Közigazgatási bírság elszámolása

Kérdés: A kft. tulajdonában lévő gépjárművel történő gyorshajtásra tekintettel közigazgatási bírságot szabott ki az ORFK a cég részére. Az esemény 2023. decemberben történt, a határozat kelte: 2023. 12. 30. A bírságot megállapító határozat kézhezvételének időpontja: 2024. 01. 02. A határozat véglegessé válásának időpontja: 2024. január. A társaság számviteli politikája szerint a mérlegkészítés időpontja: március 31. Az Szt. 81. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerint az egyéb ráfordítások között kell elszámolni. A fentiekre tekintettel arra következtetek, hogy a bírságot a 2023. év terhére kell előírni, mivel a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált, és a mérlegfordulónap előtti időszakhoz kapcsolódik. Korábban, a Számviteli Levelekben 2022. február 24-én megjelent, a 8774. számú kérdésre adott válaszukban ezt a választ adták: a mulasztási bírságot az erről szóló határozat jogerőre emelkedésével egyidejűleg kell könyvelni. Feltételezem, az összes bírságra irányadónak tekintik álláspontjukat. Kérem, szíveskedjenek választ adni, mi a helyes eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...2024-ben. (Ha a kft. a közigazgatási bírságot 2023-ban eredményt csökkentő tételként figyelembe kívánja venni, akkor képezzen rá céltartalékot, amit majd az egyéb ráfordításkénti elszámoláskor felold 2024-ben.)(Kéziratzárás: 2024. 03....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 7.

Értékvesztés elszámolása garanciális visszatartásra

Kérdés: Az építőipari kivitelezéssel foglalkozó cégnél a 10 évre szóló garanciális visszatartás összege 10 millió forint. Az egy éven túli kintlévőség összege 30 millió forint. Mit tudnánk a társasági adónál elszámolni? A 2019. évi beszámoló készítésekor céltartalékot képeznénk. Példán keresztül szeretnénk látni, hogyan alakul az adóalap.
Részlet a válaszából: […] ...összegek külön-külön rendelkezésre állnak a követelések között.A garanciális visszatartás miatti követelésre azonban nem indokolt céltartalékot képezni, még akkor sem, ha az 10 évre szól. Az ilyen követelést a könyvekből akkor kell kivezetni a garanciális...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 10.

Garanciális visszatartásra értékvesztés

Kérdés: Építőipari zrt. 20 millió forint összegű garanciális visszatartása 10 évre szól. Egy éven túli kintlevősége 60 millió forint. Mit tudnánk a társasági adónál elszámolni? Most képeznénk rá céltartalékot a 2010. évi beszámoló elkészítésekor. Példán keresztül szeretném látni 2010-től a következő évek visszavezetésével együtt, hogyan alakulhat az adóalap. Ha lehet, a könyvelési tételeket is.
Részlet a válaszából: […] ...ki annak a lehetőségét, hogy a cég az Szt. 41. §-a (1) bekezdésénekelőírása alapján a várható garanciális kötelezettségekre céltartalékotképezzen, akár több részletben is a garanciális időszak alatt. Az egyébráfordítások között elszámolt – képzett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 24.

Céltartalékképzés az utólag adott engedményre

Kérdés: Társaságunk termékértékesítéssel foglalkozik, ahol az utólag adott engedmény tárgyévi eredményre gyakorolt hatása jelentős, éves szinten összességében 25 százalék. Az utólag adott engedményeknek a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg rendezett összegét – az Szt. 81. §-a alapján – tárgyévi ráfordításként számoltuk el. Ebből következően a mérlegkészítés időpontját követően pénzügyileg rendezett engedmények értékét a tárgyévet követő év eredményében vesszük figyelembe, arra céltartalékot nem képezünk. Könyvvizsgálónk a fenti gyakorlatunkat megkifogásolta, és céltartalékképzést írt elő az Szt. 41. §-a (1) bekezdésének előírása alapján, hivatkozva egy másik szaklapban a 17/2004. és a 101/2003. számviteli kérdésekre adott válaszokra.
Részlet a válaszából: […] ...eredmény helyességét kifogásolhatja, súlyosabbesetben korlátozott vagy elutasító záradékot adhat, de nem kötelezheti atársaságot céltartalék képzésére.Az Szt. 41. §-ának (1) bekezdése határozza meg, hogy mikorkell a társaságnak céltartalékot képeznie....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 11.

