Áthúzódó időszak díjfizetésének az elhatárolása

Kérdés: Saját fejlesztésű ügyviteli szoftvereket forgalmazunk havi, negyedéves és éves díjfizetéssel. Az ügyfél a programbérleti díj megfizetésével csak használati jogot szerez. A programok különböző regisztrációs időszakokra bérelhetők, melyek megfelelnek a díjfizetési időszakoknak. A számla mindig az időszak elején kerül kiállításra. A regisztrációs időszakot kell értelmeznem számviteli teljesítésnek? Az időszak eleje vagy vége a konkrét számviteli teljesítési nap a könyvelésben? A szerződésbe beírhatom-e, hogy a számla kelte a számviteli teljesítés, mivel akkor már rendelkezésre áll a program használata arra a negyedévre, amiről a számla szól? Ha esetleg a regisztrációs időszak 2023. július 1-től tartana 2024. június 30-ig, és a számlát július elején állítom ki, akkor is lehetne a kelte a számviteli teljesítés napja, vagy akkor már elhatárolni kell? Hogyan kell könyvelnem akkor, ha már decemberben kiállítom a következő év első negyedévéről a számlát? A könyvelés nem manuális, ezért az elhatárolás körülményes, persze ha csak az szabályos, akkor nem kérdés, de hogyan lehetne megoldani máshogy az áthúzódó időszak számlázását és könyvelését, ha a számla kelte, mint számviteli teljesítés, nem járható út? Valamint az elhatárolás a bevételre vonatkozik, de mi a helyzet a vevővel, azt mikor kell kimutatni a mérlegben mint követelést? Az Áfa-tv. szerinti teljesítésre az Áfa-tv. 58. §-a szerint járnék el.
Részlet a válaszából: […] ...azt a pénzügyi rendezéssel egyidejűleg – a kapott pénzeszközzel csökkentetten – kell megszüntetni.Az Áfa-tv. 58. §-a az áfa bevallása során a kérdésben leírt esetben is alkalmazható azzal, hogy a számviteli előírások szerinti teljesítés jellemzően nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 10.

Adásvétel helyett pénzügyi lízing

Kérdés: A kft. 2018-ban vásárolt egy nyerges vontatót, fizetett előleget (az áfát visszakértük), de a végszámlát nem tudta kifizetni. A számla 2018-ban kiegyenlítetlen maradt. 2019. év végén nyílt végű pénzügyi lízinggel rendezte a számlát. Hogyan lehet ezt a hibát helyesbíteni? A könyvelésben T 161 – K 4541-en szerepel.
Részlet a válaszából: […] ...kell pénzügyileg rendezni.Megjegyzés: a sztornótételek könyvelése után a 466. számlának Követel egyenlege lesz, amely az áfabevallásban fizetendő áfaként jelenik meg.(Kéziratzárás: 2020. 05....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 28.

Devizában adott előleg beszámítása

Kérdés: Az általunk vásárolt termék ellenértékét a belföldi szállító euróban kérte társaságunktól. Előlegként a teljes vételár 50 százalékát euróban utaltuk át forintszámlánkról, amelyet bankunk augusztus 21-én teljesített. A szállító előlegszámláján a teljesítés időpontja augusztus 26-a, a szállító MNB hivatalos árfolyamot használ. Az előlegszámla kelte augusztus 31. Az augusztusi bevallást követően kaptuk meg az előlegszámla sztornóját, amelyen a teljesítés augusztus 15., ezen számla kelte szeptember 13. A termékértékesítés szeptember 4-én történt, amelyről a számlát szeptember 7-én állították ki. Az előleget meghaladó, a teljes vételárból még ki nem egyenlített különbözetet szeptember 15-én a forintszámlánkról utaltuk át euróban. Mely időpontokkal és milyen árfolyamon kell társaságunknál mint vevőnél könyvelni a fenti eseményeket?
Részlet a válaszából: […] ...felszámított áfaszámlát megbontani:– 4661. Előzetesen felszámított áfatechnikai számlára,– 4662. Előzetesen felszámított áfabevallási számlára.Legyen az előleg összege (500+135 =) 635 euró, amelyet a vevő 325 Ft/euró áron, 206.375 Ft (ebből az áfa: 43.875...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 24.

