3 cikk rendezése:
1. cikk / 3 Magánszemély bérbeadó számlája alapján az áramdíj elszámolása
Kérdés: A kft. magánszemélytől bérli az ingatlant, amelyben gazdasági tevékenységet folytat. A bérbeadó számlát állít ki a bérleti díjról, amely alanyi mentes. A gazdasági tevékenység nagy összegű áram közüzemi költséggel működik. A bérbeadó nem járul hozzá, hogy a mérőórát a bérbevevő nevére átírassa. A szerződésben rögzítve van, hogy a bérbe-adó minden hónapban a megkapott számlát, amelyen ő szerepel vevőként és a kft. számlafizetőként, átadja a kft.-nek. A kft. a megkapott bérleti számla alapján kívánja elszámolni a bérleti díjat, míg a közüzemi ellátótól kapott tényleges fogyasztásról szóló számla és szerződés alapján kívánja elszámolni az áramköltséget, és levonásba helyezni az áramszámla áfatartalmát. Helyesen jár el? Amennyiben nem, van-e lehetőség arra, hogy ne essen el sem a magas összegű költség, sem az áfa levonásba helyezésétől?
2. cikk / 3 Közös költség elszámolása számla nélkül
Kérdés: A kft. magánszemélyektől bérel lakást iroda céljára. A közüzemi költségeket átírattuk a kft. nevére. A közös költségeket is a kft. fizeti. Több helyen olvastam, hogy a közös költséget a magánszemélynek kell megfizetnie, a kft. csak a magánszemély által számlázott bérleti díj részeként számolhatja el költségként. Miért nem lehet a banki befizetés és a szerződés alapján a kft.-nél saját költségként elszámolni? Hiszen a költségelszámolás hiteles bizonylatolása így is biztosítva van. Melyik számviteli vagy adózási alapelv sérül, ha a költség közvetlenül a bérbevevőt terheli?
3. cikk / 3 Víz-, gáz-, áramdíj közvetítése
Kérdés: Hogyan kell elszámolni a bérbeadónál a bérlő által fogyasztott víz, gáz, áram díját? Lehet-e ez esetben közvetített szolgáltatásról beszélni?
