46 cikk rendezése:
1. cikk / 46 Bérelt ingatlanon végzett felújítás
Kérdés: Az „A” kft. egy magánszemély tulajdonában álló ingatlant bérel a tevékenysége végzése céljából. A magánszemély nem kér bérleti díjat, feltéve, hogy az épületet az „A” kft. folyamatosan fejleszti. Az „A” kft. nagyobb felújítást hajtott végre az épületen, amelyet még nem helyezett üzembe. Időközben az épület tulajdonjogát „B” kft. megvásárolná, mert a különböző engedélyek miatt új céget kell alapítania a tevékenység folytatása érdekében. Így tehát a beruházás az „A” kft.-ben maradt, de „B” kft. szeretné folytatni a tevékenységet, ami miatt a beruházás elkezdődött. Az „A” kft. továbbra is működni fog az épületben, ezért a továbbiakban „B” kft.-től bérli majd a számára szükséges területet, de a felújítás egy részét már nem fogja tudni aktiválni. A tulajdoni viszonyok alapján kapcsolt vállalkozásokról van szó. Helyes-e az a megoldás, hogy az „A” kft. a felújításra fordított összeget felújítás címén továbbszámlázza a „B” kft. felé? Illetve az, hogy az „A” kft. által felújított részt nem számlázza tovább a „B” kft. részére, cserébe továbbra sem fizet bérleti díjat? Milyen lehetőségei vannak az „A” és „B” kft.-nek, ha a jövőben közösen használnák az épületet, és a felújítás eddigi bekerülési értékének megtérítésére az „A” kft. nem tart igényt?
2. cikk / 46 Saját gépkocsi használatával kapcsolatos költségek megtérítése
Kérdés:
Egyszemélyes gazdasági társaság tagja, aki egyedüli ügyvezetője a cégnek, rendszeresen saját személygépkocsiját használja az ügyvezetői tevékenysége ellátása érdekében. Minden hónapban elkészíti a kiküldetési rendelvény nyomtatványt, amely megfelel a jogszabályban előírt tartalmi és formai követelményeknek. Kérem szíves tájékoztatásukat arra vonatkozóan, hogy ezzel a kiküldetési rendelvénnyel adómentesen elszámolható-e havi rendszerességgel költségtérítés?
3. cikk / 46 Őstermelői családi gazdaság iparűzésiadó-alapja
Kérdés: A háromfős őstermelői családi gazdaságból két tag számlázza ki a mezőgazdasági tevékenység árbevételét.
A tag 15.000 E Ft bevétel, 7000 E Ft anyagköltség.
B tag 12.000 E Ft bevétel, 5000 E Ft anyagköltség.
C tag 0 E Ft bevétel, 0 E Ft anyagköltség.
Az átalányadózás alapján minden tag az egy főre jutó bevételt írta be az szja-bevallásába 9000 E Ft értékben. Az iparűzésiadó-bevallásban is az egy főre eső bevételt (9000 E Ft) és az egy főre eső anyagköltséget (4000 E Ft) kell szerepeltetni, vagy minden tag a saját adatai alapján adja be a bevallást?
A tag 15.000 E Ft bevétel, 7000 E Ft anyagköltség.
B tag 12.000 E Ft bevétel, 5000 E Ft anyagköltség.
C tag 0 E Ft bevétel, 0 E Ft anyagköltség.
Az átalányadózás alapján minden tag az egy főre jutó bevételt írta be az szja-bevallásába 9000 E Ft értékben. Az iparűzésiadó-bevallásban is az egy főre eső bevételt (9000 E Ft) és az egy főre eső anyagköltséget (4000 E Ft) kell szerepeltetni, vagy minden tag a saját adatai alapján adja be a bevallást?
4. cikk / 46 Visszavásárolt üzletrész térítés nélküli átadása
Kérdés: A kérdés a 2021. 09. 09-i 8638., illetve 8640. számú kérdéshez kapcsolódik. Társaságunk kft., 3 millió Ft törzstőkével. Az egyik tulajdonostól a társaság 2020-ban megvásárolta a tőketartalék terhére a 40%-os üzletrészét 12 millió Ft-ért, majd 2021-ben a bent maradt két tulajdonos részére a megvásárolt üzletrész, tulajdoni arányuk alapján, térítés nélkül átadásra került. A társaság kisvállalatiadó-alany. Kell-e 2021-ben a kisvállalati adó alapját növelni a saját tőke csökkenése miatt? [Katv. 20. § (4) bek. a) pont.]
5. cikk / 46 Kriptovalutákkal, "stabilcoinok"-kal kapcsolatos tájékoztatás
Kérdés: A "stabilcoinok" számviteli kezelésével és adózásával kapcsolatban kérném tájékoztatásukat. A stabilcoin a kriptovaluták egy típusa, mely valamelyik fiatvalutához (pl. euróhoz) kapcsolódik. Egy kft. egy ilyen stabilcoint, konkrétan tether eurót vásárolna, és ezzel egyenlítené ki egyes szállítói számláit, illetve fogadná el vevőitől termékei ellenértékeként. Az ilyen stabilcoinokat hogyan kell nyilvántartani a könyvekben, hogyan kell elszámolni az egyes ügyleteken keletkező nyereséget-veszteséget, év végén szükséges-e átértékelni, és milyen adófizetési kötelezettséget von maga után?
6. cikk / 46 Életbiztosítás biztosítási díjának adózása, elszámolása
Kérdés: Adott egy kft., amely az életbiztosításnál díjfizetőként jelenik a szerződésben. A felépítés a következő: díjfizető: cég, szerződő: magánszemély (ügyvezető), biztosított: magánszemély alkalmazott (ügyvezető). Ebben az esetben a vállalkozásnak milyen adófizetési kötelezettsége merül fel? Amikor a magánszemély megkapja a biztosítási összeget, a vállalkozás részéről keletkezik-e adófizetési kötelezettsége?
