Ráépítés más telkére

Kérdés: A kft. telket vásárolt egy romos házzal, amelyet engedély alapján lebontott, könyveiből kivezetett. A kft. hozzájárult, hogy a magánszemély tagjai lakást és irodát építsenek ezen a telken. A használatbavételi engedély alapján osztatlan közös tulajdon keletkezik. A magánszemély tagoknak vagy a kft.-nek milyen fizetési kötelezettségei keletkeznek azért, mert a magánszemélyek ellenszolgáltatás nélkül jutnak a telek arányos részének használatához?
Részlet a válaszából: […] ...viselnie kell döntése következményeit.Nyilvánvaló, hogy a romos ház rendeltetésszerűen nem vehető használatba. Ezért a romos ház bontásainak költségeivel, a vásárolt teleknek építkezésre alkalmassá tétele érdekében végzett munkák költségeinek,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 30.

Használati jog kiterjesztése

Kérdés: A társaság 1995-ben 50 évre szóló használati jogot vásárolt 2 millió Ft-ért az illetékes önkormányzat tulajdonában álló telekre. Felépítettek rá egy 120 m2-es üzleti célú, a társaság tulajdonát képező épületet, amelyet 2006 májusában aktiváltak. 2007-ben az önkormányzat beruházás indítása céljából felajánlotta, hogy az épületet lebontásra megvásárolja könyv szerinti értéken (a piaci értékre való felértékelés a könyvekben 2007-ig nem történt meg). Az ingatlant felbecsültette a társaság, és az értékbecslésben szereplő árat kérte az önkormányzattól. Az önkormányzat ezt az árat elutasította. Végül a társaság és az önkormányzat olyan megegyezésre jutott, hogy az önkormányzat a társaság tulajdonában álló épületet saját költségén lebontja, és az adott területen felépített új önkormányzati épületben kialakít egy 120 m2-es – a társaság tevékenységének folytatására alkalmas – részt, amelyre kiterjeszti az 50 éves használati jogot. Hogyan kellett volna az előzőekben leírt gazdasági eseményt elszámolni, mi lehet az alapja a kiterjesztett használati jog értékének?
Részlet a válaszából: […] ...a helyes elszámolás érdekében – utólag ismeg kell tenni. Ebből az következik, hogy a társaságnak és az önkormányzatnak atényleges lebontást megelőző időponttal adásvételi szerződést kell kötni a társaságtulajdonában álló épület adásvételére, az eladási ár...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 3.

Ráépítés a társaság telkére

Kérdés: A bt. telket vásárolt egy romos házzal, amelyet engedély alapján lebontott, könyveiből kivezetett. A bt. hozzájárult, hogy a magánszemély tulajdonosai lakást és irodát építsenek ezen a telken. A finanszírozás elkülönítetten történt. A használatbavételiengedély-kérelemben – ráépítés jogcíme alapján – osztatlan közös tulajdon keletkezik. A magánszemélyeknek vagy a bt.-nek milyen fizetési kötelezettségei keletkezhetnek azért, mert gyakorlatilag ellenszolgáltatás nélkül jutnak a tulajdonosok a telek arányos részének a tulajdoni hányadához? Kötelesek-e bérelni vagy megvenni a telek rájuk eső részét? Kell-e esetleg elengedett követelés címén a társaságiadó-alapot növelni?
Részlet a válaszából: […] ...aztlebontották. Ha viszont lebontották, akkor a romos ház bekerülési értékét nemlehetett a könyvekből kivezetni, annak összegével, a bontás költségeivel,továbbá a vásárolt teleknek építkezésre alkalmassá tétele érdekében végzettmunkák költségeivel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 29.

Beruházáshoz kapcsolódó áfák levonhatósága

Kérdés: Újonnan alakult kft. vásárolt és bérelt épületet átalakít, felújít, bővítést végez. Induláskor megnyílik-e tárgyi eszköz beszerzése címén az áfa visszaigénylése a következő számlák alapján: ingatlanközvetítői díj, beruházás megvalósításával kapcsolatos kivitelezői és előkészítő munkák menedzselése, koordinálása, faanyagvizsgálat, felmérési és bontási tervdokumentáció részszámla, üregkutatási célú geofizikai vizsgálatok, építéstörténeti dokumentáció készítése. Ezen beérkező számlákat mint befejezetlen beruházást tartjuk nyilván.
Részlet a válaszából: […] A kérdés a tevékenységek széles körét fogja át, ezértelőször néhány sarkkövet meg kell jelölni. Sem a régi Áfa-tv., sem az új Áfa-tv. szerint nem minősültárgyi eszköznek a meglévő épület átalakítása, felújítása, bővítése,függetlenül attól, hogy ezen munkák...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 21.

Haszonkölcsön-szerződés alapján átvett ingatlan újraépítése

Kérdés: Ügyfeleim magánszemélyként saját nevükre vásároltak "családi ház és udvar" elnevezésű ingatlant. Haszonkölcsön-szerződés alapján 0 Ft értékben haszonkölcsönbe adták saját kft.-jüknek, határozatlan időre, hogy a kft. azt üzletként – bérbeadás útján – hasznosítsa. Az üzletté történő átalakításnál azonban kiderült, hogy azt le kell bontani, mivel az alapozás nem megfelelő. A kft. nevére szóló terv (megnevezése "épületátalakítás – lakások és üzletek") szerint a földszinten 4 db üzlet, az emeleten 3 db lakás, az udvaron kapualj és 3 db parkoló kerül kialakításra, amelyet majd a kft. bérbeadás útján hasznosít. A bontás költségként vagy beruházásként számolható-e el és az áfa visszaigényelhető? A földszinti üzletek, emeleti lakások beruházásának az áfája visszaigényelhető? A kocsibeálló és a kapualj külön építményként számolható el, áfája visszaigényelhető?
Részlet a válaszából: […] ...okok miatt – nem lehetett átalakítani,azt teljesen le kellett bontani. Nyilvánvaló, hogy a magánszemélyektulajdonában lévő épület bontásának költségeit nem lehet a kft.-nél aköltségek, ráfordítások között elszámolni. Ha mégis elszámolják, akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 22.

Saját rezsis beruházás áfájának megosztása

Kérdés: Mikor és hogyan kell az áfát megosztani a saját rezsis beruházásban készülő épületnél, ha az részben lakás-, részben pedig vállalkozási célokat is szolgál?
Részlet a válaszából: […] ...a 33. § (3) bekezdése a tiltást tovább részletezi: semmilyen arányosítást (tehát pl. az épülő ingatlan alapterülete szerinti megbontást) sem engedélyez. Ez azt jelenti, hogy amennyiben egy konkrét beszerzés mindkét célt (a vállalkozási tevékenységet és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 6.