36 talált cikk az eva , szerző , teljesítés időpontja , bizonylat kifejezésre

Kérdés: Kft. telket vásárol, rá társasházat épít, a ház elkészül, és most kerül sor a lakások értékesítésére. Az értékesítés áfaköteles. A társaság az adásvételi szerződések alapján kiállította a számlákat, és elszámolt a foglalókkal, illetve előlegekkel. A vevők az adásvételi szerződések birtokában tudják csak a vásárláshoz szükséges hitel konkrét ügyintézését megkezdeni, azaz az ellenértékkel még nem rendelkeznek, így a számlákat sem tudják kiegyenlíteni. Az eladó cégnek viszont most nagyon jelentős áfakötelezettsége keletkezett. Első kérdésünk: a társaságnak valóban ki kellett-e számláznia az adásvételi szerződések aláírásakor az ingatlanok ellenértékét, figyelembe véve, hogy a szerződések szerint a vevő a vételár maradéktalan kiegyenlítésével szerez csak tulajdonjogot? A földhivatali bejegyzéshez szükséges nyilatkozatot az eljáró ügyvéd csak abban az esetben adja ki a vevőnek, ha a vevő bemutatja az "utolsó vételárrész megfizetésére vonatkozó, a bank által cégszerűen aláírt fedezetigazolást". Második kérdésünk (kizárólag az áfa teljesítési dátumára értelmezve ezt a kérdést): a "régi" Áfa-tv.-ből egyértelműen levezethető volt, hogy a tulajdonjog átengedése keletkeztetett áfakötelezettséget (illetve a birtokba adás, ha az előbb következett be), továbbá az is megállapítható volt, hogy a tulajdonjog-fenntartásos értékesítéseknél a tulajdonba, ill. birtokba adásig megfizetett részletekre az előleg szabályait kellett alkalmazni. De hogyan kell ugyanezen helyzetet az új Áfa-tv. alapján értelmezni? A 10. § a), 10. § d), 55. § (1) és 58. § szakaszait tanulmányozva egyáltalán nem világos, hogy tulajdonjog-fenntartásos értékesítésnél az áfakötelezettséget lehet-e az egyes részletek esedékességéhez kötni? A leírtakat az áfa finanszírozása szempontjából tarthatatlannak ítélem! Áfa-tv. 55. §-ának (2) bekezdését is figyelembe véve Önök szerint mi lehet a fenti helyzetre a megoldás? Hogyan kellene szabályosan, de pénzügyileg sokkal kiegyensúlyozottabban eljárni? Harmadik kérdésünk: ha az adásvétel meghiúsul, az előlegszámlát az eredeti időpontra sztornírozni kell, a jóváírt összeget és annak áfáját viszont a számla kelte szerinti időszak áfabevallásában szerepeltethetjük? Ha foglalónál hiúsul meg a szerződés, akkor a foglaló marad áfás, vagy értékesítés hiányában "bánatpénz"-ként funkcionál, és így nem lesz áfás, tehát a foglaló számláját is helyesbíteni kell?

Kérdés: A termék értékesítését követően kiderült, hogy a kiállított számla nem a szerződés szerinti egységárakon készült el. Mi a számla helyesbítésének az elfogadott módja? Elegendő, ha csak a különbözetet rögzítjük az eredeti számlára hivatkozó módosító számlával, vagy az eredeti tételt mínuszolni, majd a helyes tételt rögzíteni a számlán, és ezek különbözete lesz a módosító összeg? Ha a vevő az áru egy részét visszaszállítja, akkor csak a visszaszállított áruról kell jóváírást tartalmazó számlát kiállítani a visszaszállítás dátumával, vagy az eredeti számlára hivatkozva annak teljesítési dátumával az eredetileg kiszállított mennyiséget csökkentő tételként, a ténylegesen értékesített, tehát a vevőnél ténylegesen ott maradt mennyiséget pedig számlázni? Így a helyesbítő számlán valójában a visszahozott áru lesz a különbözet.

Kérdés: Kérjük szíves állásfoglalásukat az alábbi esetekre a 2008-ban hatályos Áfa-tv. 58. §-a (1) bekezdésének – a határozott idejű elszámolás – alkalmazásával kapcsolatosan! A fizetés esedékessége melyik esetben a teljesítési időpont az Áfa-tv. szerint? 1. Szerződés szerint rendszeresen, negyedévente egyszer kell elvégezni a gázérzékelők karbantartását, felülvizsgálatát. A negyedéven belül bármikor elvégezhető a felülvizsgálat, és a vizsgálatot követően a megrendelőtől kapott teljesítésigazolás alapján (amiben szerepel, hogy hol és hány darab gázérzékelőt ellenőriztek) állíthatja ki a vállalkozó a számláját akár már pl. januárban. 2. Ugyanennek a szerződésnek a keretében történik a gázérzékelők meghibásodás esetén történő javítása is. Ekkor egyedi megrendelést kap a vállalkozó, majd a javítás elvégzése után – teljesítésigazolás alapján – kiállíthatja számláját. 3. Amennyiben a 2. pontban említett egyedi hibaelhárításokat egy adott hónapra vonatkozóan a hó végével összevonva számlázza a vállalkozó. 4. Egy adott havi szemétszállításokat, melyeket rendszeresen látnak el, de egyedileg rendelnek meg, a vállalkozó hó végén összevontan, egy számlában számlázza. 5. Negyedéves átalánydíjas szerződés keretében végzett számítógép-karbantartásnál a felhasznált anyagot külön számlázhatja a vállalkozó (nem része az átalánydíjnak). Hogyan kell az anyageladást számlázni, amit általában az átalánydíjtól külön számlában számláz a vállalkozó, mivel az átalánydíjat akár már a negyedév elején is számlázhatja?

