Pénztárgépbe beütött tételek könyvelése

Kérdés: A kft. könyvelheti-e úgy a napi készpénzes pénztárgépbe beütött bevételeit, hogy egyetlen tételként könyveli az adott napi forgalmat a napi pénztárgépi összesítő alapján? Ez tartalmazhat pénztárgépi nyugtás és számlás pénztárgépbe beütött bevételt is. A cél az egyszerűsítés!
Részlet a válaszából: […] ...választ azzal kezdjük, hogy a kérdés szerinti céllal egyet lehet érteni, de nem mindenáron. A számviteli alapelvek, a bizonylati elv és a bizonylati fegyelem követelményeinek a figyelembevételével, és a kft. számlarendjében, számviteli politikájában szabályozott módon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 9.

Bankkártyával történő fizetés

Kérdés: A 4438. számú kérdésre adott válasz ismét értelmezéssel pótolna állítólagos joghézagot. Amíg nincs konkrét előírás arra vonatkozóan, hogy a nem készpénzes tételeket is be kell ütni a pénztárgépbe (vajon miért születne ilyen rendelkezés?), addig hagyni kellene, hogy az adózók eldöntsék, hogy mit akarnak. Ha a válaszadó joghézagnak értelmezi a helyzetet, akkor célszerű várható jogszabály módosítást, kiigazítást jósolni. Azt azonban értelmezéssel pótolni, úgy, hogy az többletkötelezettséget jelent, nos, az kissé felelőtlen. Vajon mit tegyenek az adózók, ahol mostanában már nem rögzítettek bankkártyás tételeket, de ettől egyáltalán nem érezték "záratlannak" a rendszerüket? A válaszadó a "zárt" rendszerre való hivatkozást azzal a csúsztatással igyekszik alátámasztani, amely során az Szt. 165. § (4) szakaszából kifejti, hogy a bizonylatok könyvelését nem zárt, hanem "logikailag zárt" rendszerben kell biztosítani. Lévén, hogy a számlás értékesítések tömbös vagy szoftveres rendszere is zárt, a többfajta bizonylati módozatok által rögzíthető bizonylatok akkor is logikailag zárt rendszert fognak képezni, ha nem erőltetjük bele mindegyik folyamatot a pénztárgépbe. Ettől még nincs akadálya annak, hogy a pénztárgépbe mégis bekerüljenek a bankkártyás bizonylatok (ahogy az a kérdezőnek is a meggyőződése), csakhogy a válaszból mindez kötelezettségként van lefestve, ami – a kiadványra jól jellemzően – tévhiteket gerjeszt. Kérem, gondolják újra a válaszukat! Megjelentetés esetén kéretik a kérdésem átszerkesztésének mellőzése.
Részlet a válaszából: […] ...mert az alétező jogszabályi elő­írásokból következik.Az Szt. 165. §-a röviden és tömören megfogalmazza abizonylati elv és a bizonylati fegyelem alapvető követelményeit. Az (1)bekezdés alapján minden gazdasági műveletről, eseményről, amely az eszközök,illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 4.

Bankkártyával történő fizetés

Kérdés: Bankkártya-elfogadóhely lettünk. A bankkártyával történő fizetéssel kapcsolatos válaszukat ismerem. Kérdésem, megállja most is a helyét a 2 évvel ezelőtti válaszuk? Boltunk a napi készpénzes forgalomról bevételi pénztárbizonylatot állít ki, amellyel a készpénzfizetéssel kiegyenlített számlás, nyugtás értékesítések kerülnek bevételezésre. A bankkártyás értékesítéseket is be kell vételezni? Az nem jelenik meg a pénztárban! Hogyan kell érteni azt, amikor a bankkártya-tulajdonos hitelintézetével (ezen belül a bankkártya tulajdonosával) szemben előírják az egyéb követelések között? Nem minden kártyás vevő kér számlát, honnan lehet tudni a bankkártya tulajdonosának a nevét? A 24/1995. (XI. 22.) PM rendelet módosítása eredményeként a pénztárgépbe csak a nyugtás eladásokat kell rögzíteni, a készpénzes számlával kísérteket nem. Ezután a pénztárgép már nem is mutatja a napi készpénzbevételt?
Részlet a válaszából: […] ...rendszer másként nem biztosítható, akkor a számla mellett apénztárgéppel kiállított nyugtára is szükség van.A bizonylati elv és a bizonylati fegyelem alapvetőkövetelménye, hogy a gazdasági események folyamatát tükröző összes bizonylat -zárt rendszerben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 21.

Házipénztár szabályszerűsége

Kérdés: Nagykereskedelmi cégnél a kimenő átutalásos számlák egy részét a partnerek úgy fizetik ki, hogy a pénztáros generál egy hárompéldányos bevételi pénztárbizonylatot, amelybe beilleszti a kereskedelmi rendszerből azokat a lejárt fizetési határidejű számlákat, amelyeket a partnerrel megbeszélve, szeretnénk, ha kiegyenlítene, hogy továbbra is tudjon tőlünk vásárolni. A bevételi pénztárbizonylaton a nyomtatás dátuma szerepel, például 2008. 09. 17. Az országos területi képviselők ezekkel a bizonylatokkal felkeresik az ügyfelet, aki kifizeti a tartozását, és aláírja a bizonylatot, megkapja a nyugta-nyomtatványrészt. A képviselő ezt visszahozza, és akkor kerül át a pénztárba, előfordulhat, hogy több héttel később. Hogyan oldjuk meg, hogy szabályos legyen az elszámolás és a nyilvántartás?
Részlet a válaszából: […] ...a bevételi pénztárbizonylatot előbb kiállítja a pénztáros, mint ahogyana készpénzt átveszi, nem felel meg a bizonylati elv és a bizonylati fegyelemkövetelményeinek (az Szt. 165. §-a fogalmazza meg). Lehet-e számvitelielőírásoknak megfelelő megoldást kialakítani...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 11.

Általános számla készpénzes számla helyett

Kérdés: Gyakran előfordul, hogy olyan számlát kapunk, ami eredetileg nem "készpénzfizetési számla", amelyen szerepel a kelte, a teljesítés időpontja, a fizetési határidő. Ha az átutalásos számlatömbös számlának a fizetési módjához "készpénzt" írnak, és a három dátum megegyezik, bizonyított-e az, hogy a számla valóban ki is lett fizetve? Ha az van a számlára írva, hogy fizetve, akkor már jó lesz? Vagy az átutalásos számlatömb eleve nem alkalmas a készpénzfizetési számla helyettesítésére?
Részlet a válaszából: […] A kérdésekre a legegyszerűbb válasz az lehetne, azért van azegyszerűsített számla, hogy a teljesítéssel egyidejűleg készpénzzel vagykészpénz-helyettesítő eszközzel (például bankkártya használatával) történőfizetés esetén az eladó a vevő kérésére azt állítsa ki.Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 27.