Euróban adott előleg elszámolása a számlázáskor

Kérdés: Belföldi vevő részére 100.000 eurós számlát kell kiállítani. Az előleg 50,8 ezer euró volt. A számlázóprogram szerint a kiszámlázott szolgáltatás 100.000 euró + áfa, ebből lejön az előleg 40.000 euró + áfa, a számla összege 60.000 euró + áfa. 16.200 euró áfaösszegét feltünteti a teljesítésnapi MNB hivatalosan közzétett árfolyamán. Milyen árfolyamon kell könyvelni az árbevételt és az áfát, mivel az előlegfizetési és a teljesítésnapi árfolyam különböző, a végszámlán sem szerepel a 100.000 euró áfájának megfelelő forintösszeg?
Részlet a válaszából: […] ...napján. Az előleg áfája 10.800 euró, az áfa forintban feltüntetett összege: 3.240.000 Ft, ez került fizetendő áfaként az áfabevallásba, az áfa alapja 40.000 euró forintra átszámított összege, azaz 12.000.000 Ft.Az euróban kapott előleg könyvelése:– az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 18.

Adott-kapott előleg elszámolása

Kérdés: Kérem, ismertessék az adott-kapott előlegek elszámolását, kitérve annak minden lépésére (a pénz átutalása, az előlegszámla kiállítása, számla az értékesítésről, az előleg beszámítása stb.), ha az előleg forintban van, illetve ha devizában. Kérem, ez utóbbi esetben az árfolyam használatára is térjenek ki!
Részlet a válaszából: […] ...euró 313 Ft/euró árfolyamon 939.000 Ft, T 311 – K 91-92, az áfa 810 euró, 313 Ft/euró árfolyamon 253.530 Ft, T 311 – K 4672, az áfabevallást nem érinti;– az előleg beszámítása: 945 euró 312 Ft/euró árfolyamon (374.400-79.560 = 294.840 Ft): T 453 – K 311;–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 31.

Kimenő számlák könyvelése

Kérdés: Webáruház bevételeinek számviteli elszámolásánál megengedhető-e az a megoldás, hogy a kimenő számlákat nem tételesen rögzítjük, hanem összevontan lekérdezve a számlázóprogramból? A számlázóprogram át tudja importálni a számlák adattartalmát a könyvelőprogramba. A vevői számlák kiegyenlítése hosszú időt vesz igénybe, főleg az utánvéttel fizetett összegeknél. Van esetleg a számvitelben elfogadható, kevésbé időigényes megoldás?
Részlet a válaszából: […] ...követő hó végéig könyvelhetők. A számlákhoz áfafizetési kötelezettség is kapcsolódik, így ezt az időtartamot az áfabevallás gyakoriságához kell igazítani. A könyvelés gyakorisága választásának lehetősége azonban nem változtat annak követelményén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 7.

Devizában adott-kapott előleg

Kérdés: Sokat foglalkoztak már a devizában adott és kapott előlegek elszámolásával és az alkalmazandó árfolyammal. Egyik válaszban sem térnek ki azonban a következőkre: Ha az egyik fél nem utal elő­leget, az csak másnap íródik jóvá a másik fél bankszámláján, emiatt a másik fél által kiállított elő­legszámla a másnapi teljesítési dátumot és árfolyamot fogja alkalmazni, itt már biztosan keletkezik árfolyam-különbözet. Ha az előleget utaló fél a devizában vezetett bankszámlájáról utalja az előleget, akkor a bankszámlájáról könyv szerinti árfolyamon könyveli az utalt összeget, ami biztosan nem egyezik meg az utalás napjára választott MNB-árfolyammal, itt is keletkezik árfolyam-különbözet. Lehetséges, hogy az előlegszámlát nem kellene könyvelni? (A legtöbb könyvelőprogramban az áfa alapja és az áfa összege nem válik el egymástól!) Milyen árfolyamon kell kimutatni az előleget, év közben és az év végi értékeléskor?
Részlet a válaszából: […] ...Ft-ot árfolyam-különbözetként kell elszámolni: T 8762 – K 4661. Azelőlegszámlán lévő áfaalapot könyvelni nem szabad, azt csak az áfabevallásbakell beállítani.Amennyiben a könyvelőprogram nem a fentieknek megfelelőenkönyvel, akkor azt nem szabad használni. Ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 19.

