7 cikk rendezése:
1. cikk / 7 Visszlízing beszerzési értéke
Kérdés: 200 000 USD vételárat fizettünk egy kínai cégnek egy termelőgépért. A beszerzést 20 000 USD fuvarköltség és 2 000 000 Ft vámköltség terheli. A gépre visszlízingszerződést kötöttünk. A lízingcég 160 000 eurót finanszíroz a beszerzésből. Ennek megfelelően ki kell számlázni a gépet 160 000 euró+áfa értékesítési áron a lízingcégnek, amelytől azután ugyanezen az értéken a gépet visszalízingeljük. Hogyan kell számvitelileg elszámolni a teljes folyamatot, különös tekintettel a két beszerzés könyvelésére? Melyik beszerzés alapján kell nyilvántartásba venni az eszközt a tárgyi eszközök között és milyen értéken?
2. cikk / 7 Ügynöki vagy kereskedelmi tevékenység?
Kérdés: Cégünk ("A" cég) egy külföldi cég ("B" cég) megbízásából ügynöki szerződés keretében Oroszország területén vesz árut orosz cégtől ("C" cég), és azt Ukrajnában és Kínában adja el az ottani illetőségű "D" cégnek. Ezért az árrésből az "A" cég 4% ügynöki jutalékban részesül, a maradék 96% a "B" céget illeti meg. A "B" cég látja el az "A" céget a szükséges információkkal és pénzeszközökkel. Az "A" cég saját nevében köti meg az adásvételi szerződéseket a "C", illetve a "D" cégekkel, a számlázás az "A" cég és ezen cégek között történik. Az áru Magyarországon csak vámszabad területre lép be, és rögtön tovább is szállítják, az áru beszerzési árában benne van a szállítási költség is a vevőkig. Kérdésünk, hogyan kell a fenti ügyletet elszámolni, és milyen adóvonzata van, figyelemmel a 2010. évi változásokra is?
3. cikk / 7 Kiléptetett termékhez közvetlenül kapcsolódó teherközlekedés
Kérdés: A kft. külföldi cégekkel kötött szerződéssel (EU-s és EU-n kívüli is) vállalja a cégek által megvásárolt termékek elszállíttatását orosz és ukrán címekre. Az árut a megbízott vámraktárba elszállíttatja, vagy az ott betárolt árut átrakatja vagonba, és a megadott külföldi címre vasúton elviteti. A teljesítéshez alvállalkozókat vesz igénybe. Felmerülnek külföldi és magyar szállítási, rakodási, vagonvizsgálati, vámkezelési számlák, amelyeken szerepel AKK, AM és 20 százalék áfás tétel is. Mi a helyes számlázás a kimenő számlákban (vagontétel, vagy a felmerült szolgáltatások külön felsorolása)? Áfa szempontjából ezt exporthoz kapcsolódó vagy áfakörön kívüli nemzetközi teherközlekedésként kell szerepeltetni? Milyen árbevételként kell könyvelni? A beérkező hozzá kapcsolódó számlákat közvetített szolgáltatásként kell-e elszámolni?
4. cikk / 7 Szolgáltatás számlázott összege
Kérdés: A szolgáltató egy számlában számlázza az elvégzett szolgáltatás munkadíját SZJ-számmal azonosítva, valamint a szolgáltatás során felhasznált anyagköltséget vámtarifaszámmal azonosítva. A számla teljes összege szolgáltatásként könyvelendő, vagy megbontva: a munkadíj szolgáltatásként, a felhasznált anyag anyagköltségként? Ha anyagköltséget számolunk el, az az iparűzési adóból levonható?
5. cikk / 7 Vámoltatás közvetett képviselet útján
Kérdés: Cégünk árut importál. A vámoltatást egy szállítással is foglalkozó társaság végzi, közvetett képviselet útján. A vámhatározat a közvetett vámjogi képviselet nevére szól. A vám, áfa megfizetése a közvetítő cégen keresztül történik. Hogyan kell könyvelni és mikor a vámhatározatot, a számlát helyettesítő okmányt, a kiegyenlítést és az áfa kivezetését?
6. cikk / 7 Külföldi megrendelésre előállított termék
Kérdés: A kft. külföldi partnerétől előleget kapott devizában egy gyártógép elkészítésére. Az elkészült gépet a külföldi partner nem viszi ki az országból. Lehet-e export, mivel csak a géppel előállított termék megy ki az országból, amelyet a kft. külön számláz és a külföldi partner külön is fizet ki. Mi lesz a devizaelőleggel, ha a gép nem lesz a magyar kft. tulajdona?
7. cikk / 7 Exportbizomány áfája
Kérdés: A bizományos által lebonyolított exportot milyen általánosforgalmiadó-fizetési kötelezettség terheli?
