5 talált cikk az áfa , tevékenység , nyilvántartás , kézirat , külföld , bizonylat kifejezésre

Kérdés: Társaságunk áruk nagykereskedelmével foglalkozik. Az árukat külföldről szerezzük be, amelyek papíranyagú, ún. gyűjtőkartonokba vannak csomagolva. A gyűjtőkartonok egy részét fel tudjuk használni (abban adjuk tovább az árut partnereinknek), de a gyűjtőkartonok nagyobb része társaságunknál marad, és csak halmozódik, nem tudjuk mire használni. Ebben az évben szerződést kötöttünk a helyi hulladékgazdálkodó céggel, amelynek értelmében kihelyeznek hozzánk egy konténert, és abban gyűjtjük a fel nem használt kartonpapírokat. A konténert a hulladékgazdálkodó időszakonként elszállítja, leméri a tartalmát, és 12 Ft/kg árat fizet a lemért súlyú papírért, amit nekünk kell számláznunk a hulladékgazdálkodó felé fordított áfával. A konténerkihelyezésért és -elszállításért nem kell fizetnünk. Társaságunk a készletekről mennyiségi és értékbeni nyilvántartást vezet. A készletprogramunk össze van kötve a számlázóprogramukkal, azaz csak olyat tudunk számlázni, ami árucikként rögzítve van a készletprogramban, és van belőle (vagy nem áruként, hanem szolgáltatásként van rögzítve, pl. fuvarköltség). Hogyan kell kezelni a fenti gyűjtőkartonokat a készletprogramban (és a számvitelben) ahhoz, hogy szabályos legyen a nyilvántartás, és ki tudjuk számlázni a hulladékgazdálkodó felé? Eddig a gyűjtőkartonokat nem vettük készletre. Szeretnénk a legkisebb adminisztrációval járó, de szabályos megoldást alkalmazni.

Kérdés: Olasz külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe generálkivitelezést folytat Magyarországon. A munkálatokhoz részben saját tárgyi eszközeit használja. A munkálatok hamarosan véget érnek. A magyarországi fióktelep a levonulás után megszüntetésre kerül. Eközben az olasz külföldi vállalkozás egy új munkálatra kapott megbízást Svédországból, ahol szintén létrehozott egy fióktelepet. A svédországi fióktelep ugyanilyen munkálatokat fog végezni. Ezért az olasz külföldi vállalkozás úgy döntött, hogy a magyarországi fióktelep könyveiben szereplő munkálatokhoz szükséges gépeket kiviszi a svéd fióktelephez. A gépek nem fognak visszakerülni Magyarországra. A külföldi cég ezt nem tárgyieszköz-értékesítésként kívánja megoldani, mivel az ő szempontjuk szerint a fióktelepek között mindösszesen a saját tulajdonukat helyezik át. Ez az ügylet funkcionálhat-e vagyonáthelyezésként, vagy ingyenes eszközátadásként kell kezelni?

Kérdés: A fióktelep Magyarországon egy javítóműhelyt bérel, amelyben speciális járművek javításával foglalkozik. Rendelkezik néhány alkalmazottal, helyben ők végzik ezt a tevékenységet. Az egyes munkákban azonban gyakran közreműködnek a központ (anyavállalat) alkalmazottai is. Amennyiben anyag, alkatrész szükséges, akkor ezt a központ biztosítja. Biztosít továbbá eszközöket is a munkához (pl. személygépkocsikat a magyar munkavállalóknak). Jelenleg az anyavállalat és a magyar fióktelep között semmilyen elszámolás nincs. A számlákat a vevők felé a külföldi anyavállalat állítja ki. A megrendelők kivétel nélkül külföldi vállalkozások. A központ a fióktelep eredményét cost plus eljárással kívánja megállapítani, azaz a fióktelepnél elszámolt költségekből kíván kiindulni a fióktelepnél kimutatott árbevétel meghatározásakor. Azaz – értelmezésük szerint – a központ megrendelte ezeket a javításokat a magyar fiókteleptől, és értékesítette a megrendelő felé. Szabályos ez az eljárás? Amennyiben igen, hogyan kell eljárni, bizonylatolni? Vagy kötelezően a fióktelepnek kellene kiállítania a számlákat a megrendelők felé, és a központtal is el kell számolni költségoldalon? Melyik eljárás helyes? Esetleg mindkét eljárás alkalmazható? A két esetben hogyan kell kezelni (bizonylat- és áfaszempontból) a központ és a fióktelep közötti anyagmozgásokat és szolgáltatásokat?

Kérdés: Társaságunk autóipari és egyéb műanyagipari alkatrészek, termékek előállításával foglalkozik. A gyártás során speciális gyártóeszközöket (szerszámokat) használunk, amelyek az előállítandó termékek fajtájának megfelelően cserélődnek a gyártási folyamat során. Az előállítandó termékkör folyamatos bővülésének köszönhetően mára már 1400 db-os szerszámkészlettel rendelkezünk. A szerszámok használati ideje rendkívül változó, alapvetően a megrendelői igény határozza meg, hogy mennyi ideig vesznek részt a gyártási folyamatban. Ezen szerszámok rendkívül nagy értéket képviselnek, általában több tíz, de van olyan szerszám is, amelynek előállítása 30-40 milliós költséget jelent. Jelenleg is van olyan gyártás alatt lévő szerszám, amelynek csak a tervezési és konstrukciós költsége 24 millió Ft, a teljes bekerülési értéke pedig eléri a 43 millió forintot. A 2020. év során ezen a jogcímen már 415 millió forint került elszámolásra. A nagyságrend bemutatásával csak azt kívántam érzékeltetni, hogy ennek a témakörnek a helyes számviteli és adózási elszámolása kiemelkedően fontos a társaság számára.

Kérdés: Külföldi vállalkozás magyarországi tevékenységével kapcsolatos bizonylatait továbbítja a magyarországi könyvelésnek. A bizonylatok nagy részén azonban vevőként nem a fióktelep, hanem a külföldi vállalkozás van megjelölve, azaz a bizonylatokon nem szerepel a fióktelep neve, címe, adószáma. Világos, hogy ezekre a bizonylatokra áfalevonási jogot nem alapíthatunk. Elszámolhatjuk ugyanakkor valamilyen módon ezeket a költségeket? Többször felhívtuk a külföldi vállalkozás figyelmét a problémára, de sok esetben a mai napig a saját nevükre állíttatják ki a számlákat.