Kalkulált értékek alapján történő árbevétel-elszámolás

Kérdés: Társaságunk több ezer partnernek értékesít termékeket különböző feltételekkel. Az értékesítés főbb jellemzői: a vevő az eladó telephelyén veszi át a terméket, vagy kiszállítva kéri; a fizetés készpénzben, pár napos átutalás, vagy feltételhez kötött, halasztott fizetési lehetőség; a vevő a vásárlást követően nem viszi el a terméket, azt a társaság több hónapig is tárolja a vevő részére. A kialkudott ár a fentiek figyelembevételével kerül meghatározásra, de csak egy árat tüntetünk fel a számlán. Az árak képzésében szereplő „szolgáltatási” egységárak kalkulált értékei nem feltétlenül egyeznek meg azok tényleges beszerzési költségével. Azokat a belső informatikai rendszerben rögzítjük. A kialakított megoldás célja a társaság jövedelmezőségének nyomon követése, mivel az informatikai rendszer az árképzéshez használt tételeket automatikusan külön főkönyvi számlákra könyveli. Például értékesítünk 10 tonna terméket. A számlán 10 tonna 100.000 Ft/tonna = 1.000.000 Ft+áfa. Belső könyvelés: 800.000 Ft értékesítési árbevétel, 100.000 Ft szállítási szolgáltatás árbevétel, 50.000 Ft raktározási szolgáltatás, 50.000 Ft halasztott fizetés kamata (kamatbevétel). Kifogásolható-e a fenti gyakorlat számviteli és adózási szempontból? Az áfa a termékre meghatározott szerinti!
Részlet a válaszából: […] ...számlák alapján, de a kimenő számláktól függetlenül kell kialakítani, a halmozódások elkerülésével.Az árbevétel elszámolásának a bizonylata a vevőnek a szerződésben meghatározott feltételek szerinti teljesítés alapján kiállított, elküldött, a vevő által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 22.

Visszaküldött exporttermék elszámolása

Kérdés: Cégünk mezőgazdasági gépalkatrészeket gyárt német exportra. Előfordult, hogy a kiküldött alkatrész selejtes volt. Így azt a német cég visszaküldte, továbbá a terhelési értesítőben az alkatrészen kívül külön költségeket is levont tőlünk, például ellenőrzési költséget. A közösségi bevallásban jelenteni kell-e ezt a visszaküldést? Vagy nem minősül a tranzakció termékbeszerzésnek? Szolgáltatásként kell elszámolni a külön költségeket és visszáruként a visszaküldött alkatrészt?
Részlet a válaszából: […] ...és azok milyen összegűek. A magyarszámviteli előírások a terhelési értesítőt nem tekintik a szolgáltatásnyújtásmegfelelő bizonylatának. A magyar előírások szerint a szolgáltatásnyújtástszámlázni kell. (Ha a német fél többletköltségeket számít fel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 22.

Devizás számlák áfája

Kérdés: Belföldi árubeszerzést is, az értékesítést is euróban számlázzuk, természetesen áfásan. A számviteli politika szerinti árfolyam a teljesítésnapi MNB-árfolyam. Az áfaalap és az áfa "forintosításához" is használható-e a teljesítésnapi MNB-árfolyam?
Részlet a válaszából: […] ...elszámolás [Áfa-tv. 16. §-ának (11) bekezdése], valamint a folyamatos termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás esetében a bizonylat kiállításának napján; egyéb esetekben az adófizetési kötelezettség keletkezésének napján érvényes, az MNB által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 30.

A kimenő és bejövő számlák könyvelése év végén

Kérdés: Könyvvizsgálónk észrevételezte, hogy nem megfelelően könyveljük év végén a kimenő számlákat. Véleménye szerint azokat a számlákat, ahol a teljesítés már 2001-ben megtörtént, de a számlát csak 2002-ben állították ki, nem lehetett volna 2001. évre könyvelni, ott az árbevételt az aktív időbeli elhatárolásokkal szemben kell elszámolni. Mi a helyes eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...kiállítja, akár 8-10 nap is eltelhet, és akkor már a következő évben vagyunk.A tárgyévi teljesítésről a következő évben kiállított bizonylatot tehát a tárgyévben kell könyvelni. Ez következik a bizonylati elv és a bizonylati fegyelem alapkövetelményéből is (az Szt. 165...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 6.