Vagyonleltár részletezettsége

Kérdés: Átalakulás során merültek fel kérdések a vagyonleltár részletezettségével kapcsolatosan: Kell-e a jegyzett tőkét részletezni? Ki és mennyit jegyez? Kell-e követelés/kötelezettségek között kimutatott osztalékot részletezni, hogy az kivel szemben áll fenn? Kell-e vevő/szállítói állomány bemutatásánál a partnereken belül részletezni az értéket számla szintjén? Az első kérdésnél felmerült, hogy esetleg személyiségi jogokat sérthet.
Részlet a válaszából: […] ...vállalkozónak a mérlegfordulónapján meglévő eszközeit és forrásait mennyiségben és értékben.A jegyzett tőke társaságok esetében a cégbíróságon bejegyzett tőke a létesítő okiratban meghatározott összegben. A létesítő okiratnak tagonként kell tartalmaznia az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 27.

Osztalékelőleg átalakulásnál

Kérdés: A társaságnak két tulajdonosa van 50-50 százalékos részesedéssel. A társaság a 2009. évi beszámolót 2010. 03. 30-án fogadta el, és döntött 2010. 03. 31-i közbenső beszámoló készítéséről, valamint döntött 2010. 04. 30-i fordulónappal szétválással (kiválással) történő átalakulásról. A közbenső mérleg alapján 10 millió forint osztalékelőleget hagyott jóvá a 2010. évi mérleg szerinti eredmény terhére. Az osztalékelőleget 2010. 05. 06-án a tagoknak a 25 százalékos személyi jövedelem levonása után átutalta. 2010. 04. 30-i fordulónappal elkészült a vagyonmérleg-tervezet és a vagyonleltár. A kiválás a jegyzett tőke, illetve az eredménytartalék 50 százalékával történik, az eszközoldalon egy nagy összegű követelés szerepel. Hogyan kell az átalakulás bejegyzését követően a végleges vagyonmérlegben szerepeltetni az osztalékelőleget, mivel a bejegyzés időpontjáig nem ér véget az üzleti év? Mi a helyes eljárás? Mi a teendő a kapott új adószámmal? Az átalakulás bejegyzéséig van-e kötelezettsége a be nem jegyzett társaságnak?
Részlet a válaszából: […] ...– ha a feltételekegyébként azt lehetővé teszik – dönteni fog. (A lekötött tartalékot a véglegesvagyonmérleg alapján az átalakulás cégbírósági cégjegyzékbe történt bejegyzéseidőpontjával indokolt az eredménytartalékba visszavezetni!)Természetesen,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 21.

Áttérés a naptári évtől eltérő üzleti évre

Kérdés: Milyen feladatokkal jár a naptári évtől eltérő üzleti évre történő áttérés?
Részlet a válaszából: […] ...E szerint, ha az adózó az adókötelezettsége keletkezésétől naptári évtől eltérő üzleti évet kíván választani, akkor a cégbírósághoz intézett bejegyzés iránti kérelem (kitöltött nyomtatvány) és mellékletei benyújtásának napjától számított 15...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 9.

A számviteli törvény változásai 2004-től

Kérdés: Év közben jelentősen módosult a Gt. Mivel a számviteli előírások szorosan összefüggnek a Gt. előírásaival, változik-e, és ha igen, hogyan az Szt.?
Részlet a válaszából: […] ...kiegészítése szerint – a visszaváltási értéken a saját részvények között kell a megszerzéstől az alaptőke leszállításának cégbírósági bejegyzéséig kimutatni. Visszavásárolni csak akkor lehet, ha a visszavásárlás számviteli feltételei teljesülnek,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 8.

Áttérés a naptári évtől eltérő üzleti évre

Kérdés: Az üzleti év 2000. január 1-jétől eltérhet a naptári évtől. Be kell-e jelenteni valahová a megváltozott üzleti évet, vagy csak elkészíti a vállalkozó éves beszámolóját például 2001. november 30-i fordulónappal, és azt követően benyújtja azt a számviteli törvényben előírt helyekre? Az áttéréskor milyen hosszú lesz és meddig tart az üzleti év? 2001. január 1-jétől 2001. november 30-ig, vagy 2001. január 1-jétől 2002. november 30-ig?
Részlet a válaszából: […] ...cégjegyzékbe bejegyzett vállalkozó az éves beszámolót az adott üzleti év mérlegfordulónapjától számított 150 napon belül köteles a cégbíróságnál letétbe helyezni, a 154. § (1) bekezdése szerint pedig a letétbe helyezéssel egyidejűleg közzétenni.Az új Szt. 11...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. január 4.