Havi záráshoz kapcsolódó kérdések

Kérdés: Társaságunk a havi számviteliidőszak-zárás gyakorlatát szeretné megvalósítani annak érdekében, hogy a már lezárt időszak adatai és az arra épülő riportok tartalma ne változzon. A jelenlegi gyakorlatunkban azonban nem látjuk pontosan, hogy ezt hogyan tudjuk jól megvalósítani. Gyakran találkozunk késve érkezett szállítói számlával (ami a tárgyhónapot megelőző hónapokat érinti), és az is előfordul, hogy a vevőink részére nem tudunk időben számlát kiállítani. A jelenleg alkalmazott gyakorlat szerint a késve érkezett szállítói/alvállalkozói számlákat a tényleges teljesítés időpontjára könyveljük, azaz pl. a szeptemberi teljesítésre vonatkozó alvállalkozói számlát megkapjuk november 20-án, akkor a könyvelésben alvállalkozói teljesítésként és szállítói kötelezettségként ez a számla szeptemberre kerül könyvelésre. Hasonlóan a vevői oldalon: az előbb említett alvállalkozói számla továbbszámlázása november 21-én van, viszont a könyvelésbe vevőkövetelésként és árbevételként szeptemberi teljesítéssel. (A konkrét kérdéseket – az ismétlések elkerülése érdekében – a válaszban ismertetjük.)
Válasz: Az Szt. 165. §-ának (3) bekezdése az éves beszámoló elkészítéséhez feltétlenül szükséges határidőket rögzíti. A kérdés szerinti bizonylatok esetében: legkésőbb a tárgynegyedévet követő hó végéig kell azokat a könyvekben rögzíteni.
Részlet a válaszából: […] ...akkor azoknak legkésőbb a tárgyhónapot követő 30 napon belül rendelkezésre kell állniuk. Ehhez viszont az kell, hogy a tárgyhónapi bizonylatok legkésőbb a tárgyhónapot követő 15-20 napon belül (a konkrét zárlati feladatok elvégzésének időszükséglete...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 12.

Eszközök tartós bérbeadásához kapcsolódó árengedmény

Kérdés: A társaság eszközök tartós bérbeadása kapcsán a partnereivel történő megállapodás szerint azonos összegű havi bérleti, szolgáltatási díjakat számláz, majd az akár 36-60 hónapos határozott idő végeztével, az eszköz értékesítését követően számol el a partnerrel. A bérleti szerződésben előre rögzített feltételek szerinti elszámolás során annak megfelelően, hogy a bérleti időszak végén a bérelt eszköz piaci ára, az értékesítés során befolyt vételár mennyi, a partnerrel történő elszámolás során – tekintettel arra, hogy a bérelt eszköz használata során a bérlő "magatartása" az eszköz eladási árára nagymértékben hat – a bérbeadó utólagosan árengedményt nyújt(hat) a korábbi bérlő számára. Jól gondoljuk, hogy a fentiek alapján nyújtott engedmény megfelel azon utólagosan adott árengedménynek, amelynek elszámolása során a bérbeadó az Áfa-tv. 77. §-ának (3) bekezdésében foglalt döntése alapján nem számlázott utólagosan adott árengedménynek tekintve, számviteli bizonylattal számol el korábbi bérlő partnerével? Melyet társaságunk egyéb ráfordításként, míg partnerünk egyéb bevételként könyvel?
Részlet a válaszából: […] Sajnos nem jól gondolják. A kérdésben leírt konstrukció kezelése még az Áfa-tv. 77. §-a (3) bekezdése szerinti követelménynek sem felel meg, nem a teljesítésig (a korábbi időszak végéig) adják, hanem azt követően. A kérdés szerinti konstrukció valójában az utólag...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 5.

Áram-felülvizsgálati szolgáltatás

Kérdés: A kft. igénybe vett egy áram-felülvizsgálati szolgáltatást, amelynek keretében megállapították, hogy az áramszolgáltató magasabb díjakat számított fel az indokoltnál. Ezért a szolgáltató 2012. januártól kezdődően 2014. április hóig minden egyes hónapra kiállított egy-egy helyesbítő számlát. A számla kelte: 2014. 05. 12. A helyesbítések okozta áramköltség-csökkenést számvitelileg melyik üzleti év(ek)hez kell hozzárendelni? Ha az összemérés elvből indulok ki, akkor az elszámolási időszakokhoz. Ez viszont azt jelenti, hogy 2014-ben kell könyvelni a 2012., a 2013. éveket érintő számlákat is? Emiatt önrevíziózni kell ezen évek társasági adóját, helyi iparűzési adóját is? Nincs valamilyen lehetőség – a speciális helyzetre tekintettel –, hogy minden számlát 2014. évre könyveljünk? Mint az áfánál, az adóalap csökkenése miatt nem kell az áfabevallást önrevíziózni.
Részlet a válaszából: […] ...követelményeire épülnek, hanem arra, hogy az adóalap-módosítások miként érintik a központi költségvetést, és ez megfelelően bizonylatolt legyen. A partner hibája, késedelme lehetőleg ne járjon következményekkel. A kérdésben leírt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 4.