Szt. 2005. évi változásai II.

Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
Részlet a válaszából: […] ...az önkormányzati vagyon nyilvántartásához kapcsolódóan azSzt. 23. §-ának (2) bekezdése, 42. §-ának (1) és (5) bekezdése,– a céltartalékképzésre vonatkozó új előírás, az Szt. 41.§-ának (1)-(2) bekezdése és (9) bekezdése szerint,– a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.

Szt. 2005. évi változásai

Kérdés: Változnak, módosulnak az Szt. előírásai 2005-től?
Részlet a válaszából: […] ...számviteli irányelvek módosításához, az 1606/2002. EK rendelethez kapcsolódó változások közül néhányat emelünk most itt ki:Céltartalékképzés[Szt. 41. §-ának (1)-(2) és (9) bekezdése]A módosítás szerint céltartalékot olyan kötelezettségekre kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 9.

Céltartalék képzése alapítványnál

Kérdés: Alapítványunk 5 évvel ezelőtti irodabérlésével kapcsolatosan folyamatosan, évente kamattal növelt követelésről kap egyenlegközlő levelet. Vitatjuk a tartozást is, és a kamat jogosságát is. Könyvvizsgálónk a várható veszteségekre céltartalék képzését javasolja, mert – szerinte – per esetén esetleg fizetni kell. Ha nem képezünk céltartalékot, korlátozhatja-e vagy elutasíthatja-e záradékkal a könyvvizsgáló az éves beszámolónkat?
Részlet a válaszából: […] ...a múltbeli, illetve a folyamatban lévő ügyletekből, szerződésekből származó, harmadik felekkel szembeni fizetési kötelezettségekre kell céltartalékot képezni, amely kötelezettségek – a mérlegkészítés időpontjáig rendelkezésre álló információk szerint –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 13.

Bíróság által megítélt követelés elszámolása

Kérdés: Könyvelőként vitában vagyok az egyik társaság könyvvizsgálójával, aki perelt követeléseinket, kötelezettségeinket nem engedi a mérlegbe beállítani. Azon tételek vonatkozásában ezt az álláspontot nem tudom elfogadni, amelyekre a mérleg-fordulónap és a mérlegkészítés időpontja között bírósági határozat született. Helyes-e az álláspontom? Mi a helyzet ez esetben a pénzügyileg rendezett és a nem rendezett végzésekkel?
Részlet a válaszából: […] ...óvatosság elvéből következően azonban, az Szt. 41. §-ának (1) bekezdése alapján a harmadik felekkel szembeni kötelezettségekre céltartalékot kell képezni. A bírósági végzésben megítélt kötelezettség teljes összegére, a folyamatban lévő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 16.

Kezességvállalás és következményei

Kérdés: Egy társaság készfizető kezességet vállalt egy – vele kapcsolt vállalkozásban lévő – privatizációs lízingközösség tartozásaiért. A lízingközösség tartozását – mivel az nem fizetett – a jogosult a társaságtól még 1996-ben beszedte. A társaság a fizetett összeget követelésként tartja nyilván, de a beszedés érdekében nem tett lépéseket. A lízingközösség azóta megszűnt. Az 1996. évet az adóhatóság a társaságnál már ellenőrizte. Mi a követendő eljárás, és annak milyen adóvonzata van?
Részlet a válaszából: […] ...(mert nincs megfelelően dokumentálva a behajthatatlanság ténye) viszont a régi Szt. 27.§-ának (1) bekezdése szerint 2000. december 31-ig céltartalékot kellett képezni (a céltartalékként képzett összeg – az adott esetben – akár a követelés teljes összege is lehetett)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 20.

Selejtezés, káresemények elszámolása

Kérdés: Hogyan történik a selejtezés, a káresemények elszámolása?
Részlet a válaszából: […] ...de az esemény bekövetkezett, akkor az ebből adódó várható kötelezettségek fedezetére az új Szt. 41. §-ának (1) bekezdése szerint céltartalékot kell képezni.A leírtak szerint kell eljárni akkor is, ha biztosított vagyontárgyakról van szó. Eltérés abban van, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. június 14.
1
2