Támogatás vagy szolgáltatás

Kérdés: Az egyetem és a gazdálkodó szervezet szerződést köt egymással, amelynek célja, hogy az egyetem nappali tagozatos hallgatója szakmai gyakorlatot szerezzen. A hallgatónak nincs szerződéses kapcsolata a társasággal. A gazdálkodó szervezet kötelezettségvállaló nyilatkozatot írt alá, amelyben meghatározták, hogy a kooperatív képzést kívánja patronálni. Ez szakmai képzésben való részvétellel, szakdolgozati témák kiírásával és konzultálásával, valamint szakmai gyakorlat biztosításával valósul meg. A támogatás módja: az egyetem számlát állít ki, amely alapján átutalják a megállapodott támogatás összegét. A számlán kooperatív képzés szerepel jogcímként. A gazdálkodó szervezetnél a támogatást mely főkönyvi számlán kell elszámolni? Ezt támogatásnak kell minősíteni, vagy egyéb igénybe vett szolgáltatásnak?
Részlet a válaszából: […] A kérdést teljes terjedelmében idéztük, mivel a támogatást összekeveri a szolgáltatással, számlát állítanak ki arról, ami nem tekinthető szolgáltatásnak.Az egyetem és a gazdálkodó szervezet által kötött szerződés egyértelműen arról szól, hogy a gazdálkodó szervezet a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 12.

Önrész – gépkocsijavítás költségei

Kérdés: Káreseményt szenvedett gépkocsink javítását a szerviz számlája alapján a biztosító rendezte. Casco biztosításunk alapján cégünk csak az önrészt fizette meg. A szerviz részünkre egy hiteles másolatot küldött, amelynek a szöveges részében szerepelt az önrész összege. Hogyan kell könyvelni az önrészt mint költséget?
Részlet a válaszából: […] Egyrészt a bruttó elszámolás elvéből, másrészt abból a tényből, hogy a cég gépkocsiját javították, a szerviz által kiállított számlának a cég nevére kell szólnia, még akkor is, ha a biztosító a számla eredeti példányát a kármegtérítés bizonylataként magához...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 31.

Reprezentáció, üzleti ajándék

Kérdés: Kérem, szíveskedjenek összefoglalni a reprezentáció és üzleti ajándék 2011. évi szabályait, kizárólag társaságiadó-alanyok szempontjából! A megváltozott szabályokat ellentmondásosan értelmezzük. Az Szja-tv. meghatározza a reprezentáció fogalmát, azt, hogy nem terheli szja, de a társaságiadó-alapot növelő tétel. Akkor mire vonatkozik az a rendelkezés, mely szerint egyes meghatározott juttatásnak minősül pl. a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés? Munkatársaink szakmai konferencián vesznek részt, és a részvételi díjat tartalmazó számlában elkülönítetten szerepel az étkezés díja, akkor az reprezentáció? Az üzleti ajándék szintén értelmezési problémákat vet fel, ha nem haladja meg a minimálbér 25%-át, és ha meghaladja (ez utóbbi az összevont adóalap része); ez utóbbit hogyan kell könyvelni? Mit kell a társaságiadó-alapnál figyelembe venni? Problémát vet fel az üzleti vendéglátás értelmezése is! Reprezentáció
Részlet a válaszából: […] ...köteles megfizetni (erről az adóhatóságrészére is adatot kell szolgáltatni).Mivel a megajándékozott partner a kifizetővel nem áll biztosításijogviszonyban, így az ajándék adóköteles jövedelemként számításba vett összegeután 27 százalék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 19.

Szt. 2005. évi változásai II.

Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
Részlet a válaszából: […] ...aköltségvetéssel, az elkülönített állami pénzalapokkal, a helyi önkormányzattal,de az államháztartás alrendszerét képező társadalombiztosításköltségvetéseivel, továbbá az Európai Unió különböző pénzügyi alapjaivalelszámolt – a bekerülési érték részét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.

A kettős könyvvitelre való áttérés szabályai

Kérdés: Melyek az egyszeres könyvvitelről a kettős könyvvitelre való áttérés számviteli szabályai az új Szt. hatálya alá tartozó vállalkozásoknál?
Részlet a válaszából: […] ...a nem hitel- és kölcsönfelvételből származó, a tárgyi időszakot terhelő kötelezettségek (jellemzően a decemberi munkabér, társadalombiztosítási járulék, egészségügyi hozzájárulás, munkaadói járulék, egyéb) összege, amellyel azonos összeget bérköltségként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 17.