Számlázás beolvadás után

Kérdés:

Hogyan kell számlázni a beolvadás hatálybalépése után a hatálybalépés előtti teljesítményeket? A beszállítóknak a beolvadás hatálybalépését követően azonnal vevőnevet kell változtatniuk? Vagy van némi türelmi idő? Előfordulhat-e, hogy a határozatot később kapjuk kézhez, így nem tudjuk értesíteni a partnereket? Ebben az esetben minden számlát vissza kell küldeni?

Részlet a válaszából: […] ...illetékes (raktár, üzemvezető stb.) feladása alapján. A szállítói számla így valójában kontrollt jelent, csak a fizetendő összeg bizonylata. Ismert számviteli előírás a nem számlázott szállítások, nem számlázott szolgáltatások, amennyiben a számla nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 13.

Nyílt végű pénzügyi lízing a lízingbevevőnél

Kérdés: Hogyan kell könyvelni a nyílt végű pénzügyi lízinget a lízingbe vevő vállalkozásnál?
Részlet a válaszából: […] ...a lízingelt eszköznek a lízingbeadó részére történő visszaadása – az átadás/átvétel elismertetésén túlmenően – további bizonylatolást, elszámolást nem igényel.f) A lízingbevev ő – a b) pont szerint – kimutatja a lízingtárgy bekerülési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 11.

Előre fizetett bérleti díj, utólag fizetett közüzemi szolgáltatás

Kérdés: Épület, építmény bérbeadásával kapcsolatos szerződésünkben a bérleti díjat a bérlő a bérbeadó által kiállított számla alapján, negyedévente előre, háromhavi bérleti díjat egy összegben, a tárgynegyedév első hónapjának 10. napjáig fizeti meg. Az ingatlan közüzemi szolgáltatásokkal kapcsolatos mérőóráit a bérbeadó a tárgyhót követő hónap 5-ig leolvassa, majd a tényleges igénybevétel alapján a fogyasztást továbbszámlázza a bérlő részére, amelyet a bérlő a tárgyhónapot követő hó 15. napjáig köteles megfizetni. (A bérbeadás áfás.) A megkötött szerződés alapján hogyan kell szabályosan számlázni? Kitérve a teljesítés napjára, az egyes számlák tartalmi részleteire, illetve a számviteli elszámolásra is. Az egyes részletekre vonatkozó konkrét jogszabályi hivatkozásokat szíveskedjenek ismertetni!
Részlet a válaszából: […] ...való hivatkozást.] Nagyonlényeges azonban az az Szt. 167. §-a (1) bekezdésnek d) pontjábanmegfogalmazott követelmény, mely szerint a bizonylatnak (a számlának) tartalmazniakell a teljesítés időpontját (időszakát). Az adott esetben ez azt jelenti, hogypéldául a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 7.

Ügynöki vagy kereskedelmi tevékenység?

Kérdés: Cégünk ("A" cég) egy külföldi cég ("B" cég) megbízásából ügynöki szerződés keretében Oroszország területén vesz árut orosz cégtől ("C" cég), és azt Ukrajnában és Kínában adja el az ottani illetőségű "D" cégnek. Ezért az árrésből az "A" cég 4% ügynöki jutalékban részesül, a maradék 96% a "B" céget illeti meg. A "B" cég látja el az "A" céget a szükséges információkkal és pénzeszközökkel. Az "A" cég saját nevében köti meg az adásvételi szerződéseket a "C", illetve a "D" cégekkel, a számlázás az "A" cég és ezen cégek között történik. Az áru Magyarországon csak vámszabad területre lép be, és rögtön tovább is szállítják, az áru beszerzési árában benne van a szállítási költség is a vevőkig. Kérdésünk, hogyan kell a fenti ügyletet elszámolni, és milyen adóvonzata van, figyelemmel a 2010. évi változásokra is?
Részlet a válaszából: […] ...a számlázott összegben árbevételként kell elszámolni. Ez nem csak a márhivatkozott előírásokból következik, de szükségessé teszi a bizonylati elv és abizonylati fegyelem követelménye is. Az Szt. 165. §-ának (1) bekezdése szerint:minden gazdasági műveletről...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 4.

