet az eredménytartalék összege. Ezek figyelembevétele mellett lehet meghatározni, hogy a vagyonmérleg-tervezetben és a végleges vagyonmérlegben mekkora lehet a saját tőkén belül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 20.