7. cikk / 46 Belépőjegyek feltöltött kép lájkolói részére
Kérdés: Egy rendezvényszervező cégtől társaságunk kap (egy előre nem tisztázott formában) belépőjegyeket az egyik rendezvényre, amelynek a helyszínéül szolgáló csarnokot társaságunk fogja bérbe adni a rendezvényszervező cégnek. Ezeket a belépőjegyeket egy közösségi oldalon "eljátszanánk" pl. egy feltöltött kép lájkolói között. A résztvevőknek nem kellene semmilyen pluszfeladatot teljesíteni a nyeréshez. Kapcsolódik-e ehhez társaságunk, illetve a nyertes(ek) részéről adófizetési kötelezettség, és ha igen, akkor milyen? Befolyásolja-e az adófizetési kötelezettséget az, hogy milyen formában jutunk hozzá a jegyekhez (pl. számla ellenében megvásároljuk, vagy üzleti ajándékként kapjuk)?
8. cikk / 46 Családi gazdaság mely településen adóköteles – ipa?
Kérdés: Kérem szíves válaszukat a nyilvántartásba bejegyzett családi gazdaság helyi iparűzésiadó-fizetési kötelezettségének keletkezésére (mely településen, kikre vonatkozik), értelmezésére vonatkozóan az alábbi esetekben! A Htv. 41. § (8) bekezdésének rendelkezése 2017. 01. 01-től érvényes, azonban az ezt megelőző időszakra is eltérő értelmezések merültek fel.
1. A családi gazdaság nyilvántartásba vett földterületei nem a családi gazdaság vezetőjének és nem a tagoknak az állandó lakcíme szerinti településen található.
2. A családi gazdaság nyilvántartásba vett földterületei nem a családi gazdaság vezetőjének és nem a tagoknak az állandó lakcíme szerinti településen található, és a tagok kiskorú személyek (unokák).
3. A családi gazdaság nyilvántartásba vett földterületei a családi gazdaság vezetőjének állandó lakcíme szerinti településen találhatóak, azonban a tagoknak az állandó lakcíme más településen van. Ebben az esetben is felmerül, hogy a tagok felnőttek vagy kiskorúak.
1. A családi gazdaság nyilvántartásba vett földterületei nem a családi gazdaság vezetőjének és nem a tagoknak az állandó lakcíme szerinti településen található.
2. A családi gazdaság nyilvántartásba vett földterületei nem a családi gazdaság vezetőjének és nem a tagoknak az állandó lakcíme szerinti településen található, és a tagok kiskorú személyek (unokák).
3. A családi gazdaság nyilvántartásba vett földterületei a családi gazdaság vezetőjének állandó lakcíme szerinti településen találhatóak, azonban a tagoknak az állandó lakcíme más településen van. Ebben az esetben is felmerül, hogy a tagok felnőttek vagy kiskorúak.
9. cikk / 46 Adóalap külföldi telephely esetén
Kérdés: Egy magyar társaság 2018-ban Németországban fióktelepet nyitott, német adószámmal rendelkezik. A magyar könyvelésben a német fióktelep gazdasági eseményei elkülönítetten szerepelnek. Kérem, szíveskedjenek bemutatni, hogy pontosan hogyan kell számítani a magyar társasági adót (a magyar adókedvezmények igénybevételének esetleges korlátját a német adó miatt), hogyan kell kimutatni az 1929-es társaságiadó-bevallásban (5. sor/12 sor?), illetve hogyan kell könyvelni az alábbi adatok figyelembevétele mellett. Az összesen adatok a magyar és a német adatokat mutatják, a második oszlop csak a német adatokat.
Összesen – ebből német
bevétel 1200 500
költség 700 350
adózás előtti eredmény 500 150
adóalap-korrekció - 200 0
adóalap 300 150
számított adó 9%/30% 27 45
adókedvezmény 13 0
fizetendő adó 14 45
A német könyvelő a 2019-es bevallást 2020-ban fogja benyújtani, és az adó is 2020-ban lesz befizetve. A német adó magyar rendszerben való figyelembevételét befolyásolja-e annak bevallási vagy befizetési ideje? Mi a teendő, ha az adóbevallás és a -befizetés csak 2020 júliusában következik be? (A 2018-as év bevallása 2019 novemberében lett benyújtva.)
Összesen – ebből német
bevétel 1200 500
költség 700 350
adózás előtti eredmény 500 150
adóalap-korrekció - 200 0
adóalap 300 150
számított adó 9%/30% 27 45
adókedvezmény 13 0
fizetendő adó 14 45
A német könyvelő a 2019-es bevallást 2020-ban fogja benyújtani, és az adó is 2020-ban lesz befizetve. A német adó magyar rendszerben való figyelembevételét befolyásolja-e annak bevallási vagy befizetési ideje? Mi a teendő, ha az adóbevallás és a -befizetés csak 2020 júliusában következik be? (A 2018-as év bevallása 2019 novemberében lett benyújtva.)
10. cikk / 46 Szakképzési hozzájárulás elszámolása
Kérdés: Módosultak a szakképzési hozzájárulásra vonatkozó előírások. Cégünk szakképzési hozzájárulásra kötelezett, amelynek háromféle módon tesz eleget: saját munkavállaló képzése, fejlesztés, gyakorlati képzés. Van-e ezekben változás? Hogyan kell ezeket a tételeket kiszámítani és könyvelni?