Óvadékot nem adja vissza a bérbeadó

Kérdés: A cég lakást ad bérbe magánszemélynek. A bérbeadásra nem választott áfakötelezettséget. Szerződés szerint 3 havi bérleti díjnak megfelelő óvadékot fizettek, melyről számlát nem állítottak ki. Az óvadék összege a bérbeadónak okozott károk ellentételezésére használható fel. A bérleti szerződés megszűnik, mivel az ingatlanban károk keletkeztek. Szóban megállapodtak, hogy az óvadékot a bérlő nem kapja vissza. A bérbeadó erről írt egy feljegyzést, de a bérlő már nem fogja aláírni, és az óvadékot sem fogja visszakövetelni. A bérbeadónak van-e számlázási kötelezettsége a nála maradt óvadékkal kapcsolatban? A károk helyreállítási költsége meghaladja az óvadék összegét. Elképzelhető, hogy a bérlő nem minden kárt állít helyre az eredeti állapotnak megfelelően, ez esetben kevesebb lesz a költség, mint az óvadék összege. Hogyan kell könyvelni a cégnél maradt óvadékot?
Részlet a válaszából: […] ...(az adott esetben háromhavi bérleti díjnak megfelelő pénzeszközön) meghatározott követelés (a bérbeadónak okozott kár megtérítése) biztosítása céljából való alapításában.A kérdésben leírtak alapján megnevezett a zálogjog (3 havi bérleti díj, amelyet a bérlő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 13.

Pénzdíjak adó- és járulékterhei

Kérdés: Versenyek szervezésével foglalkozó közhasznú egyesület pénzdíjas sakkcsapatversenyt rendez. A díjalapot a támogatók (szponzorok) által átutalt adomány, támogatás és a beszedett nevezési díjak adják együttesen. A verseny minősítés megszerzésére jogosítja a résztvevőket, melynek indulási feltétele a sportági szakszövetségnél kiváltható éves versenyengedély. A versenyengedély mindenki számára elérhető, kiváltható – megfelelő regisztrációs díj ellenében –, akár profi, akár amatőr játékos. Díjazás: a győztes csapatnak pénzdíj + kupa, a II-VI. helyezetteknek pénzdíjak. A csapatversenyen az egyéni legjobb pontszerzők külön díjazásban részesülnek, az egyéni kategóriában győztes kupát is kap. Milyen adók és járulékok terhelik a kifizetőt? A kupa tárgyjutalomnak minősül?
Részlet a válaszából: […] ...minősül.Százalékos mértékű egészségügyihozzájárulás-fizetésikötelezettség terheli a kifizetőt a társadalombiztosítás ellátásaira és amagánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997.évi LXXX. törvény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 11.

Öregségi nyugdíjas adó- és járulékfizetése (eva)

Kérdés: Egy kft. két öregségi nyugdíjas tagja kiegészítő tevékenységet végez (nem dolgozik a hét minden egyes munkanapján, és ha dolgozik is, egy nap alatt sem végez 8 órás munkát), az eva hatálya alá bejelentkezett. A kft. árbevétele az elmúlt években egyszer sem érte el az 5 millió forintot. Kérdés, hogy 25 százalékos evafizetésen felül milyen adó-, tb- és egyéb fizetések terhelik a munkaadót és a két munkavállalót 2006. szept. 1-jéig, 2006. szept. 1-jétől dec. 31-éig, 2007. január 1-jétől? A munkavállalók munkabért nem, csak osztalékelőleget, illetve osztalékot vesznek fel.
Részlet a válaszából: […] ...forintot meghaladó jövedelem esetén a teljes összeg után14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizetmindaddig, amíg a biztosítási jogviszonyában a megfizetett egészségbiztosításijárulék, egészségügyi szolgáltatási járulék [a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 14.

Bérbeadásból származó jövedelem járuléka

Kérdés: Társaságunk külföldi állampolgárságú magánszemélytől Magyarországon lakóingatlant bérel. A bérbeadó az összevont adóalap részeként kíván ezen jövedelme után adózni. Más jövedelemmel nem rendelkezik. A bérbeadásból származó éves jövedelme meghaladja az 1 millió Ft-ot. Az szja-előlegen kívül terheli-e a bérbeadót százalékos egészségügyi hozzájárulás, ha igen, csak a millió feletti összeg, vagy a teljes összeg után?
Részlet a válaszából: […] ...mindaddig a 4 százalékos mértékű egészségügyihozzájárulást fizetni, ameddig a foglalkoztatói/önfoglalkoztatói 11 százalékosegészségbiztosításijárulék-fizetés alapján még nem történt meg 400 ezer forintösszeghatárig a 11...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 8.

Ingatlan-bérbeadás utáni kötelezettségek

Kérdés: Egyik ügyfelünk az ingatlan-bérbeadásból származó bevételét az Szja-tv. 74. §-ának (7) bekezdése szerint szeretné bevallani. Alkalmazhatja-e a 10%-os szabályt a jövedelem meghatározásánál? Az adóalapot terheli-e a 11%-os eho?
Részlet a válaszából: […] ...A magánszemélyt terhelő százalékosegészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettséget akkor kell megfizetni, ha amagánszemély biztosítási jogviszonyában a foglalkoztatója által megfizetettegészségbiztosítási járulék nem éri el éves szinten a 400 ezer Ft-ot....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 25.

Szja levonása a szerzőtől

Kérdés: Könyvkiadással foglalkozó kft. kéziratot vásárol a kézirat felhasználási jogával együtt. Milyen módon vonja le az szja-t a kiadó a szerzőtől? Alkalmazható-e rá az Szja-tv.-ben meghatározott, az ingó dolog értékesítésére vonatkozó előírás?
Részlet a válaszából: […] ...jog felhasználásának ellenértékeként kifizetett díj nem képez járulékalapot. A Korm. rendelet 4. §-ának (3) bekezdése alapján a biztosítási kötelezettség megállapításánál figyelembe vehető időtartam a szerződés megkötésétől a mű elfogadásáig eltelt idő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. október 25.