Előleg mikor lesz árbevétel?

Kérdés: Mikor számít az előleg számla alapján beérkezett díjbevételnek? Fontos, hogy szolgáltatásról van szó (adat, információ), amelyért "cserébe" előlegek fizetésével kapjuk meg a fizetést a külön-külön teljesítés után. Már az első előlegszámla teljesítése után, a kapott előleg értéke a 91. bevétel alá kerül a végszámla törlesztésére, vagy követelés marad? És amikor minden előleget megkaptunk, és a végszámla kiállításra kerül, akkor lesz bevétel? Ha igen, akkor az összemérés elve, valódiság elve hogyan érvényesül? Ehhez tartozik még, hogyha a következő évben lesz kiállítva a végszámla (de az előlegeket most kapjuk meg, vagy egy előleg átcsúszik a következő évre), mikor lesz bevétel?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy természetesen a szerződés szerinti teljesítéskor, a teljesítés időpontjával kibocsátott számla (végszámla, részszámla) alapján lehet árbevételt elszámolni.A kérdés megfogalmazója – úgy tűnik – nem rendelkezik minimális számviteli ismeretekkel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 12.

Áthúzódó időszak díjfizetésének az elhatárolása

Kérdés: Saját fejlesztésű ügyviteli szoftvereket forgalmazunk havi, negyedéves és éves díjfizetéssel. Az ügyfél a programbérleti díj megfizetésével csak használati jogot szerez. A programok különböző regisztrációs időszakokra bérelhetők, melyek megfelelnek a díjfizetési időszakoknak. A számla mindig az időszak elején kerül kiállításra. A regisztrációs időszakot kell értelmeznem számviteli teljesítésnek? Az időszak eleje vagy vége a konkrét számviteli teljesítési nap a könyvelésben? A szerződésbe beírhatom-e, hogy a számla kelte a számviteli teljesítés, mivel akkor már rendelkezésre áll a program használata arra a negyedévre, amiről a számla szól? Ha esetleg a regisztrációs időszak 2023. július 1-től tartana 2024. június 30-ig, és a számlát július elején állítom ki, akkor is lehetne a kelte a számviteli teljesítés napja, vagy akkor már elhatárolni kell? Hogyan kell könyvelnem akkor, ha már decemberben kiállítom a következő év első negyedévéről a számlát? A könyvelés nem manuális, ezért az elhatárolás körülményes, persze ha csak az szabályos, akkor nem kérdés, de hogyan lehetne megoldani máshogy az áthúzódó időszak számlázását és könyvelését, ha a számla kelte, mint számviteli teljesítés, nem járható út? Valamint az elhatárolás a bevételre vonatkozik, de mi a helyzet a vevővel, azt mikor kell kimutatni a mérlegben mint követelést? Az Áfa-tv. szerinti teljesítésre az Áfa-tv. 58. §-a szerint járnék el.
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt egy megjegyzés: nem a könyvelőprogram "tudásától" függ az, hogy hogyan kell helyesen könyvelni. A jó könyvelőprogram az árbevétel időbeli elhatárolását is tudja a számviteli törvény előírásának megfelelően kezelni.A kérdező a – kérdés szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 10.

Társasháznál bérleti díj és adójának megfizetése

Kérdés: Kettős könyvvitelt vezető társasháznál hogyan történik a bérleti díj előírásának és kiegyenlítésének, valamint a levonandó és befizetendő szja könyvelése, ha a bérleti díj után a kifizető fizeti meg az szja-t? Kérem, hogy a válaszban a könyvelendő gazdasági események kontírozását is mutassák be.
Részlet a válaszából: […] A kérdés nem pontos, mivel egyértelműen nem derül ki abból, hogy–a társasház a bérbeadó, amely a társasház közös tulajdonát képező ingatlanrész bérbeadásából származó bevétel, vagy–a társasház a bérbevevő, amely társasház magánszemélytől bérelt ingatlan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 13.