Vevőktől kapott előlegek elszámolása

Kérdés: Szíveskedjenek ismertetni a vevőktől kapott előlegek elszámolását, kitérve annak minden lépésére (a pénz átutalása, az előlegszámla kiállítása, a termék értékesítéséről a számla kiállítása, az előleg beszámítása)! Kérem, hogy a fentieket forintban is és devizában is ismertessék, különösen az egyes eseményeknél használt árfolyamokra, árfolyam-különbözetekre, az esetleges év végi értékelésekre!
Részlet a válaszából: […] ...T 453 – K 311;= az előleg áfájának beszámítása, a fizetendő áfából valólevonása: T 467 – K 368;(a különbözet kerül az áfabevallásba, ha az áfakulcs nemváltozott);– a vevőnél, a megrendelőnél (az ellenérték és annak azáfája) a megfelelő eszköz-,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 19.

Devizában adott előleg beszámítása

Kérdés: Belföldi cég vagyunk, az általunk vásárolt termék ellenértékét belföldi partnerünk euróban kérte. Előlegként a teljes vételárat euróban utaltuk forintszámlánkról, amelyet bankunk március 20-án teljesített. (Számviteli politikánkban bankunk devizaárfolyama szerepel.) A szállító előlegszámláján a teljesítés időpontja március 26., és MNB-középárfolyamot használ. A számla kelte március 31. A márciusi áfabevallást követően kaptuk meg az előlegszámla sztornóját, teljesítés március 26., kelte április 15. A termékértékesítés április 4-én történt meg, amelyről számlát állítottak ki. Mely időpontokkal és milyen árfolyamokkal kell könyvelnem a fenti eseményeket? Lesz-e és mikor árfolyam-különbözet?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a kétféle árfolyam közötti különbözetmegállapítható legyen: T 4662 – K 4661. A 4662. számlára könyvelt összeg kerülaz áfabevallásba, míg a 4661. számlán mutatkozó egyenleget kellárfolyam-különbözetként elszámolni: T 4661 – K 9762, illetve T 8762 – K...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 11.

Étkeztetés feltöltött bankkártyáról

Kérdés: Étkeztetőcég vagyunk. Nálunk nemcsak készpénzért, hanem melegétkezési utalvány ellenében, sőt az alkalmazottaknak és külsős cégeknek kártyára történő feltöltéssel is lehet meleg ételt fogyasztani. A cég, aki feltölteti az alkalmazottai kártyáját, az adómentesen adható, jelenleg 12 000 Ft-ra tölti fel. Amíg futja, addig a kártyáról fogyasztanak, amikor elfogy a kártyán lévő összeg, akkor készpénzzel fizetnek a kasszánál. Hogyan történjen a számla kiállítása? A cégek a pénzt az étkeztetés előtt utalják. Áfás legyen a számla? Mi a helyzet akkor, ha a cég a saját alkalmazottait is így étkezteti?
Részlet a válaszából: […] ...ragaszkodik a számlához, akkor a ténylegesen beváltott utalványokértékében kell az étkeztetőcégnek, legalább áfabevallási időszakonként, az áfásszámlát kibocsátani. Célszerű azonban – ez esetben is – az utalvány beváltásaelőtt kérni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 20.
1
2