8 talált cikk a telephely , székhely , nyilvántartás , külföld , bizonylat kifejezésre

Kérdés: A fióktelep Magyarországon egy javítóműhelyt bérel, amelyben speciális járművek javításával foglalkozik. Rendelkezik néhány alkalmazottal, helyben ők végzik ezt a tevékenységet. Az egyes munkákban azonban gyakran közreműködnek a központ (anyavállalat) alkalmazottai is. Amennyiben anyag, alkatrész szükséges, akkor ezt a központ biztosítja. Biztosít továbbá eszközöket is a munkához (pl. személygépkocsikat a magyar munkavállalóknak). Jelenleg az anyavállalat és a magyar fióktelep között semmilyen elszámolás nincs. A számlákat a vevők felé a külföldi anyavállalat állítja ki. A megrendelők kivétel nélkül külföldi vállalkozások. A központ a fióktelep eredményét cost plus eljárással kívánja megállapítani, azaz a fióktelepnél elszámolt költségekből kíván kiindulni a fióktelepnél kimutatott árbevétel meghatározásakor. Azaz – értelmezésük szerint – a központ megrendelte ezeket a javításokat a magyar fiókteleptől, és értékesítette a megrendelő felé. Szabályos ez az eljárás? Amennyiben igen, hogyan kell eljárni, bizonylatolni? Vagy kötelezően a fióktelepnek kellene kiállítania a számlákat a megrendelők felé, és a központtal is el kell számolni költségoldalon? Melyik eljárás helyes? Esetleg mindkét eljárás alkalmazható? A két esetben hogyan kell kezelni (bizonylat- és áfaszempontból) a központ és a fióktelep közötti anyagmozgásokat és szolgáltatásokat?

Kérdés: Kérem, ismertessék a külföldön létesített fióktelepek számvitelével, adózásával kapcsolatos legfontosabb előírásokat!

Kérdés: Ügyfelünk közösségiszálláshely- (munkásszállás-) szolgáltatást nyújt több megrendelője részére. Saját ingatlanja nincs, a szolgáltatást teljes egészében közvetíti. Az esetek egy részében az adott ingatlanok csak részben érintettek ügyfelünk szolgáltatásával, és a tulajdonos alkalmazottai látnak el minden, a szolgáltatással kapcsolatos feladatot (pl. takarítás). Ilyen pl., amikor egy egyetemi kollégium egy részében történik a szállásoltatás. Más esetekben egy teljes ingatlanban kizárólag ügyfelünk üzleti partnereinek az alkalmazottai kerülnek elszállásolásra, és ügyfelünk alkalmazottai látják el a helyszíni feladatokat (takarítás, ágyneműmosatás...). Ez utóbbi esetben olyan is előfordul, amikor a több évre kötött szerződés értelmében ügyfelünket terheli a beköltözés előtti festés, illetve a szerződéses időszakban az esetlegesen elhasználódó kisbútorok/fogyóeszközök pótlása, cseréje... Az ingatlan tulajdonosa minden esetben közösségiszálláshely-szolgáltatást számláz ügyfelünk felé, és ügyfelünk is ekként állítja ki a számlát a megrendelői felé.
1. Helyesen járnak-e el a felek a számlázás során? Ha nem, mi lenne a helyes eljárás?
2. Ha igen, helyesen jár-e el az ügyfelünk, ha kimenő számláin (és megrendelőivel kötött szerződéseiben) feltünteti, hogy "közvetített szolgáltatást tartalmaz"?
3. A szolgáltatással érintett ingatlanok telephelyet keletkeztetnek-e ügyfelünknél, vagy ezek csak a szolgáltatás eredeti nyújtójánál (az ingatlan tulajdonosánál) számítanak telephelynek?
4. Ha telephelynek minősülnek, szükséges-e ezen ingatlanok címének a cégjegyzékben való feltüntetése, vagy elegendő az állami és az önkormányzati adóhatósághoz történő bejelentés?
5. Azonos-e a 4. pontban leírtakkal a kérdéses ingatlanok telephelykénti megítélése a helyiadó-törvény szempontjából?

