Totálkáros lízingelt személygépkocsi

Kérdés: A társaság 2 évre szóló nyílt végű pénzügyi lízingszerződést kötött 2017-ben személygépkocsira. A személygépkocsit a lízing eddig eltelt időtartama alatt kizárólag üzleti célra használták. A gépkocsi 2017. év végén baleset következtében gazdasági totálkáros lett, használhatatlanná vált. A gépkocsi casco biztosítással rendelkezett. A biztosítást a lízingbe adó kötötte, és annak díját a lízingbe vevőre átterhelte. A biztosító a kártérítés összegét a lízingbe adó felé fogja teljesíteni. Mi a helyes könyvelési és számlázási eljárás társasági adó és áfaalap vonatkozásában? Az ügylet áthúzódik 2018. évre. Az áthúzódó hatást hogyan kell kezelni?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy a baleset bekövetkezésekor milyen értéken kellett a lízingbe vevőnek a könyveiben a lízingelt személygépkocsit kimutatnia a számviteli törvény előírásainak a figyelembevétele mellett.A nyílt végű pénzügyi lízing esetén is a lízingbe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 26.

Operatív lízing lejárata után felszámított összeg

Kérdés: Társaságunk operatív lízing keretében személygépkocsit bérelt. A lízingszerződés lejárta után a személygépkocsit visszaadtuk a lízingbe adónak. A lízingbe adó a személygépkocsit értékesítette, és elkészítette az elszámolást: operatívlízingdíj-korrekció címén egy nagyobb összeget. A szerződésben szerepel, hogy amennyiben a tényleges érték a futamidő végén kisebb, mint a kalkulált érték, akkor a különbözet a lízingbe vevőt terhelő fizetési kötelezettség. Hogyan kell ezt az értéket elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...lízingnél biztosan átmegy a lízingbe vevőhöz, operatív lízing esetében pedig nem. (A lízingszerződés a lízingtárgy működtetésével, biztosításával kapcsolatosan további eltéréseket állapíthat meg, amelyek azonban a számviteli elszámolást nem érintik!)A levélben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 23.

Egyéni vállalkozó, zárt végű lízing

Kérdés: Egyéni vállalkozó, aki mezőgazdasági tevékenységet végez, zárt végű lízing keretében traktort vásárolt. Hogyan történik a beszerzés, aktiválás és könyvelése a pénztárkönyvben?
Részlet a válaszából: […] ...adók – az áfa kivételével -, az illeték, a hitel igénybe­vételével kapcsolatos kiadások, az üzembe helyezés napjáig felmerült kamat, biztosítás díja stb.) a beszerzési ár részét képezi.Az értékcsökkenési leírást az üzembe helyezés napjától a kiselejtezés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 21.

Épületfelújítás egyéni vállalkozónál

Kérdés: Egyéni vállalkozó szabad felhasználású hitelt vett fel, melynek egy részét a tulajdonában lévő szálló és söröző felújítására használta. A vállalkozói igazolványát csak a felújítás befejezése után váltotta ki. Milyen dokumentumok alapján és milyen értéken tarthatom nyilván a tárgyi eszközök között a szállót? A hitelező bank jóval magasabbra értékelte az ingatlant, mint a beszerzési ár volt, melyik alapján számolhatom el az értékcsökkenést? A hitel összege rá van terhelve az ingatlanra, de a hitelösszegnek csak töredékéről van számla a könyvelésben, ennek ellenére elszámolhatom költségként a hitelkamatot? A hitelt kezelhetem a vállalkozás érdekében felmerültnek? Bevihető esetleg a bank által értékelt összegben apportként? Ha így járok el, ennek van bármilyen adóvonzata? A törlesztőrészleteket a magánbankszámlájáról fizeti, és nem kíván másikat nyitni a vállalkozáshoz, erre nem is kötelezi semmi. Az Áfa-tv. szerint ez nem beruházás, mivel nem új eszköz jön létre, így az építő-anyagok és berendezések áfája levonható áfaként, de csak ha beveszem a tárgyieszköz-nyilvántartásba? Hogyan járjak el helyesen?
Részlet a válaszából: […] ...az adók -az áfa kivételével -, az illeték, a hitel igénybevételével kapcsolatoskiadások, az üzembe helyezés napjáig felmerült kamat, biztosítás díja stb.) abeszerzési ár részét képezi.Az épület, építmény beszerzési áraként az Szja-törvénynek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 6.

Személyes vagyon értékesítése egyéni vállalkozásának

Kérdés: Egyéni vállalkozó és házastársa személyes tulajdonában van egy lakóingatlan (telek és lakóház). Az egyéni vállalkozó az ingatlanon kizárólag a vállalkozási tevékenységet szolgáló beruházást kíván megvalósítani (szolgáltatóházat építeni). Ehhez a lakóházat le kell bontani. Ha az ingatlan kívülálló személyé lenne, a vállalkozó megvásárolhatná. Az egyéni vállalkozó az Szja-tv. szerint külön adózik a vállalkozásból származó jövedelme és külön a magánszemélyként realizált jövedelme után. Megvásárolhatja-e az egyéni vállalkozó – piaci áron – a saját személyes tulajdonában lévő, az ingatlan-nyilvántartásban a nevükön szereplő ingatlant (ingatlanrészt)? Létrejöhet-e erre adásvételi szerződés [tulajdonosváltozás, rendeltetésváltozás (földhivatal]), az eladóknál illetékkötelezettség (illetékhivatal)]? Ha az adásvétel nem értelmezhető, akkor a vállalkozó a bontás és az építés költségeit idegen ingatlanon végzett saját beruházásként számolja el? Mi a helyes eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...az adók – az áfa kivételével -, azilleték, a hitel igénybevételével kapcsolatos kiadások, az üzembe helyezésnapjáig felmerült kamat, biztosítás díja stb.) a beszerzési ár részét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 16.

Szt. 2005. évi változásai II.

Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
Részlet a válaszából: […] ...aköltségvetéssel, az elkülönített állami pénzalapokkal, a helyi önkormányzattal,de az államháztartás alrendszerét képező társadalombiztosításköltségvetéseivel, továbbá az Európai Unió különböző pénzügyi alapjaivalelszámolt – a bekerülési érték részét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.

Támogatások számviteli elszámolása

Kérdés: Hogyan kell elszámolni a kettős könyvvitelben a különböző típusú kapott támogatásokat?
Részlet a válaszából: […] ...védelme céljából nyújtott támogatás, a gazdaság szerkezetátalakítására, befektetésösztönzésre, kereskedelemfejlesztésre, a minőségbiztosítási rendszer bevezetésére, a kutatás-kísérleti fejlesztés ösztönzésére stb. kapott támogatás, juttatás.A felsorolt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. június 14.