4 talált cikk az áfa , áru , biztosítás , magánszemély , telefon , cégtelefon kifejezésre

Kérdés: A 2018. évi XLI. törvény 2019. január 1-jétől jelentősen korlátozza a béren kívüli juttatásokat is, az egyes meghatározott juttatásokat is. A jogszabály előkészítői részéről a sajtóban elhangzottak szerint a megszűnt juttatásokat bér formájában indokolt a munkavállalók részére biztosítani. Az Önök véleménye szerint hogyan történhet ez? Cégünk 2018-ban a munkavállalóinak béren kívüli juttatásként havi 8 ezer forint pénzösszeget juttatott a napközbeni étkezés támogatására. Ezenkívül fizette a munkavállalók helyi utazására szolgáló bérletet, a munkáltató nevére szóló számla alapján, havi 10.000 forint összegben, amelyet egyes meghatározott juttatásként számolt el. 2019-ben ezeket sem béren kívüli juttatásként, sem az egyes meghatározott juttatások között nem lehet elszámolni. Milyen módon számolhatjuk el ezeket a juttatásokat jövőre, ha cégünk munkavállalóink részére 2019-ben is biztosítani kívánja?

Kérdés: A 872. kérdésre adott válaszban részletezik a természetbeni juttatás utáni kötelezettségeket. Felfrissítenék, hogy most melyik járuléknak mi az adóalapja? Aktualitását a cégtelefonok 20 százaléka után fizetendő adók adják. Mi után kell fizetni például a munkaadói járulékot? A bérszoftverfejlesztő cég szerint az 54 százalékkal növelt összeg után. Helyes ez?

Kérdés: A társaság 40 vonalas mobil-előfizetéssel rendelkezik. A számla 30 százalékát továbbszámlázza. Ebben az esetben az előzetesen felszámított áfa teljes egészében levonható? Mi az alapja a 20 százalékos természetbeni juttatásnak? Kapcsolási számonként külön kell kezelni a témát, vagy cégszinten együtt?

Kérdés: Abban az esetben, ha a társaságnak nincsen telefonja magáncélú használatra, helyes-e az a megoldás, hogy a telefonszámla áfájának 70 százaléka a levonható áfa, és a telefonszámla bruttó összegének 20 százaléka után még 54 százalék szja-t is befizet. Van-e egyéb járulékfizetési kötelezettsége?