Mérlegkészítés időpontja

Kérdés: Mit kell érteni az Szt. 3. §-a (6) bekezdésének 1. pontja szerinti "mérlegkészítés időpontja" alatt? A fogalomhoz szeretnék kérni gyakorlati megközelítést. Ha nekem a számviteli politikában 03. 31. a mérlegkészítés időpontja, ez mit jelent? 03. 31-ig befogadhatom a beszámoló készítéséhez a bizonylatokat, dokumentumokat, vagy 03. 31. az a dátum, ameddig a beszámolónak el kell készülnie?
Részlet a válaszából: […] ...azonban nem lehet egyetérteni.A kérdés szerinti 03. 31-ével sem, mert ez azt jelenti, hogy a mérleg minden tételéhez kapcsolódó bizonylatot figyelembe kell venni a mérlegtételek értékelésénél (és ez a piaci érték meghatározása során bonyolulttá teszi a munkát)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 11.

Időbeli elhatárolás vagy követelés-kötelezettség

Kérdés: Oktatási intézmény a gyermekek étkeztetésére szerződésben áll külsős szolgáltatóval, ahonnan vásárolja a menzára az ételadagokat. Partnerünkkel megállapodás van arról, hogy az ügylet az Áfa-tv. 58. §-a (1a) bekezdésének b) pontja szerint számlázandó havonta, az intézmény is ily módon számláz. Mindkét esetben azon túl, hogy a számla kelte, a teljesítés ideje az elszámolás időszakát követi, az elszámolási időszakot is feltüntettük a számlán. A 2016. december havi étkezésről szóló vevői és szállítói számlát 2017 januárjában állítják ki részünkre, és állítjuk ki mi is. Zárt integrált rendszerünk e számlákat technikailag nem is engedte a 2016-os könyvbe rögzíteni, csak 2017-re, mivel a számlák teljesítési ideje a 2017. évre esett. A vevői és a szállítói számlák nettó összegeit elhatároltuk vegyes könyveléssel 2016-ra, az áfa 2017. januári időszakban marad. Helyes ez így?
Részlet a válaszából: […] ...számlák alapján, hanem időbeli elhatárolással. A pénzeszközöket közvetlenül nem érintő gazdasági események könyvelésének a bizonylata jellemzően a számla, függetlenül attól, hogy az csak a mérleg fordulónapja után lett kibocsátva (de még a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 27.

Passzív időbeli elhatárolás vagy kötelezettség

Kérdés: A számviteli törvény szerint a mérlegfordulónapja előtti időszakot terhelő költséget – amely csak a mérlegfordulónapja utáni időszakban merül fel, kerül elszámolásra – passzív időbeli elhatárolással kell elszámolni. Ugyanakkor – számos helyen olvastam – szállítói kötelezettségként kell kimutatni, és nem lehet elhatárolással könyvelni például a 12. havi könyvelési díjat, ha a számla kelte 2017. évi, és a fizetési határidő is 2017. évi. Ellentmondást látok a két információ között, bár lehet, hogy nem értelmezem jól a törvényi szöveget.
Részlet a válaszából: […] ...kell számításba venni az adott időszak költségei között is. A főszabály szerint könyvelni csak szabályszerűen kiállított bizonylat alapján lehet. Ez a bizonylat jellemzően a számla. A számlát pedig az eladó, a szolgáltató jellemzően utólag állítja ki....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 13.

Számviteli változások 2017-től

Kérdés: Jövőre változnak-e a számviteli előírások?
Részlet a válaszából: […] ...adnak választ.Az ellenőrzés megállapításának a módosítása egyértelművé teszi, hogy a szerződésmódosítással, a számviteli bizonylatok módosításával dokumentált, beszámolóval lezárt üzleti évet, éveket érintő gazdasági események (például az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 10.

Mikrogazdálkodói beszámoló, időbeli elhatárolás

Kérdés: A 398/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet 3. §-ának (4) bekezdése szerint az olyan gazdasági eseményt, amelynek kihatása két üzleti évet érint, nem kell időbelileg elhatárolni, a bizonylat kiállításának időpontjában számolandó el. A 6. § (3) és (7) bekezdése szerint pedig időbeli elhatárolásként kell kimutatni azokat a költségeket, ráfordításokat, illetve bevételeket, amelyek kettő vagy kettőnél több üzleti évet érintenek. Milyen elhatárolásokat kell az adott paragrafusoknál értelmezni? Mely időszakra kell azokat a számlákat elszámolni, amelyeket időszakos elszámolás miatt a tényleges teljesítést követő hónapban állítanak ki?
Részlet a válaszából: […] ...évre vonatkozóan kell elszámolni teljes összegben, amelyben a gazdasági esemény könyvviteli elszámolását közvetlenül alátámasztó bizonylatot kibocsátották.A hivatkozott előírással a jogalkotó – az egyszerűsítés jegyében – arra kívánt szabályt adni, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 7.

Bíróság által korábban megítélt követelés

Kérdés: Mi a teendő a bíróság által évekkel ezelőtt megítélt, de azóta sem rendezett követelésekkel? Visszamenőlegesen is hatályos a rendelkezés? Amikor azt a bíróság megítélte, akkor a peresített követelést a pénzügyi rendezéshez kapcsolódóan kellett kimutatni.
Részlet a válaszából: […] ...az Áfa-tv. külön rendelkezést nem tartalmazott, így az áfát aperesített követelés pénzügyi rendezésekor kiállításra kerülő bizonylat(számla) alapján kellett bevallani és befizetni;– a 2004. május 1-je és a 2004. december 31-e közöttiidőszak jogerőre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 10.

Szt. 2005. évi változásai II.

Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
Részlet a válaszából: […] ...(a ráfordítások)ellentételezésére adott támogatásnak, juttatásnak, továbbá– a véglegesen átadott pénzeszközök összegét.16. Bizonylattal szembeni követelmények <br> teljesítése[167. § (7) bekezdése]Az Szt. új rendelkezése szerint a gazdálkodó–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.

A számviteli törvény változásai

Kérdés: Melyek a 2003. január 1-jével hatályba lépő legfontosabb számviteli változások?
Részlet a válaszából: […] ...a gazdasági esemény megtörténtekor (legkésőbb az üzembe helyezéskor) kell számításba venni akkor is, ha a számla, a megfelelő bizonylat nem érkezett meg. Ez esetben a bekerülési értéket a rendelkezésre álló dokumentumok alapján kell meghatározni. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 19.

Az új Szt. módosuló, változó előírásai

Kérdés: Melyek a 2002. január 1-jével hatályba lépő legfontosabb számviteli változások?
Részlet a válaszából: […] ...törvényhez kapcsolódó változásokAz új Szt. 167. §-ának (5) bekezdése helyébe új előírás lépett. Ennek lényege: számviteli bizonylatként a minősített elektronikus aláírással és időbélyegzővel ellátott elektronikus dokumentum, irat alkalmazható, ha az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 3.