11 cikk rendezése:
1. cikk / 11 Visszavásárolt üzletrész térítés nélküli átadása
Kérdés:
A kft. 2022. évben a kilépő tagtól visszavásárolja a 900 ezer Ft értékű üzletrészét 13 millió Ft-ért. 2023. évben a társaság meglevő tagjai részére (akik a társasággal munkaviszonyban állnak) térítésmentesen kívánja átadni a kilépő tag üzletrészét, tulajdoni hányadaik arányában. A fentiekkel kapcsolatban a tagoknak keletkezik-e adó- és szochofizetési kötelezettsége? Milyen összeg után? A társaságnak (kivaalany) keletkezik-e szochofizetési kötelezettsége? Mi lesz a szocho alapja?
2. cikk / 11 Sajátos személyi jellegű egyéb kifizetések IV.
Kérdés: A Számviteli Levelek 412. számában a 8018. kérdésre adott válasz folytatása.
3. cikk / 11 Üzletrész ingyenesen vagy kedvezményesen
Kérdés: A kft. a tulajdonosi szerkezet átalakításával a társasággal munkaviszonyban álló menedzsment érdekeltségi rendszerét szeretné kialakítani oly módon, hogy részükre biztosítani kívánja az ingyenes vagy kedvezményes áron történő üzletrészhez jutás lehetőségét. A Gt. milyen lehetőséget kínál az érdekeltségi rendszer ilyen módon történő kialakításához akkor, ha a társaság rendelkezik visszavásárolt üzletrésszel, és ha nem rendelkezik? A tulajdonosi szerkezet ilyen módon történő átalakítása során a társaságot és a magánszemélyt milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli?
4. cikk / 11 Tulajdoni hányad változtatása (kft.)
Kérdés: Kéttagú kft. 3 millió forint jegyzett és befizetett, 6 millió forint saját tőkével rendelkezik. A 25 százalékos üzletrésszel rendelkező tag elhunyt. Hogyan kell, hogyan lehet a "legolcsóbban" az üzletrészeket 60 (új tag), 20 (új tag), 20 (régi 75 százalékos tag) százalékosra "átalakítani"?
5. cikk / 11 Elszámolás a betéti társaságból kilépő taggal
Kérdés: A betéti társaság mindkét tagja kilépett a társaságból, amelyről 2006. május 29-én kelt taggyűlési határozattal döntöttek, így az üzletrészüket értékesítették. Az adásvételi szerződés szerint a tagi betéten felül a vételárat piaci értéken állapították meg, amely lényegesen magasabb, mint az elszámolás alapjául elfogadott beszámolóban kimutatott jegyzett tőkén felüli vagyon. A betéti társaság kilépő beltagja főfoglalkozású társas vállalkozó, a kilépő kültag kiegészítő tevékenységű, személyesen közreműködő társas vállalkozó. Személyes közreműködésük ellenértékeként havonta rendszeres díjazásban részesültek, a belépéskor szolgáltatott tagi betéten kívül a bt. részére apportot nem szolgáltattak. A bt. törzstőkéje a kilépő tagok belépése óta nem változott, saját vagyona azonban növekedett. A kilépő bel-, ill. kültaggal a betéti társaság külön-külön megállapodásban rögzített feltételek szerint számol el. A kilépő beltag, ill. kültag törzstőkéjének részesedési aránya 50-50 százalék, ilyen arányban részesednek a társaság vagyonából, illetve a megállapodás szerinti összegből. A társaság törzstőkéje 50 E Ft, a mérleg szerinti vagyon értéke (jegyzett tőkén felüli saját tőke összege a tulajdoni rész arányában): 35 000 E Ft, az üzletrész értékesítésének vételára (piaci értéken): 75 000 E Ft. A fentieken túl a kilépő tagokkal való elszámolás részét képezi még a 2006. évben a tagoknak kamatmentesen nyújtott kölcsön is. Kinek kell elszámolni a kilépő tagokkal? A fentiek szerint kifizetett összegek milyen jogcímen kerülnek elszámolásra a társaságnál? A kilépő tagoknak milyen jogcímen keletkezik jövedelme, azokat milyen adó-, járuléklevonási kötelezettség terheli? A kifizetőnek milyen jogcímen keletkezik fizetési kötelezettsége?
6. cikk / 11 Ingatlan-bérbeadás utáni kötelezettségek
Kérdés: Egyik ügyfelünk az ingatlan-bérbeadásból származó bevételét az Szja-tv. 74. §-ának (7) bekezdése szerint szeretné bevallani. Alkalmazhatja-e a 10%-os szabályt a jövedelem meghatározásánál? Az adóalapot terheli-e a 11%-os eho?
7. cikk / 11 Szt. 2005. évi változásai II.
Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
8. cikk / 11 Kis értékű szolgáltatásnyújtás
Kérdés: Egy kft. a tulajdonában lévő vendégházat az üzleti ügyfelei részére – adott forgalom lebonyolítása esetén – egy-egy napra ingyenesen átadja. A vendégház belföldi prospektusban meghirdetett ára 4000 Ft/fő/nap. Elfogadható-e a juttatás kis értékű ajándéknak? Hogyan kell a tevékenységet bizonylatolni? Kell-e általános forgalmi adót, személyi jövedelemadót, egészségügyi hozzájárulást, társasági adót ebben az esetben fizetnie a kft.-nek? Ha az ügyfelek helyett a társaság megfizeti az idegenforgalmi adót, a társaságiadó-alapot növelni kell-e a ráfordítás összegével? Milyen bizonylatot kell kiállítania az idegenforgalmi adóról a kft.-nek?
9. cikk / 11 Természetbeni juttatás és reprezentáció
Kérdés: Mi a különbség a reprezentáció és a természetbeni juttatás között? Mikor esik egy esemény a több adót, járulékot fizetendő kategóriába? Mi egy kis cég vagyunk, nálunk kávé-, cukor-, innivalóvásárlás történik alkalmanként, melyet 44+11 százalékkal növelten számoltunk el személyi jellegű költségként. A törvény módosulása után az árbevétel fél százalékát el nem érő mértékben nem számoltunk a 44+11 százalékkal.
10. cikk / 11 Szja levonása a szerzőtől
Kérdés: Könyvkiadással foglalkozó kft. kéziratot vásárol a kézirat felhasználási jogával együtt. Milyen módon vonja le az szja-t a kiadó a szerzőtől? Alkalmazható-e rá az Szja-tv.-ben meghatározott, az ingó dolog értékesítésére vonatkozó előírás?
