Közműfejlesztési hozzájárulás nyilvántartása

Kérdés: Társaságunk víziközmű-szolgáltató. A 2011. évi CCIX. törvény 72. §-ának (2) bekezdése szerint a víziközmű-fejlesztési hozzájárulást a víziközmű-szolgáltató szedi be az ellátásért felelős javára, és jogosult azt jogszabály vagy hatóság által előírt vagy az üzemeltetési szerződésből fakadó felújítási, pótlási és beruházási kötelezettség teljesítéséhez szükséges mértékig felhasználni, összhangban a hivatal által jóváhagyott gördülő fejlesztési tervvel. Állásfoglalásunkat olyan esetre szeretnénk kérni, hogy helyes eljárásnak tekinthető az, ha
-az ellátásért felelős önkormányzat tulajdonában áll a víziközművagyon, társaságunk az önkormányzattal kötött bérleti-üzemeltetési szerződés keretében üzemelteti azt, és gondoskodik a víziközmű-szolgáltatás biztosításáról;
-a nem lakossági felhasználók a közműfejlesztési hozzájárulást társaságunk részére fizetik meg, amelyről társaságunk a befizetést követően kiállítja a számlát;
-társaságunk a befizetett hozzájárulást elkülönítetten halasztott bevételként tartja nyilván;
-a rendelkezésre álló közműfejlesztési hozzájárulást az ellátásért felelős önkormányzat tulajdonában lévő víziközmű-rendszeren végzett felújítási, bővítési munkákra használja fel.
Amennyiben a fenti eljárás helyes, további kérdésünk, hogy
-az önkormányzati tulajdonon elvégzett beruházási, illetve felújítási munkák (létrejött új eszközök, illetve felújítások) milyen módon és milyen bizonylati alátámasztással/megállapodással, illetve milyen számviteli elszámolással (könyvelési tételek megjelölésével) kerülhetnek az önkormányzat részére átadásra;
-a befizetett közműfejlesztési hozzájárulás felhasználása (a halasztott bevétel feloldása) milyen számviteli elszámolással lehetséges.
Kérjük, hogy állásfoglalásukban szíveskedjenek a jogszabályi hivatkozásokat is feltüntetni a számviteli elszámolásokhoz kapcsolódóan. Amennyiben a fenti vázolt eljárásunk – véleményük szerint – nem megfelelő, kérjük, hogy a szabályos eljárási menetet az azt alátámasztó bizonylatolással és kapcsolódó könyvelési tételek megjelölésével szíveskedjenek megadni.
Részlet a válaszából: […] A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény 6. §-ának (1) bekezdése szerint víziközmű kizárólag az állam vagy települési önkormányzat tulajdonában állhat. Ebből az is következik, hogy az adott esetben az önkormányzat tulajdonában álló víziközmű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 14.

Ajándékként átadott eszközök

Kérdés: Gyógyszer-nagykereskedelemmel foglalkozó cégünk a következő eszközöket adja át ingyenesen promóciós céllal, ajándékként: könyv (kis értékű), hűtőszekrény, faxkészülék, orvosi segédeszközök (pl. vérnyomásmérő, digitális hőmérő) és egyszer használatos tesztek (adott gyógyszer hatékonyságának mérésére). Az ajándékozottak: hol intézmények, hol gazdasági társaságok, hol magánszemélyek. Hogyan történik ezek elszámolása és adózása 2006. szeptember 1-jét megelőzően és azt követően, milyen változás van 2007. január 1-jétől? Számviteli elszámolás
Részlet a válaszából: […] ...az adóalap 44 százaléka, 2006. szeptember 1-jétől(2007-ben is) az adóalap 54 százaléka. Az adóköteles természetbeni juttatásttársadalombiztosítási járulék, munkaadói járulék, illetve egészségügyihozzájárulás is terheli. (Ezzel a témával részletesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 22.

Szóróajándék elszámolása, adózása

Kérdés: Nagykereskedelmi cég vagyunk, édesség és vegyi áru forgalmazásával foglalkozunk. Az árut kartonos kiszerelésben hozzuk forgalomba. A termelőtől kapunk árut érték nélkül is, hogy a termék forgalmának növelése céljából osszuk szét mint szóróajándékot. Ez darabos kiszerelésben történik, de egyszerre egy vevőpartnernek nagyobb mennyiséget (többkartonnyit) adunk. Megtehetjük-e adófizetési kötelezettség nélkül? És milyen jogcímen könyveljük? A vevőpartnereknek vásárolt készleteinkből is adunk szóróajándékot. Ezt milyen adófizetési kötelezettség terheli?
Részlet a válaszából: […] ...természetbeni juttatásnak minősül. Ez esetben a termék – áfát is magában foglaló – piaci értéke alapján kell az szja-t, a társadalombiztosítási járulékot, a munkaadói járulékot, illetve az szja-t, az egészségügyi hozzájárulást megfizetni. (Az szja-t a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 24.

Áruminta vagy térítés nélküli átadás

Kérdés: A társaság partnerei részére a kereskedelmi forgalomban kapható legkisebb mennyiséget meghaladó mértékű "árumintát" (burkolólap-fajtánként, típusonként 2-2 doboz, imitált fürdőszobák, viszonteladóknál üzlettérpadlózat biztosítása, illetve egy-két üveg ital stb.) ad nem magánszemély partnereinek, akik azokat a vásárlók részére bemutatják. Felmerülhet-e, hogy ez természetbeni juttatás? Van-e áfafizetési kötelezettség? Kell-e a társasági adó alapját módosítani? Jelenleg árumintának minősítjük ezeket az átadásokat és költségként könyveljük. Helyesen járunk-e el?
Részlet a válaszából: […] ...adják, akkor az Szja-tv. 69. §-a szerinti természetbeni juttatás, és annak megfelelően kell szja-t, eho-t, vagy társadalombiztosítási járulékot, munkaadói járulékot fizetni utána.A nem magánszemély partner részére a termék megismertetése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. március 28.

Lízingelt haszonjármű értékesítésének adóterhei

Kérdés: Egyszeres könyvvitelt vezető bt., éves áfabevalló, 1998-ban lízingelt egy haszongépjárművet. A lízingdíjat 1999-ben kifizette, így a jármű a bt. tulajdona lett. Mikor adható el? Milyen áron? Kinek? A beltag megveheti-e? Áfafizetési kötelezettség terheli-e a bt.-t? Szja-ra ki kötelezett?
Részlet a válaszából: […] ...n) pontja.]A természetbeni juttatás után az Szja-tv.-ben előírt 44 százalék adót, biztosított esetén a nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot (jelenleg együtt 31 százalék), nem biztosított személynek történő természetbeni juttatás esetén 11...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 8.