Kérdés: Szíveskedjenek ismertetni a vevőktől kapott előlegek elszámolását, kitérve annak minden lépésére (a pénz átutalása, az előlegszámla kiállítása, a termék értékesítéséről a számla kiállítása, az előleg beszámítása)! Kérem, hogy a fentieket forintban is és devizában is ismertessék, különösen az egyes eseményeknél használt árfolyamokra, árfolyam-különbözetekre, az esetleges év végi értékelésekre!

Kérdés: Egyik ügyfelünk folyamatos teljesítésű szolgáltatást végez. A szolgáltatásra vonatkozó szerződésből kiderül, hogy a felek havi számlázásban állapodtak meg, fizetési határidőként pedig a tényleges teljesítéstől számított 25. napot jelölték meg. Az Áfa-tv. szerint ez esetben a számlában a teljesítési időpontnak meg kell egyeznie a fizetési határidővel. Ügyfelünk az ez évben kibocsátott szolgáltatásokról olyan számlát állított ki, ahol a számlakiállítás kelte a hónap utolsó napja, teljesítési időpont a hónap utolsó napja, fizetési határidő a hónap utolsó napja + 25 nap. Ezeket a számlákat a hónap utolsó napjával könyveltük. Mi módon javíthatnánk az eddig kibocsátott számlák dátumait?

Kérdés: Ügyfeleim a szolgáltatásaikra 2008-tól az új Áfa-tv. 58. §-ának (1) bekezdésében foglaltak szerint számítják fel az áfát. Így az ő könyveikben a számviteli teljesítés eltér az Áfa-tv. szerinti teljesítéstől. Hogyan alakítsam könyvelésüket, bizonylataikat? Eddig mindig igaz volt az, hogy a 466-467. főkönyvi számlákra könyvelt tételek megfeleltek az áfabevallás tételeinek is, ez az egyezőség adta az ellenőrzés alapját. Az új rendszerben a számlákat a tényleges teljesítés hónapjában rögzítem a számvitelben, és többségüket egy későbbi elszámolási időszakban az áfabevallásban. Milyen módszert lehet használni? Kell-e tudatnom a vevővel, hogy az áfát az 58. § szerint számolom el? A számlán a tényleges teljesítés időpontját, vagy az esedékesség időpontját, vagy mind a kettőt fel kell tüntetni?

Kérdés: A magyar szállító által euróban kiállított számlát forintban egyenlítjük ki a forintpénztárból, a számla könyvelésekor alkalmazott árfolyamon átszámítva. A számlát a könyvelőprogram két tizedes pontossággal könyveli, forintot fizetni egész összegben lehet. A szállító számláján mutatkozó 1 forint alatti különbözetet kerekítési vagy árfolyam-különbözetként kell könyvelni? Ez a kifizetési gyakorlat a két fél közös megegyezésével folytatható?

Kérdés: Cégünk mezőgazdasági gépalkatrészeket gyárt német exportra. Előfordult, hogy a kiküldött alkatrész selejtes volt. Így azt a német cég visszaküldte, továbbá a terhelési értesítőben az alkatrészen kívül külön költségeket is levont tőlünk, például ellenőrzési költséget. A közösségi bevallásban jelenteni kell-e ezt a visszaküldést? Vagy nem minősül a tranzakció termékbeszerzésnek? Szolgáltatásként kell elszámolni a külön költségeket és visszáruként a visszaküldött alkatrészt?

Kérdés: Bérleti díj késedelmes kiszámlázásakor milyen árfolyammal kell a számlán számolni, ha a szerződéses összeg devizaalapú, és forintban történik a számlázás, vagy fordítva, ha forintban van az összeg rögzítve, és azt devizában számlázzák?

Kérdés: 2004. május 1-jétől kiegészült az Áfa-tv. 16. §-a – többek között – azzal, ha a szolgáltatás ellenértékét a hatóság (bíróság) határozattal állapítja meg, a teljesítés időpontja a határozat jogerőre emelkedésének napja. Hogyan érinti ez a peresített követelés elszámolására vonatkozó előírásokat? Várható-e egyéb változás a követelésekhez kapcsolódóan?