Behajtási költségátalány – törvényváltozás!

Kérdés: Olvastam, hogy a behajtási költségátalányról új törvény lépett hatályba, amely szerint a kötelezettet terhelő, kereskedelmi ügyletekből eredő fizetési kötelezettség teljesítésének késedelme esetén a jogosult a követelése behajtásával kapcsolatos költségei fedezetéül negyven eurónak megfelelő, az MNB – késedelem kezdőnapján érvényes – hivatalos deviza-középárfolyama alapján meghatározott forintösszegre (a továbbiakban: behajtási költségátalány) tarthat igényt. Ez a törvényi előírás érdemileg más, mint az eddigi volt, amikor is, ha a vállalkozások közötti szerződés esetén a kötelezett késedelembe esett, köteles volt a jogosultnak a követelése behajtásával kapcsolatos költségei fedezésére negyven eurónak megfelelő forintösszeget fizetni, amelyet a kötelezettnél a kötelezettség kezdőnapján a jogosulttal szembeni kötelezettségként az egyéb ráfordítások közötti elszámolással elő kellett írni. Az új törvény ismeretében mi történjen a könyvekben így kimutatott kötelezettségekkel? Ha a kötelezett nem könyvelt semmit, hogyan érvényesítheti a jövőben a jogosult a behajtási költségátalány miatti követelését stb.?
Részlet a válaszából: […] ...még nem utalta át. A NAV-tájékoztató alapján, az azt követőknél megindult egy levelezési dömping, a számviteli elszámolás megfelelő bizonylati alátámasztására. Célszerűnek az látszott, ha a kötelezett akkor, amikor a behajtási költségátalányt egyéb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 28.

Időszakonkénti elszámolás

Kérdés: Hogyan változik az időszakonkénti elszámolás a könyvviteli, könyvvizsgálói, adótanács­adói szolgáltatások esetében? Mire indokolt figyelemmel lenni?
Részlet a válaszából: […] ...a számla (illetve ha számlát nem lehet kibocsátani, akkor a nyugta) kibocsátásának az időpontja a teljesítés időpontja, feltéve hogy a bizonylat kibocsátása és a fizetés esedékessége megelőzi az adott időszak végét (utolsó napját).Ha a fizetés esedékessége...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 25.

Áram-felülvizsgálati szolgáltatás

Kérdés: A kft. igénybe vett egy áram-felülvizsgálati szolgáltatást, amelynek keretében megállapították, hogy az áramszolgáltató magasabb díjakat számított fel az indokoltnál. Ezért a szolgáltató 2012. januártól kezdődően 2014. április hóig minden egyes hónapra kiállított egy-egy helyesbítő számlát. A számla kelte: 2014. 05. 12. A helyesbítések okozta áramköltség-csökkenést számvitelileg melyik üzleti év(ek)hez kell hozzárendelni? Ha az összemérés elvből indulok ki, akkor az elszámolási időszakokhoz. Ez viszont azt jelenti, hogy 2014-ben kell könyvelni a 2012., a 2013. éveket érintő számlákat is? Emiatt önrevíziózni kell ezen évek társasági adóját, helyi iparűzési adóját is? Nincs valamilyen lehetőség – a speciális helyzetre tekintettel –, hogy minden számlát 2014. évre könyveljünk? Mint az áfánál, az adóalap csökkenése miatt nem kell az áfabevallást önrevíziózni.
Részlet a válaszából: […] ...követelményeire épülnek, hanem arra, hogy az adóalap-módosítások miként érintik a központi költségvetést, és ez megfelelően bizonylatolt legyen. A partner hibája, késedelme lehetőleg ne járjon következményekkel. A kérdésben leírt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 4.