Földgázszámla és korrekciója áfájának árfolyama

Kérdés:

A földgázszolgáltató zrt. előre számláz földgázdíjat. (Nem használja az előleg kifejezést, és nem a pénzösszeg jóváírása után készíti el a számlát, hanem tervezett fogyasztásról számláz földgázdíjat.) Példán keresztül: 09. 15. számla keltezéssel 10. 01.–10. 31. elszámolási időszakra 10 000 EUR + 27% áfa. A számlán a 09. 15-i MNB-árfolyammal feltüntette az áfa forintösszegét, ami 1 095 255 Ft. Ezt a számlát 11. 15-én teljes egészében pontosan az eredeti összegekkel lesztornírozta úgy, hogy az áfa forintösszegének is az eredeti 1 095 255 Ft-ot írta a sztornószámlára. Ezt a vevő 11. 18-án kapta kézhez. 11. 30-án kiállítottak gáz-elszámolószámla megnevezéssel egy új számlát a 10. 01.–10. 31. időszak tényleges fogyasztásáról, melynek példa szerinti összege: 4000 EUR + 27% áfa. Erre a számlára a számla keltének napján érvényes MNB-árfolyam szerinti forintösszeget szerepeltette, 440 683 Ft-ot. (A tervezett fogyasztás árfolyama 405,65 Ft/EUR, a tényleges fogyasztás árfolyama 408,04 Ft/EUR a szolgáltató által kiállított számlán.) A fent leírt számlázási gyakorlat helyesnek tekinthető-e, illetve a számla befogadója melyik havi áfabevallásaiba mely összegeket állíthatja be levonható adóként? Továbbá az áfa szerinti megítélésen kívül kérjük iránymutatásukat a számlák helyes számviteli elszámolásáról is.

Részlet a válaszából: […] ...kell figyelembe venni. A kérdésében említett szolgáltató e szerint járt el helyesen, amikor elkészítette az eredeti számla sztornóbizonylatát/-számláját.Ha az eredetileg kiállított számla összegében történő változás egyúttal a levonható adó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 9.

Eszközök tartós bérbeadásához kapcsolódó árengedmény

Kérdés: A társaság eszközök tartós bérbeadása kapcsán a partnereivel történő megállapodás szerint azonos összegű havi bérleti, szolgáltatási díjakat számláz, majd az akár 36-60 hónapos határozott idő végeztével, az eszköz értékesítését követően számol el a partnerrel. A bérleti szerződésben előre rögzített feltételek szerinti elszámolás során annak megfelelően, hogy a bérleti időszak végén a bérelt eszköz piaci ára, az értékesítés során befolyt vételár mennyi, a partnerrel történő elszámolás során – tekintettel arra, hogy a bérelt eszköz használata során a bérlő "magatartása" az eszköz eladási árára nagymértékben hat – a bérbeadó utólagosan árengedményt nyújt(hat) a korábbi bérlő számára. Jól gondoljuk, hogy a fentiek alapján nyújtott engedmény megfelel azon utólagosan adott árengedménynek, amelynek elszámolása során a bérbeadó az Áfa-tv. 77. §-ának (3) bekezdésében foglalt döntése alapján nem számlázott utólagosan adott árengedménynek tekintve, számviteli bizonylattal számol el korábbi bérlő partnerével? Melyet társaságunk egyéb ráfordításként, míg partnerünk egyéb bevételként könyvel?
Részlet a válaszából: […] Sajnos nem jól gondolják. A kérdésben leírt konstrukció kezelése még az Áfa-tv. 77. §-a (3) bekezdése szerinti követelménynek sem felel meg, nem a teljesítésig (a korábbi időszak végéig) adják, hanem azt követően. A kérdés szerinti konstrukció valójában az utólag...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 5.

Megszűnik az egyszerűsített vállalkozói adó

Kérdés: 2020. január 1-jétől hatályát veszti az Eva-tv. Az e törvény hatályon kívül helyezésével az Eva-tv. hatálya alá tartozó szervezetek is megszűnnek? Hova, milyen adótörvény hatálya alá kerülnek? Milyen számviteli, adózási feladatok kapcsolódnak a jogszabályi háttér megszűnéséhez? Hogyan alakulnak ezek egy bt. esetében?
Részlet a válaszából: […] ...január 1-je) után a társasági adó alapjánál az értékcsökkenési leírást a más szervezet által kibocsátott és rendelkezésre álló bizonylaton feltüntetett bekerülési értékre vetítve kell megállapítania.A társasági adó szempontjából elszámoltnak kell tekinteni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 12.

