Változások a juttatások adóztatásában

Kérdés: A 2018. évi XLI. törvény 2019. január 1-jétől jelentősen korlátozza a béren kívüli juttatásokat is, az egyes meghatározott juttatásokat is. A jogszabály előkészítői részéről a sajtóban elhangzottak szerint a megszűnt juttatásokat bér formájában indokolt a munkavállalók részére biztosítani. Az Önök véleménye szerint hogyan történhet ez? Cégünk 2018-ban a munkavállalóinak béren kívüli juttatásként havi 8 ezer forint pénzösszeget juttatott a napközbeni étkezés támogatására. Ezenkívül fizette a munkavállalók helyi utazására szolgáló bérletet, a munkáltató nevére szóló számla alapján, havi 10.000 forint összegben, amelyet egyes meghatározott juttatásként számolt el. 2019-ben ezeket sem béren kívüli juttatásként, sem az egyes meghatározott juttatások között nem lehet elszámolni. Milyen módon számolhatjuk el ezeket a juttatásokat jövőre, ha cégünk munkavállalóink részére 2019-ben is biztosítani kívánja?
Részlet a válaszából: […] ...a cégtelefon magáncélú használata, csak az önkéntes biztosítópénztárakba célzott szolgáltatásokra befizetett összeg (de a személybiztosításra befizetett összeg nem), a reprezentáció és az üzleti ajándék (de a csekély értékű ajándék az évi három alkalom...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 30.

Továbbképzés külföldön felmerült költségeinek terhei

Kérdés: Biztosítási alkusz cég – MNB-regiszterben rögzített, kizárólag vele együttműködő – vállalkozások (kft., bt., egyéni vállalkozó) nagyobb és sikeresebb üzletkötése érdekében külföldi biztosítótársaság székhelyén lefolytatott továbbképzések és az ehhez szorosan kapcsolódó szolgáltatások értékét megfizeti számla ellenében. Ilyen esetben felmerül-e, és ha igen, akkor milyen adó- és/vagy járulékfizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...cégnél a továbbképzések költségeivel kapcsolatban mint reprezentációnak minősülő juttatás merül fel adó- és járulékfizetési kötelezettség. A továbbképzés szakmai eseménynek és így reprezentációnak tekinthető, ha a juttatásra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 25.

Reprezentáció vagy nem reprezentáció

Kérdés: A kft. meghívott szállító és vevő partnerei­nek képviselői, valamint egyes saját dolgozói részvételével szakmai, üzleti konferenciát, vevő-szállító találkozót kíván rendezni. A konferencián bemutatják a cég jelenlegi helyzetét, eredményeit, sikereit, a forgalmazott új termékeket, technológiák körét, továbbá a vevő-szállító partnerek üzleti megbeszéléseket is folytatnak. Napközben szakmai előadásokon, workshopokon vesznek részt a meghívottak, amelyeket cégünk dolgozói, illetve külső meghívott előadók fognak tartani. Mivel egész napos rendezvényről van szó, ezért délben ebédet, este pedig vacsorát, napközben kávét, üdítőt, szendvicset biztosítunk a vendégek részére. A vacsorát követően szórakoztató programot szervezünk. Az egész rendezvényt egy rendezvényszervező cég fogja lebonyolítani, ez a cég fog a felmerülő költségekről számlát kiállítani. Kérdésünk az, hogy a felmerülő költségek közül melyek minősülnek reprezentációnak és melyek nem?
Részlet a válaszából: […] ...berendezéseinek, dekorációjának, bútorainak a költségei;– az esti üzleti vacsorát követő szabadidős program technikai hátterének biztosítása, a zenekar, a táncosok, a hoszteszek, a programot segítő moderátor díja;– a rendezvényszervező cégnek az esti üzleti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 20.