Kérdés: Egy egyéni vállalkozó internetes weboldalt szeretne létrehozni, ahol videókat lehetne megnézni, díjfizetés ellenében. A fizetés bankkártyával és mobilvásárláson keresztül történne, ebből lenne a vállalkozónak bevétele, amiből a további videók elkészítését finanszírozná. Az így megszerzett bevételről milyen bizonylatot állítson ki a vállalkozó (számla, nyugta, esetleg e-számla)? Az megoldható, hogy a weboldalon kötelező regisztráció legyen, így hozzáférne a vállalkozó a vevő nevéhez és címéhez. Vagy esetleg elég a bankkártyás fizetés esetén a bankkivonat mint bizonylat, és arról történik a bevétel könyvelése? Hogyan kell bizonylatolni és könyvelni az ilyenfajta weboldalakon keresztül megszerzett bevételeket? Gondolok itt például a társkereső oldalakra, ahol szintén ilyen módon fizetnek a felhasználók.

Kérdés: Társaságunk egy transznacionális vállalkozás magyarországi unokavállalata. A nemzetközi csoporton belül magas fokú a munkamegosztás. Jelenleg a számlák kezelésének, feldolgozásának és könyvelésének folyamatát készítjük elő a nemzetközi munkamegosztásra, az alábbiak szerint:
Első lépésben a bejövő számlákat elküldjük az EU-n belüli másik országba feldolgozásra, szkennelésre. Az eredeti számlát a feldolgozás után visszajuttatják cégünkhöz, addig csak másolat áll rendelkezésünkre. A folyamat hossza jelenleg nem ismert. A más országban szkennelt számlát Indiában könyvelik a számviteli rendszerbe. A könyvelt anyag felülvizsgálatát, felülellenőrzését minden országban az érintett cégek végzik, végezzük. Észrevétel esetén az eltérést korrigálják. A tételek a magyar számviteli előírás szerint kerülnek a főkönyvbe. A vegyes tételek, tárgyi eszközök, bér és járulékai stb. analitikáit Magyarországon vezetjük továbbra is, és mi fogjuk könyvelni azt. Első körben, ebben a rendszerben a szállítói számlák könyvelésével indul majd a kiszervezés. A későbbiekben további könyvelési elemeket szerveznek ki. Az eredeti számlák, bizonylatok ideiglenesen elhagyják az országot is, nem csak a székhelyet. Elfogadható ez, és milyen időtartammal, feltétellel? A bizonylatok esetleges megsemmisülése esetén csak másolattal rendelkezünk, mi a teendő ilyenkor? A számviteli feldolgozási rend ilyen megoldása, megosztása akceptálható-e? Mivel a későbbiekben az is az elképzelések között szerepel, hogy a szállító a számlát a szkennelés helyszínére kell, hogy küldje, ez a megoldás elfogadható? Kötelezhető-e a szállító, hogy a számlát külföldi postacímre küldje közvetlenül?
Kérjük, válaszaikat jogszabályi hivatkozásokkal támasszák alá!

Kérdés: Az Art. 44. §-ának (3) bekezdése alapján a külföldi vállalkozó magyarországi telephelye – bár közvetlenül nem tartozik az Szt. hatálya alá – a könyveit, nyilvántartásait a számviteli törvény elő­írásai szerint, a kettős könyvvitelt vezető vállalkozóra vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával teljesíti. Alkalmazhat-e a telephely euróban történő könyvelést, figyelembe véve, hogy az eurós könyvelés számviteli törvényben rögzített előfeltételei ebben az esetben – véleményünk szerint – nem értelmezhetők?

Kérdés: Magyar székhelyű kft. Németországban fióktelepet létesített, amely Németországban bejegyzett, adószámmal rendelkezik. Hogyan kell a kft.-nek könyvelnie, megjelenítenie a fióktelep gazdasági eseményeit? A bank és pénztári tételeinél milyen árfolyamot kell alkalmaznia? Mi tekinthető a német bizonylatok hiteles fordításaként? Az adóbevallásokat (áfa, szja, tao) hogyan érintik a fióktelep elszámolásai?

Kérdés: A tevékenységhez szükséges nagy értékű eszközt az EU-tagállamból tartós bérlet, nyílt végű pénzügyi lízing keretében hozza be a társaság. Ez esetben mi a teljesítési időpont? Hogyan történik a könyvelés, az áfa bevallása?