Később kapott számla

Kérdés: Kapcsolódóan a 3250. kérdésre adott válaszhoz: egy korai (január 8-i) mérlegkészítés időpontú, nagy forgalmú (több száz szállító, több ezer számla) cégnél a legnagyobb gondosság mellett előfordul, hogy nem kerül feltárásra, elszámolásra az összes, még le nem számlázott igénybe vett szolgáltatás. Ezek miatt minden évben önellenőrzéssel kell rendezni a többlet-társaságiadót. Tízmilliárdos árbevételű, milliárdos eredményű cégnél az egyedileg 20-100 ezer forintos, összességében párszázezer forintos tételek nem jelentősek. Van-e lehetőség a számviteli politikában a költség-haszon elve alapján meghatározni egy korlátot, ami alatt ezek a számlák a következő évi beszámolóban szerepelhetnek, és nem kell önellenőrzést végezni? Amennyiben a 2005. évi mérlegkészítés után érkezett 2005. évi számlákat 2006. évre könyvelték, 2005. évet nem önellenőrizték, megállapítható-e 2006. évre ezek miatt adóhiány? Mi alapján? Mivel nem jelentős összegű a hiba, a számvitelben a 2006. évi beszámolóban szerepel. Adóalap-növelő tételként az adóellenőrzés, önellenőrzés során megállapított, elszámolt összeggel kell módosítani, adóellenőrzés, önellenőrzés viszont 2006-ban nem történt. Kötelessége-e az adóellenőrnek a 2006. év ellenőrzésekor a 2006. évi mérlegkészítéskor el nem számolt költségek megállapítása? Vagy jogosan hivatkozhat arra, hogy ezek 2007. évi tételek, ami nem tárgya a 2006. évi ellenőrzésnek?
Részlet a válaszából: […] ...Az így meghatározott érték és a ténylegesen számlázott összegközötti különbözettel a költségként elszámolt értéket a végleges bizonylatkézhezvétele időpontjában akkor kell módosítani, ha a különbözet a költségetjelentősen módosítja. (Ha a különbözet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 13.

Különbözet szerinti adózás hangszereknél

Kérdés: Hangszerüzlet továbbértékesítés céljából használt és új hangszereket és tartozékokat vásárol. A használt árura vonatkozóan a különbözeti adózást választotta. Egyes hangszereken értékesítés előtt kisebb-nagyobb javításokat, esetenként felújításokat szükséges elvégezni. Ez hogyan befolyásolja a különbözet szerinti adózást? Hogyan kell minősíteni a javításokat a számviteli elszámolásokban és az áfa szempontjából? A pénztárgépben hogyan kell a különbözeti áfás értékesítéseket szerepeltetni? A hangszereket egyedileg nyilvántartja, de a húrokat és a tartozékokat a beszerzéskor eladott áruk beszerzési értékeként számolja el, s év végén a leltár alapján a tényleges készletértéket veszi készletre. Helyes ez?
Részlet a válaszából: […] ...javítási, szerelési és egyéb költségeinek áfája sem vonható le. A különbözet szerinti adózást választó adóalanybizonylatkiállítási kötelezettségét illetően az Áfa-tv. 63. §-ának (4)bekezdése alapján a továbbértékesítéséről nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 8.

Építési-szerelési munkák önköltségének megállapítása

Kérdés: Építőipari kivitelezéssel foglalkozó rt. éves beszámolót készít. Az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzatot nem köteles készíteni, mivel a nettó árbevétele és a költségek nem érik el a törvényben előírt értékeket. Az építési-szerelési munkák közvetlen önköltségét kalkulációs egységenként kell egész évben gyűjteni ahhoz, hogy év végén a befejezetlen termelés megállapítható legyen? Nincs ellentmondás az önköltség-számítási szabályzatkészítési kötelezettség és a közvetlen költségek gyűjtési kötelezettsége között? Van-e más lehetőség a befejezetlen termelés megállapítására?
Részlet a válaszából: […] ...teljes körű utókalkuláció esetén a közvetlen önköltségminden kalkulációs tételénél különös figyelmet kell fordítani azok bizonylattaltörténő alátámasztottságára, megalapozottságára, megbízhatóságára. Nem teljes körű utókalkuláció esetén a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 31.

Támogatások számviteli elszámolása

Kérdés: Hogyan kell elszámolni a kettős könyvvitelben a különböző típusú kapott támogatásokat?
Részlet a válaszából: […] ...is – a kapott támogatást az értékesítés árbevételeként kell – a szerződés szerinti teljesítés időszakában – elszámolni, bizonylata az elvégzett teljesítményről a támogatónak küldött – a fizetendő áfát is tartalmazó – számla (T 311 – K 91, 467)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. június 14.