3 cikk rendezése:
1. cikk / 3 Elkésett közösségi számlák
Kérdés: Többször előfordul, hogy a közösségi bejövő számlák a teljesítést követő hónapokban kerülnek könyvelésre. Előfordul az is, hogy a számla a társaságnál van, ám azt a könyvelésre nem adják át. Előfordult már az is, hogy a számla a postán elkeveredett, így a megkért számlamásolat könyvelésére csak később került sor. Mi a helyes eljárás? Melyik összesítő nyilatkozatban kell szerepeltetni a közösségi számlákat, vagy mindig önellenőrizni kell?
2. cikk / 3 Be nem jelentett devizaárfolyam használata
Kérdés: A cég könyvelője elfelejtette bejelenteni az adóhatóság felé, hogy az Áfa-tv. 80. §-a szerint a külföldi pénznemben történő számlázásainál az alkalmazandó devizaárfolyam a számviteli politikában rögzített, hivatalosan közzétett MNB-árfolyam lesz. A partner részére a mai napig is az MNB-árfolyamon történik a számlázás. Kellemetlen lenne tudatni a partnerrel, hogy rosszul számláztunk, és magasabb értékű számlát kell kifizetnie. Hogyan kerülhető el ez, hogy a belföldi partner ne bontsa fel a szerződést? Bevételünk jelentős részét ő képviseli. Lehet-e, hogy cégünk az áfát önellenőrzi, a különbözetet bevallja és megfizeti? Hogyan könyveljünk, hogy a szankciókat elkerüljük? A társaságnak Közösségen belüli és kívüli beszerzése is volt.
3. cikk / 3 Exportértékesítés, késleltetett kiszállítás
Kérdés: Külföldi megrendelő részére élelmiszert állítottunk elő. A vevő a terméket átvette, az ellenértéket számla alapján kifizette, a terméket azonban nem vitte el. Tárolási nyilatkozatot állítottunk ki részére azzal, hogy a terméket csak később fogja kiszállítani. Elszámolhatjuk-e a számlázott összeget árbevételként, vagy az átutalt devizát előlegként kezeljük-e? Van-e, illetve mikor van áfafizetési kötelezettség?