Hibás teljesítés esetén az előleg

Kérdés: Tények: egy partnerünkkel megbízási szerződés jött létre marketingfeladatok elvégzésére. A munkára 50% előleg lett kifizetve, amelynek beérkezését a partner előlegszámla kiállításával elismerte. A partner hibásan teljesített, emiatt pert kezdeményeztünk, amelynek tárgya nem a hibás teljesítés, hanem késedelmikötbér-követelés. A partner felé egyezségi ajánlatot tettünk, és kértük a megbízási díj 50%-ra mérséklését, ami a fizetett előleg összegével egyező. Ezt a közreműködő nem fogadta el, ezért egyezségi ajánlatunk érvényét vesztette. A partner viszont keresetében az előlegen felüli, további 50%-ra perel bennünket. A per folyamatban van, és ügyvédünk szerint valószínűtlen, hogy bármelyik fél keresete megállja a helyét. Előlegre vonatkozó egyenlegközlőnket a partner azzal a válasszal küldte vissza, hogy nem ismeri el az előleget, mert nem ő tartozik az előleggel, hanem mi a szerződéses összeg második 50%-ával. Felmerült, hogy mivel a partner nem ismerte el az előleget, fedezetként az előleggel megegyező összegű céltartalékot kötelező képezni. Helyes-e ez az álláspont?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy nem helyes! A kérdező tényeket sorol fel, de nem veszi figyelembe, hogy azok mögött gazdasági események vannak akkor is, ha nincsenek minden esetben megfelelően bizonylatolva. Kezdjük az előleggel!A tények elején az szerepel, hogy az 50%-os előlegfizetést a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 16.

Teljesítés előtt kiállított számla könyvelése

Kérdés: Ingatlannal rendelkező ügyfelünk ingatlan bérbeadásával foglalkozik. Időszakos elszámolású szerződéseket kötött a bérlőivel. A megállapodás szerint a vonatkozó időszakot megelőző hó 15-én állítja ki a számlát, a teljesítési idő és a fizetési határidő pedig a vonatkozó időszak első napja. (A 2014. 12. 15-én kiállított számlán a teljesítési idő 2015. 01. 01., és a számviteli teljesítés [a bérbeadás hónapja] is január.) Ez esetben mit tekinthetünk a vállalkozó által teljesített, a vevő által elismert követelésnek? Azt mikor kell könyvelni? A példa szerinti számlát ki kell-e mutatni követelésként 2014. 12. 31-én, ha a vevő nem fizeti meg az ellenértéket 2014-ben? És ha megfizeti?
A kérdező a kérdésekre adható válaszok függvényében elemzi az eredménykimutatásra gyakorolt hatást, és arra a megállapításra jut, hogy pusztán a számla kiállításának dátumával változhatna a könyvelés megítélése, ami nyilvánvalóan elkerülendő. További részletezés helyett néhány probléma, amire utal a kérdező: mi lenne, ha 2014-re nem könyvelnének, de a vevő 2014-ben fizet, vagy ha könyvelnék, majd az árbevételt időbelileg elhatárolnák, ha fizetett a vevő, 2015-ben könyvelnek, ha nem fizetett 2014-ben?
Részlet a válaszából: […] Hosszabban idéztük a kérdést, de kivonatosan. A fontosabb, de kimaradt részekre a válaszban visszatérünk.A hosszúra nyúlt kérdést motiváló probléma az, hogy nem megfelelően alkalmazza az Szt. 165. §-ának előírásait. A bizonylati elv és a bizonylati fegyelem sarkalatos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 19.

Előleg nem pénzben történő teljesítése

Kérdés: Társaságunk utazási irodaként működik. 2011. évben barterszerződést kötöttünk egy média­szolgáltatóval reklámtevékenység végzésére. A 2011-2012. évi reklámtevékenységért cserébe utazásszervezési szolgáltatást nyújtunk 2012-ben. A megállapított utazásszervezés részvételi díja egyenlő a marketingszolgáltatás díjával. A médiaszolgáltató folyamatosan végzi a reklámtevékenységet, amelyről – minden teljesítés után – áfával növelt szolgáltatási számlát állít ki. Irodánk a vállalt szolgáltatást 2012 augusztusában teljesíti. A szerződés szerint a számlákon "pénzmozgást nem igényel" megjelölést tüntetünk fel. Az utazási iroda a médiaszolgáltató aktuálisan teljesített és számlázott szolgáltatása értékének megfelelő összegű, árrésáfát tartalmazó előlegszámlát állít ki a médiaszolgáltató részére "pénzügyi teljesítést nem igényel" megjegyzéssel. A marketingszolgáltatóval való folyószámla-egyeztetés során kiderült, hogy ő az előlegszámláinkat nem könyveli. Kérdéseim: A könyvelésben összevezethetem-e az előlegszámlát a reklámszolgáltatás számlájával? Jogosult vagyok-e a marketingszámlák áfájának visszaigénylésére? Helyes-e azon értelmezésünk, hogy bartermegállapodás esetén a médiaszolgáltató számlája utazási irodánknál részvételidíjelőleg-befizetésnek minősül?
Részlet a válaszából: […]  Hosszabban idéztük a kérdést, mert az alapvető számviteli,adózási előírások megsértésére utal. Így a rövid válasz a kérdésekre egyszóval: nem.A kérdésben valójában két ügyletről van szó: az egyik amédiaszolgáltató reklámtevékenysége, a másik az utazási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 2.

