Szakképzési hozzájárulás és a szociális hozzájárulási adó alapja

Kérdés: A szakképzési hozzájárulásról szóló törvény alapján egyértelmű, hogy a szakképzési hozzájárulás alapja a hozzájárulásra kötelezettet terhelő szociális hozzájárulási adó alapja. Nem egyértelmű azonban az, hogy mit tekint a törvény szociális hozzájárulási alapnak, illetve az mikor milyen tételekkel csökkenthető?
Részlet a válaszából: […] ...adó alapját csökkentő tételek:Pályakezdő munkavállalók után, a foglalkoztatás első két évében:A legfeljebb 180 nap – biztosítási kötelezettséggel járó – munkaviszonnyal rendelkező, huszonöt év alatti, pályakezdő munkavállaló esetében a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 21.

Alkalmi munkavállaló foglalkoztatása

Kérdés: Kik tartoznak az alkalmi munkavállalóként foglalkoztatottak körébe? Lehet-e nyugdíjas, lehet-e munkaügyi központ által nem regisztrált személy? (Biztosítási jogviszonya nincs sehol.) A foglalkoztatót milyen nyilvántartási, illetve bejelentési kötelezettség terheli az APEH, a tb, a munkaügyi központ felé? A foglalkoztatónál az alkalmi munkavállalónak kifizetett bér, illetve közteherjegy bérköltségként és bérjárulékként könyvelendő-e, ha igen, képezi-e a kifizetett bér szakképzési hozzájárulás alapját?
Részlet a válaszából: […] ...esetén az alkalmimunkavállalásról szóló 1997. évi LXXIV. törvényben meghatározott értékűközteherjeggyel teljesíthetia) a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjrajogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX.törvény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 2.

Járműhasználat üzemanyagköltsége

Kérdés: Egyéni vállalkozóval átalánydíjas vállalkozási szerződést kötöttünk. Kérdésem: ha a szerződésen kívül más "apró" munka elvégzésére szóban is megbízást kap, lehet-e a pluszmegbízásra üzemanyagköltséget részére kifizetni? És ez milyen adó-, illetve egyéb kötelezettségekkel jár a felek részére?
Részlet a válaszából: […] ...járművet kell érteni, más – például hozzátartozó – tulajdonában lévőt nem. A tulajdonjogot a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás befizetési szelvényével kell igazolni, ami azt jelenti, hogy aki saját tulajdonú gépjármű használata miatt költséget...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 2.

A munkavállaló részére kötött életbiztosítás

Kérdés: Elérésre szóló életbiztosítást (nyereségrészesedéssel) kötöttünk dolgozóinkra. A szerződő és a kedvezményezett a cég (a munkáltató), a biztosított a megnevezett dolgozó. A biztosítás időtartama 10 év. A cég negyedévente számla alapján fizeti meg a biztosítási díjakat a biztosítónak. A biztosítási díj személyi jellegű egyéb kifizetés, vagy igénybe vett szolgáltatás költsége? A vállalkozás érdekében felmerült költségként kezelendő? Ha a futamidő alatt (pl. öt év után) a dolgozó átvállalja a biztosítási díj fizetését, a dolgozó lesz a kedvezményezett és a szerződő is, akkor az eddig befizetett összeget miként kell a dolgozó jövedelmeként figyelembe venni? Milyen pótlékfizetési kötelezettség terheli a társaságot? Mi a helyzet akkor, ha a társaság visszavásárolja a biztosítást? A visszafizetett díjat a nyereségrészesedéssel együtt egyéb bevételként kell elszámolni? Módosítja az adóalapot is? Ha a biztosított nem járul hozzá a biztosítás felmondásához, saját jogán folytatja, az milyen adó- és járulékfizetési kötelezettséggel jár?
Részlet a válaszából: […] ...(ideértve a tárgyi eszközök és immateriális javak értékesítését is, bár azok ellenértékét egyéb bevételként kell elszámolni). A biztosítási díj általában nem tartozik ide, hiszen a biztosító a biztosítási díj ellenében csak akkor nyújt szolgáltatást (csak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 17.