Osztalékként lakóingatlan kiadása

Kérdés:

Egy egyszemélyes kft. rendelkezik egy lakóingatlannal. Ezen ingatlant osztalékként szeretné a kft. a tulajdonosának kiadni. Ennek milyen adó- és illetékvonzata van a társaságnál és a magánszemélynél, áfa kapcsolódik-e hozzá, és milyen számviteli elszámolási feladatok merülnek fel?

Részlet a válaszából: […] ...adóinak megállapítása és bevallása, továbbá a lakóingatlan piaci értékének helyes megállapítása és ellenőrizhető módon való dokumentálása.(Kéziratzárás: 2023. 08....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 31.

Osztalék-, osztalékelőleg-fizetés bejelentése

Kérdés: Milyen gazdasági társaságok esetében kell bejelenteni elektronikusan a felvenni kívánt osztalékot, osztalékelőleget, ha 2014-ben osztalékelőleget kívánnak felvenni, és 2014-ben a már jóváhagyott osztalékot akarják kifizetni?
Részlet a válaszából: […] ...szerint a beszámoló mérlege, a közbenső mérleg a fordulónapját követő hat hónapon belül felhasználható a feltételek teljesülésének dokumentálására. Az új Ptk. előírásából az következik, hogy csak közbenső mérleg alapján fizethető osztalék­előleg, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 9.

Evaidőszak előtti követelés rendezése

Kérdés: A kérdés a kettős könyvvitelt vezető evás társaságnak az evaidőszak előtti, ki nem egyenlített vevői követelés rendezésével kapcsolatos. Az egyik értelmezés szerint, mivel a vevői követelés az eva­időszak előtt keletkezett (a társaság megfizette utána az áfát, a társasági adót), így ez az összeg az eredménytartalék része. (A társaság a vevői követelésnél nagyobb összegű eredménytartalékkal rendelkezik.) Mivel a vevői követelés kiegyenlítésére nem került sor, annak kivezetése az eredménytartalék terhére történhet, így nem befolyásolja a tárgyévi evás időszak számait. A másik értelmezés szerint a ki nem egyenlített vevői követelést csak a tárgyévi egyéb ráfordítások között lehet elszámolni. Ebben az esetben ez a tétel csökkenti a tárgyévi evás mérleg szerinti eredményt, ez az összeg a bankszámlán marad, nem vehető ki. Ebben az esetben előáll az a helyzet, hogy a társaság a tárgyévi bevételét 100%-ban leadózta, de az előző időszakban keletkezett, ki nem egyenlített vevői követelést nem tudja a mérleg szerinti eredményből kivenni, tehát – véleményem szerint – a vevői követelés összegénél megvalósul a kettős adóztatás.
Részlet a válaszából: […] ...a helyes abban a vonatkozásban, hogy a kinem egyenlített vevői követelést (ha az behajthatatlan követelés!) a tárgyévi,a behajthatatlanság dokumentálásának éve egyéb ráfordításai között kellelszámolni. Igaz, hogy az így elszámolt összeg csökkenti az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 13.