Könyvelés a lengyel telephelyen

Kérdés: Egyik projektünk kapcsán telephelyet kellett alapítanunk Lengyelországban. A lengyel telephely fogja számlázni a teljesítést áfásan. A szerződés egy ipari berendezés tervezését, gyártását és beüzemelését foglalja magában. A munkálatok egy részét lengyel alvállalkozók végzik, lengyel áfával számlázzák telephelyünk nevére, címére és adószámára. A lengyel telephelyen bejelentett munkavállalónk nincs, csak az alvállalkozók számláit fogadja, és számlázza a projekt teljes árbevételét. A közvetlen költségek másik részét a magyar vállalkozásban felmerült bér, anyag, igénybe vett szolgáltatás adják. A magyar cégnél történik a tervezés egy része és a berendezések gyártása is. A magyar cég mindkét hely felmerült költségeit könyveli, és a telephely költségeit és bevételeit elkülönítetten gyűjti. Milyen módon biztosítható, hogy a lengyel telephely adózásához a projekthez kapcsolódó közvetlen és közvetett költségek bekerüljenek a lengyel könyvelésbe? Elegendő egy belső számlázás, vagy a kapcsolódó összes magyar számlát is könyvelni kell? A bérek és a közvetett költségek hogyan fognak megjelenni? Milyen értéken kell a lengyel telephelynél a projekttel kapcsolatos költségeket érvényesíteni? Különös tekintettel a magyar-lengyel egyezmény szerinti telephely nyereségére. A lengyel telephely csak közvetíti a tevékenységünket, amelynek a nyereségtartalma eltér a jelen projekt tényleges nyereségétől. Milyen költséget kell alkalmazni a lengyel és a magyar társaságiadó-bevallás vonatkozásában? Hogyan kell könyvelni azt, ha a magyar vállalat átvezet egy bizonyos összeget a lengyel telephely bankszámlájára a szállítói tartozások kifizetésére? Milyen feltételei vannak?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a lengyel telephely minden gazdasági eseményének a társaság vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetére gyakorolt hatását – hiteles bizonylatok alapján – a magyar vállalkozás (központ) nyilvántartásaiban a számviteli törvény előírásai szerint rögzíteni kell, azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 11.

Reklámadóról általában

Kérdés: Kérem, ismertessék a reklámadóval kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat, feladatokat!
Részlet a válaszából: […] ...és -fizetési kötelezettségének eleget tett, vagy arról, hogy adófizetési kötelezettség nem terheli. Nyilatkozni lehet a számlában, más bizonylaton, szerződésben és külön okiratban.Az adó alapja– a nettó árbevétel (annak megfelelő bevétel), egyéni vállalkozónál...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 11.

Bizonylatok megőrzése

Kérdés: Könyvelőirodánk egyik ügyfelének felmondott. Az adóhatóságnál lévő meghatalmazásunkat visszavontuk. A céget többször felszólítottuk, hogy bizonylatait és iratait vegye át, ez azonban még a mai napig sem történt meg. Meddig kell őrizni ezeket a bizonylatokat? Legutóbbi felszólítólevelünkben közöltük, ha személyesen nem veszi át, akkor az iratokat postán küldjük el. Amennyiben sor kerülne az iratátadásra, kötelesek vagyunk-e a könyvelési adatokat tartalmazó elektronikus adatállományt is átadni? A Számviteli Levelek 214. számában a 4454. kérdésre adott választól eltér az egyik szakkönyv témával kapcsolatos álláspontja. Melyik tekinthető mérvadónak? Ezen utóbbi vélemény szerint a szerződés megszűnését követően a könyvelőirodát nem terheli a számítógépes adatállomány megőrzésének kötelezettsége. Másik kérdésünk, amennyiben ügyfelünk több hónapos vagy éves könyvelési díj-tartozást halmozott fel, és emiatt mondtunk fel, kötelesek vagyunk az iratait visszaadni?
Részlet a válaszából: […] ...adó megállapításához való jog el­évüléséigmegőriznie. Az Art. 44. §-ának (1) bekezdése szerinti iratok a jogszabálybanelőírt bizonylatok, könyvek, nyilvántartások – ideértve a gépi adathordozónrögzített adatokat is -, amelyeket úgy kell kiállítani,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 15.

Szt. 2005. évi változásai II.

Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
Részlet a válaszából: […] ...(a ráfordítások)ellentételezésére adott támogatásnak, juttatásnak, továbbá– a véglegesen átadott pénzeszközök összegét.16. Bizonylattal szembeni követelmények <br> teljesítése[167. § (7) bekezdése]Az Szt. új rendelkezése szerint a gazdálkodó–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.

Helyesbítő vagy sztornószámla?

Kérdés: Mikor kell sztornószámlát, és mikor helyesbítő számlát kiállítani? Mit kell tartalmazniuk?
Részlet a válaszából: […] ...rendelkezik. Az új Szt. 73. §-ának (2)-(3) bekezdése azokat az árbevételt korrigáló tételeket sorolja fel, amelyek könyvelésének bizonylata a helyesbítő számla.SztornószámlaA fenti jogszabályok tehát nem használják a sztornószámla kifejezést, a gyakorlati...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. június 28.