Közösen beszerzett gép aktiválása, üzemeltetése

Kérdés: Három társaság közösen vásárolt egy munkagépet (közösen tudják előteremteni a saját erőt, a kapacitást is csak együtt tudják kihasználni), amihez vissza nem térítendő támogatást is kapnak. A gépet, természetesen, csak az egyik társaság (legyen ez az "A" társaság) aktiválhatja, és számolhatja el annak a költségeit, de a másik két társaság ("B" és "C" társaság) is használja majd. Milyen könyvviteli megoldás lehetséges a leírtak elszámolásához? Alkalmazható-e ez esetben a közös üzemeltetésre vonatkozó előírás? Ha igen, milyen feltételekkel, hogyan lehet ezt dokumentálni?
Részlet a válaszából: […] ...(131. vagy 141. számla).A munkagép beszerzéséhez szükséges saját erőt (pénzeszközt) közösen biztosították. Ezt a közösen történő biztosítást megtehetik úgy, hogy a "B" és "C" társaság kölcsönt nyújt "A" társaságnak, de megtehetik úgy is, hogy a "B" és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 19.

Közösségen belüli ingyenes szolgáltatás

Kérdés: Magyar áfaalany a közösségi adóalany német anyacégtől bérel hosszú távon személygépkocsit. A felek közötti megállapodás alapján a német cég a személygépkocsi bérleti díját, illetve biztosítási díját havonta számlázza, ami után – mint közösségi szolgáltatás után – az áfát a magyar cég fizeti meg. A megállapodás módosításával a német cég nem számláz bérleti díjat, csak a biztosítási díjat. Hogyan kell elszámolni a ki nem számlázott bérleti díjat? Megteheti a német fél, hogy ingyen adja bérbe a gépjárművet? Van ennek valamilyen adóvonzata?
Részlet a válaszából: […]  A válasz előtt egy megjegyzés: arra a kérdésre nem tudunkválaszolni, hogy a német fél megteheti-e, hogy ingyen adja bérbe a gépjárművet.Amennyiben a német cég nem számlázza a magyar cég általbérelt személygépkocsi bérleti díját, akkor valójában a magyar félnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 5.

A kettős könyvvitelre való áttérés szabályai

Kérdés: Melyek az egyszeres könyvvitelről a kettős könyvvitelre való áttérés számviteli szabályai az új Szt. hatálya alá tartozó vállalkozásoknál?
Részlet a válaszából: […] ...a nem hitel- és kölcsönfelvételből származó, a tárgyi időszakot terhelő kötelezettségek (jellemzően a decemberi munkabér, társadalombiztosítási járulék, egészségügyi hozzájárulás, munkaadói járulék, egyéb) összege, amellyel azonos összeget bérköltségként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 17.