6 cikk rendezése:
1. cikk / 6 Bérlet vagy nyílt végű pénzügyi lízing
Kérdés: A 6640. számú válaszukhoz kapcsolódóan kérdésünk a következő: A nyílt végű pénzügyi lízinget a lízingbe vevőnél bérleti díjra vonatkozó szolgáltatásnak kell tekinteni, s véleményük szerint a részletre is csak ez esetben lehet az áfát felszámítani (a pénzügyi szolgáltatás ugyanis áfamentes). Helytálló-e a tájékoztató szerinti értékcsökkenés elszámolása a nyílt végű pénzügyi lízing esetében, mivel a bérleti díjat nem lehet aktiválni? Csak a zárt végű pénzügyi lízingnél kell aktiválni a fizetett részleteket? Gond lehet az első fizetendő részlet elszámolásával is (azt bérleti díjként a futamidő figyelembevételével el kell határolni). Ellentétes lehet-e a számviteli törvény az áfatörvénnyel? A NAV telefonos ügyfélszolgálatán is azon véleményünket erősítették meg, hogy nyílt végű pénzügyi lízing esetében a részleteket bérletként kell kezelni, és értékcsökkenés elszámolásáról szó sem lehet.
2. cikk / 6 Részletfizetés vagy részletekben történő fizetés
Kérdés: Bérelt ingatlanon végeztettünk építőipari munkákat (iroda kialakítása, belsőépítészeti átalakítások). A szolgáltatóval kötött szerződésben 36 hónapos részletfizetésben állapodtunk meg. Ebben az esetben érvényesíthető az Áfa-tv. részletfizetésre vonatkozó szabálya? A szolgáltató havi részletekről állít ki áfás számlát. Mi a beruházást, mint idegen ingatlanon végzett beruházást állományba vehetjük a szerződés és az átadás/átvétel alapján teljes összegben? Ha igen, akkor a havi részletek számláit hogyan kell elszámolni? Az Áfa-tv. 07. 01-i változása erre a számlázásra is vonatkozik?
3. cikk / 6 Tulajdoni hányad telek ellenében
Kérdés: Két gazdasági társaság társasházi tulajdonnal rendelkezett. A társasházi tulajdont megszüntették, az épületet lebontották. Helyére közös építési engedéllyel új társasház épült. A létrehozandó társasházban az "A" társaság végezte a beruházást saját költségén, a "B" társaság az építési telekkel vett részt. A "B" társaság által átadott telekrész értéke megegyezik az "A" társaságtól kapott tulajdoni hányad értékével. Milyen bizonylatkiállítási kötelezettsége van a társaságoknak? Megteheti-e "B" társaság, hogy a nyilvántartott telekértéket átvezeti a tulajdoni hányad főkönyvi számlára? Ebben az esetben milyen adózási és illetékvonzatok merülnek fel? Értelmezhetik-e ezt a társaságok úgy, hogy "B" társaság ingyenes átadás jogcímen tulajdoni hányadot ad át, míg "A" társaság ingyenes átadás címen tulajdoni hányadot ad a létrehozandó felépítményből? Ebben az esetben milyen illetékkötelezettség terheli a társaságokat?
4. cikk / 6 Saját vállalkozásban végzett beruházás
Kérdés: Az APEH honlapján közreadott, "Saját vállalkozásban végzett beruházás utáni adófizetési kötelezettség és adólevonási jogosultság keletkezése" című tájékoztatóval kapcsolatosan kérdezem, hogy az Áfa-tv. 142. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján fordított adózású alvállalkozói számlák elszámolásakor és a beruházás 2 év múlva várható aktiválásakor az áfa elszámolása hogyan történik a saját rezsis útépítés esetében, amely kötelezően az önkormányzat részére átadandó beruházásrészt is tartalmaz, amelyet csak arányosítással tudunk elkülöníteni a könyvelésben.
5. cikk / 6 Szt. 2005. évi változásai II.
Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
6. cikk / 6 A számviteli törvény változásai
Kérdés: Melyek a 2003. január 1-jével hatályba lépő legfontosabb számviteli változások?