Reprezentáció, üzleti ajándék

Kérdés: Kérem, szíveskedjenek összefoglalni a reprezentáció és üzleti ajándék 2011. évi szabályait, kizárólag társaságiadó-alanyok szempontjából! A megváltozott szabályokat ellentmondásosan értelmezzük. Az Szja-tv. meghatározza a reprezentáció fogalmát, azt, hogy nem terheli szja, de a társaságiadó-alapot növelő tétel. Akkor mire vonatkozik az a rendelkezés, mely szerint egyes meghatározott juttatásnak minősül pl. a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés? Munkatársaink szakmai konferencián vesznek részt, és a részvételi díjat tartalmazó számlában elkülönítetten szerepel az étkezés díja, akkor az reprezentáció? Az üzleti ajándék szintén értelmezési problémákat vet fel, ha nem haladja meg a minimálbér 25%-át, és ha meghaladja (ez utóbbi az összevont adóalap része); ez utóbbit hogyan kell könyvelni? Mit kell a társaságiadó-alapnál figyelembe venni? Problémát vet fel az üzleti vendéglátás értelmezése is! Reprezentáció
Részlet a válaszából: […] ...köteles megfizetni (erről az adóhatóságrészére is adatot kell szolgáltatni).Mivel a megajándékozott partner a kifizetővel nem áll biztosításijogviszonyban, így az ajándék adóköteles jövedelemként számításba vett összegeután 27 százalék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 19.

Külföldinek adott juttatás minősítése

Kérdés: Külföldi partnerünket az üzleti vacsorán kívül Forma-1 autóversenyre is elvittük a tolmácscsal együtt. A jegyek ára és a taxiköltség elszámolható-e reprezentációként, mint kapcsolódó szabadidős szolgáltatás, vagy természetbeni juttatásként kell könyvelni? Ez utóbbi esetben milyen járulékvonzata van?
Részlet a válaszából: […] ...olyan magánszemély szerzi meg, aki a Tbj-tv. 11. §-a, illetve 13. §-a hatálya alá tartozik. A Tbj-tv. 11. §-a alapján a biztosítás nem terjed ki a külföldi munkáltató által Magyarországon foglalkoztatott külföldinek minősülő személyre.Egyéb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 24.

Reprezentáció, természetbeni juttatás oktatási intézménynél

Kérdés: Közhasznú, kiemelkedően közhasznú jogállású közhasznú társaságnál és az általa fenntartott oktatási intézménynél a reprezentációra milyen szabályokat kell alkalmazni? Az előadások és a táborok alkalmával jelentkező étel- és italköltségek reprezentációs költségnek minősülnek-e?
Részlet a válaszából: […] ...amely után ugyancsak 44 százalék személyi jövedelemadót, és a juttatásban részesülő személyek jogállásától függően társadalombiztosítási és munkaadói járulékot, vagy egészségügyi hozzájárulást kell a közhasznú társaságnak fizetnie, hacsak a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. május 23.

Társadalmi szervezet által nyújtott természetbeni juttatás közterhe

Kérdés: Vállalkozási tevékenységet nem folytató társadalmi szervezetnek, amelynek célja kulturális műsorok szervezése a tagok számára, kell-e adót fizetnie a rendezvények után, illetve a rendezvény keretében elfogyasztott étel- és italfogyasztás után? A társadalmi szervezet bevétele tagdíjból és a helyi iparűzési adóból adott önkormányzati támogatásból áll.
Részlet a válaszából: […] ...alapján pontosan nem állapítható meg.Azon jövedelem után, amelyet nem terhel 44 százalék személyi jövedelemadó, nem kell társadalombiztosítási járulékot, illetve egészségügyi hozzájárulást sem fizetnie a kifizetőnek,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. április 11.

Sportbérletek könyvelése

Kérdés: Hogyan kell könyvelni a dolgozók részére térítésmentesen biztosított fitnesz-, illetve teniszbérletet?
Részlet a válaszából: […] ...tétel (mint természetbeni juttatás után elszámolandó):= személyi jövedelemadó-kötelezettség (44 százalék): T 559 – K 462;= társadalombiztosításijárulék-befizetési kötelezettség (31 százalék): T 561 – K 473;= munkaadóijárulék-fizetési kötelezettség (3 százalék):...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 6.

Jelképes értéken számlázott juttatások

Kérdés: Olvastam egy cikket, amelyben azt írták, hogy a vállalati rendezvényeken, konferenciákon fogyasztott ételek, italok, kávé esetében, ha a résztvevők minimális összegű (akár 1 forint) térítést fizetnek érte és bizonylatot kapnak, már nem minősül reprezentációnak. Valós ez az információ?
Részlet a válaszából: […] ...természetbeni juttatás után általában 44% személyi jövedelemadót, ha a magánszemély biztosított, akkor egészség- és nyugdíj-biztosítási járulékot, illetve a munkaadó által a munkavállalónak, munkaviszonyára tekintettel adott adóköteles természetbeni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 3.