Közüzemi számlák éves elszámolása

Kérdés: Mi a teendő azoknál a közüzemi szám­láknál, amelyeket év közben átalánydíjban határoztak meg, és az éves elszámolás a mérlegkészítés napját követően érkezik meg? A mérleg-fordulónapi fogyasztásról lehet-e információt kérni a szolgáltatótól, hogy az elhatárolható legyen? Amennyiben a gazdálkodó a mikrogazdálkodói beszámoló készítését választotta, minősülhet-e elhatárolásnak, és könyvelhető a tárgyévi költségek közé, vagy a beszámolón kívül minden érintett bevallást önellenőrizni kell?
Részlet a válaszából: […] ...(ehhez minden hónapban mért adatokra lenne szükség, mérőóra-leolvasás azonban egy éven belül csak egyszer van).A számviteli elszámolás bizonylattal történő alátámasztásának követelménye a különbözetet is tartalmazó számla alapján való könyveléssel teljesül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 24.

Szállítói számla tartozik egyenlege

Kérdés: A 2006 óta működő társaság könyvelését különböző könyvelőirodák végezték. A 2009. évi főkönyvi kivonatban a szállítók egyenlege rendre tartozik egyenleget mutatott. Mint kiderült, ezek még 2007., illetve 2008. évi nyitó egyenlegek. A dokumentációk hiányosak. A partnerek egy része már jogutód nélkül megszűnt. Hogyan lehet ezeket rendezni 2010. évben?
Részlet a válaszából: […] ...atársaságnál rendelkezésre álló dokumentumokat (szerződés, számla, bankkivonatstb.), másrészt az adott szállítóval való egyeztetés bizonylatait kell felhasználni,majd az ellenőrzés eredményének a figyelembevételével a szállítói számláktartozik egyenlegeit...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 5.

Végrehajtási költségek megelőlegezése

Kérdés: A Számviteli Levelek 175. számában a 3667. kérdésre adott válaszukban azt írták, hogy a megelőlegezett végrehajtási költséget a cégnek előlegként kell nyilvántartania az adott ügy befejezéséig, míg a végrehajtónak az előlegről számlát kell kibocsátania. A megkeresett végrehajtó szerint az önálló bírósági végrehajtó nem minősül adóalanynak. Erre tekintettel a közhatalmi tevékenységgel kapcsolatban felmerült, a vonatkozó rendelet alapján felszámított díjak és költségek tekintetében számlaadási kötelezettsége nincsen. A teljesítést igazoló számviteli bizonylat készpénzfizetésnél a bevételi pénztárbizonylat, átutalás esetén a bankszámlakivonat. Kinek van igaza?
Részlet a válaszából: […] ...az Áfa-tv. hatálya alá, akkor a költségekmegelőlegezésére átadott összeg számviteli elszámolásához sem kell számlátkiállítani. A bizonylatolásnál figyelembe kell venni a bírósági végrehajtásiügyvitelről és pénzkezelésről szóló 1/2002. (I. 17.) IM...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 5.

Evás bt. beltagjának pénzfelvétele

Kérdés: Az evás bt. beltagja folyamatosan veszi fel a bankból az evázott számlák ellenértékét (bevételeket). Kell-e valamilyen nyilvántartást vezetni az üzleti év során felvett összegekről? Kell-e jegyzőkönyv vagy nyilvántartás ezeknek az összegeknek a bel- és kültag közötti megosztásáról?
Részlet a válaszából: […] ...nem írja elő.Mivel a bt. olyan gazdasági társaság, amelynek bel- éskültagja van, az egymás közötti elszámolás módját, gyakoriságát,bizonylatolását indokolt írásban szabályozni (a későbbi viták elkerüléseérdekében is!). Nyilvánvaló, hogy a számlák...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 12.

Bizonylatok megőrzése

Kérdés: Az rt. tervezett végelszámolása esetén hány évre visszamenőleg kell megőrizni a beszámolókat, a bizonylatokat, a tárgyieszköz-kartonokat? Adóhatósági ellenőrzés során hány évre visszamenőlegesen vizsgálhatják a zrt.-t? Személyzeti anyagokat hány évig kell megőrizni? A megőrzendő bizonylatokat hol kell tárolni, ha a zrt. teljesen megszűnik, ha a tulajdonos a zrt. egykori székhelyétől távolabb költözik?
Részlet a válaszából: […] ...Szt. 169. §-a szabályozza a számviteli bizonylatokmegőrzésével kapcsolatos követelményeket. Ezen előírás alapján a zrt. az üzletiévről készített beszámolót (a mérleget, az eredménykimutatást, a kiegészítőmellékletet, az adózás előtti eredmény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 6.

A számviteli törvény változásai

Kérdés: Melyek a 2003. január 1-jével hatályba lépő legfontosabb számviteli változások?
Részlet a válaszából: […] ...a gazdasági esemény megtörténtekor (legkésőbb az üzembe helyezéskor) kell számításba venni akkor is, ha a számla, a megfelelő bizonylat nem érkezett meg. Ez esetben a bekerülési értéket a rendelkezésre álló dokumentumok alapján kell meghatározni. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 19.

Téves túlszámlázás rendezése

Kérdés: Társaságunk téves túlszámlázás miatt 2002. május havi teljesítéssel nagy összegű mínusz számlát kapott az ELMŰ-től, amely 1998-2000. év elektromosáram-költséget érintette, 1998-ban nem jelentős, 1999-2000-ben jelentős összegben. Kell-e önellenőrzést végrehajtani a számvitelben, illetve a társasági adóban?
Részlet a válaszából: […] ...vagy nem megfelelő alkalmazására, helytelen értelmezésére vezethető vissza.Az Szt. 165. §-a (2) bekezdése alapján szabályszerű az a bizonylat, amely az adott gazdasági műveletre (eseményre) vonatkozóan a könyvvitelben rögzítendő és más jogszabályban előírt adatokat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.