Meghiúsult ingatlanvásárlás

Kérdés: A kft. 2009-ben ingatlant vásárolt, saját hasznosítási céllal, amely adásvételt az ingatlan-nyilvántartásba is bejegyezték. Az ingatlan bekerülési értéke 2009-ben aktiválásra került. 2010 júliusában az adásvételi szerződést felbontották. A volt eladók ennek megfelelően kiállították az átvett foglaló-, előleg- és végszámlákra vonatkozó helyesbítő számlát, teljesítés 2009. (az eredeti adásvétel napja), a kiállítás 2010. 07. hó, a felbontás napja. Számvitelileg helyesen járunk-e el, ha a cég életében 2009-től 2010. I. félévre történő ingatlanhasznosítást lezártnak tekintjük, nem visszamenőlegesen módosítunk a kft. könyveiben? Hogyan történjen az ingatlannal kapcsolatos helyesbítő számlák könyvelése? A keletkezett árfolyam-különbözetet átvezethetjük-e a pénzügyi műveletek ráfordításai közé?
Részlet a válaszából: […] Az első kérdésre a válasz az, hogy igen.A kft. ingatlanvásárlása 2009-ben megtörtént, az adásvételtaz ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték. Így az ingatlan beszerzését 2009-benberuházásként el kellett számolni, és ha az ingatlant rendeltetésszerűen -saját célra –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 2.

Devizás számlák áfája

Kérdés: Belföldi árubeszerzést is, az értékesítést is euróban számlázzuk, természetesen áfásan. A számviteli politika szerinti árfolyam a teljesítésnapi MNB-árfolyam. Az áfaalap és az áfa "forintosításához" is használható-e a teljesítésnapi MNB-árfolyam?
Részlet a válaszából: […] Röviden a válasz az, hogy az áfa alapjának forintban történő megállapításakor csak az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyam alkalmazható.A válasz egyértelműségéhez ez azonban még nem elegendő.A vállalkozó az Szt. 60. §-ának (4) bekezdése szerint választhatja,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 30.

A lakásépítéssel kapcsolatban fizetett előleg elszámolása

Kérdés: Lakásépítéssel, -értékesítéssel foglalkozó cég jelentős összegű hitelt vesz fel. A bank szerződésben fedezetként kezeli a vásárlók által befizetett előleget mindaddig, amíg a lakások átadására sor nem kerül. Ekkor lehet számlázni, s a bank az előlegként befizetett összegeket a hitel törlesztésére fordítja. A cég áll szerződéses kapcsolatban a lakás vásárlójával. Az előlegként befizetett összegről kell-e számlát kiállítani? Ha nem állított ki számlát a cég, utólag az december 31-ével kiállítható-e? És a telekhányadokat hogyan kell számlázni? Jogszerű-e az a szerződés, amelyben a lakásért befizetendő ellenértékre kedvezményezettként a bankot jelölik meg?
Részlet a válaszából: […] A válasznál abból kell kiindulni, hogy a lakást építő, értékesítő cég a lakások eladója, így ő van szerződéses jogviszonyban a lakást vásárló ügyféllel. Természetesen, ebben a szerződésben kell rögzíteni, hogy a vevő milyen számlára fizesse be az előleget, majd a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 5.

Előre fizetett "bónusz"

Kérdés: Szállító partnerünk – a vele kötött szerződés szerint – bizonyos forgalmi nagyságrend eléréséhez (két évre előre) ún. bónuszt fizet. Az ilyen jellegű engedményt a pénzügyi rendezéskor kell bevételként elszámolni, vagy évekre az elhatárolható? Hogyan kell ezt számlázni? Helyes-e, ha azt áfa nélkül egyszerűen csak átutalja partnerünk a bankszámlára?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben olyan pénzügyileg is rendezett engedmény elszámolására kérnek választ, amikor annak a terméknek a forgalmazása meg sem történt, amelyhez kapcsolódóan az engedményt adják. Az a furcsa és nehezen megmagyarázható helyzet állt elő, hogy a szállító a megrendelések...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 31.