Közös költség bizonylata

Kérdés: Egy társasház tagjai (tulajdonosai) kizárólag vállalkozások. A közös költségekről (áramdíj, vízdíj, őrzési díj, képviseleti díj stb.) a társasház nevére érkeznek a számlák. Milyen bizonylatot állíthat ki a társasház a tulajdoni hányad arányában a közgyűlés által megállapított közös költségekről? Tekintettel arra, hogy a társasház a szolgáltatásokat nem saját nevében nyújtja, nem kötelezett számla kiállítására. Ennek ellenére állíthat ki számlát? Lehet-e a közös költség elszámolásának szabályszerű bizonylata a tulajdonos vállalkozások könyvelésében a díjbekérő (pro forma számla)? A számviteli törvény 166. §-ában előírt adattartalmú számviteli bizonylat lehet-e a tulajdonos vállalkozások könyvelési nyilvántartásában a közös költség elszámolásának szabályszerű bizonylata, a bizonylatot szigorú számadás alá kell-e vonni?
Részlet a válaszából: […] ...költségvetési javaslat (javaslatról szóló határozat) a közös költség elszámolásának, az Szt. 166. §-ának is megfelelő bizonylata, amely bizonylat alapján az éves közös költség összegét a kettős könyvvitelt vezető társasháznak egyéb bevételként,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 19.

Közös költség elszámolása

Kérdés: A közös költségeket év közben a költségvetési terv alapján fizeti a társaság. A következő év május 31-ig a közgyűlés az elszámolás alapján elfogadja a tényleges közös költséget. A tulajdonosokat terhelő részt nem csak a tulajdoni hányad alapján határozzák meg, mivel egyes költségeket más-más arányban viselnek. A társaság mint tulajdonos a terv szerint fizetett közös költséget számolja el, vagy a társasháznak ki kell mutatnia az őt terhelő közös költséget részenként?
Részlet a válaszából: […] ...adott elszámolásnak nem kell feltétlenül részleteznie azt, elegendő egy összegben tulajdonosonként megadni, a társaságnál a könyvelés bizonylata a taggyűlés által elfogadott elszámolás, abból a tulajdonosra jutó összeget kell könyvelni költségként az év közben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 21.

Vevők vagy aktív időbeli elhatárolás

Kérdés: Az Szt. 32. §-a szerint aktív időbeli elhatárolásként kell könyvelni az olyan járó árbevételt, amelyek csak a mérleg fordulónapja után esedékesek, de a mérleggel lezárt időszakra számolandók el. Ez praktikusan azt jelenti, ha 2005 januárjában bocsátjuk ki a 2004. decemberben szállított áru, végzett szolgáltatás számláját, akkor a vevő helyett az aktív időbeli elhatárolásokra könyvelünk? Ennek analógiájára a szállítónál is a szállító helyett a passzív időbeli elhatárolásokra?
Részlet a válaszából: […] ...(a lekötésidőtartamának függvényében) csak a mérlegfordulónap után esedékes. Itt kellmegjegyezni, az aktív időbeli elhatárolások bizonylata általában nem akibocsátott számla, hanem a folyamatos szolgáltatást alátámasztó szerződés,megállapodás, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 24.