Osztalékelőleg euróban

Kérdés: Ügyfelem osztalékelőleget vett fel euróbankszámláról készpénzben. Ha a májusi osztalékfizetési döntésnél, forintban határozza meg az osztalékot, árfolyam-differenciával kell számolnom, mivel a könyveit forintban vezeti. Helyesen gondolom?
Részlet a válaszából: […] ...elkészíteni.A helyesen forintban megállapított osztalékelőleget tehát a társaságnak kellett volna a személyi jövedelem­adó levonása, bevallása és megfizetése után forintban kifizetnie. Így teljesen jogellenes, hogy azt az ügyfél az euróbankszámláról euróban vette...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 28.

Devizában történő könyvvezetés

Kérdés: A devizában történő könyvvezetés gyakorlati megvalósításával, a gazdasági események elszámolásával kapcsolatos konkrét szakmai iránymutatást nem találtam. A könyvvezetés pénzneme: euró. A gazdálkodónál – természetesen – továbbra is felmerülnek forintban vagy más – eurótól eltérő – devizanemben gazdasági események. Például a munkabér elszámolása, majd a bérkifizetés, a bérhez kapcsolódó járulékok, azok megfizetése, eurótól eltérő devizában a vevők, a szállítók számlái, azok pénzügyi teljesítése stb. Az ezekkel összefüggő kérdésekre kérnék választ.
Részlet a válaszából: […] ...meghatározni a személyi jövedelemadót, a gazdálkodót, illetve abiztosítottat terhelő járulékokat (ez kerül az adó- és járulékbevallásba) forintban,de könyvelni euróban kell a hó utolsó napján érvényes – választott -forintárfolyammal. Árfolyam-különbözet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 16.

Áttérés az euróban történő könyvvezetésre

Kérdés: 2009. január 1-jével áttérnénk az euróban való könyvelésre. Ezzel kapcsolatban milyen bejelentési kötelezettség van? Milyen könyvvezetési és bevallási kötelezettség keletkezik az átállással kapcsolatban? A bevallásokat milyen devizában kell teljesíteni?
Részlet a válaszából: […] ...megállapítani, bevallani és befizetni. Amérlegfordulónaphoz kapcsolódó, forintról devizára történő áttérés esetén soronkívüli adóbevallást kell teljesíteni.Az egyes adókat, járulékokat szabályozó törvényekkülön-külön (esetenként eltérően) szabályozzák, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 19.

K+F és a támogatások elszámolása

Kérdés: Egy kutatás-fejlesztéssel foglalkozó kft. egy 78 millió Ft összköltségvetésű projekten dolgozik (műszerfejlesztés). Ehhez a 2006. évben aláírt szerződésük alapján mintegy 42 millió Ft értékben vissza nem térítendő GVOP-támogatásban részesülnek. A támogatás "minőségének" egy része K+F, másik része de minimis jellegű. Az eddigi előlegfolyósítás 13 millió Ft volt (2006-ban). Kérdéseink: a) A szerződés aláírásának napja a mérvadó a tekintetben, hogy a társaságiadó-alapot csökkenteni lehessen a támogatás összegével? b) Milyen jogszabályok (törvények, kormányrendeletek) vonatkoznak a kapott támogatások számviteli elszámolásaira? c) Van-e jelentősége a számviteli és adójogi elszámolásban annak, hogy mi a forrása egy támogatásnak (pl. GVOP vagy különböző Alapok)? d) Mi a pontos könyvelés (kontírozás) a projekttel kapcsolatos költségekről, kiadásokról és a kapott előlegekről, támogatásról? Hogyan kell az elhatárolást és annak megszüntetését könyvelni? Milyen kimutatást(okat) kell készíteni a támogatás de minimis részéről?
Részlet a válaszából: […] ...nem tiltja a törvény) a kapott támogatástadózás előtti eredmény csökkentéseként. A támogatás de minimis részéről a társaságiadó-bevallásbanadatot kell szolgáltatni annak érdekében, hogy egy vállalkozás 3 egymást követőadóévben összesen ne vehessen igénybe 200...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 30.