Társaság ingatlanának értékesítése

Kérdés: A magánszemély tulajdonos tulajdonában lévő cég (értékesítő cég) a könyveiben kimutatott építési telket (amelynek piaci értéke többszöröse a nyilvántartási értéknek) közvetlenül értékesíti az építési telket a későbbiek során hasznosító cégnek. Az értékesítés áfaköteles? Ha igen, fordítottan adózik? Az áfát a vevő társaság levonhatja? Az értékesítő cégnél hogyan alakul a társaságiadó-kötelezettség? A vevő társaságot terheli-e illetékfizetési kötelezettség? Illetékmentesség érvényesíthető?
Részlet a válaszából: […] ...százalék szociális hozzájárulási adó terheli, amelyet a kifizetőnek kell levonnia az osztalékból, bevallania és befizetnie. (Megszűnt az egészségügyi hozzájárulás. A törvény a szociális hozzájárulási adónál is felső határt állapított meg.)A vevő társaság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 31.

Ingatlanra haszonélvezeti jog alapítása

Kérdés: A kft. tulajdonosa a kft. tárgyi eszközei között kimutatott ingatlanára haszonélvezeti jogot kíván alapítani saját nevére. A továbbiakban ő kívánja hasznosítani. Kell-e értékbecslés az ingatlanra, lehet-e értékcsökkenést elszámolni a továbbiakban a kft.-nél? Milyen könyvelési tételek merülnek fel ennek kapcsán?
Részlet a válaszából: […] ...alapján 78 százaléka minősül jövedelemnek. Ezen jövedelem alapján a magánszemélyt személyi jövedelemadó és 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás terheli.A haszonélvezeti jog alapítását követően is szerepel az ingatlan a kft. könyveiben,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 24.

Üzletrész visszavásárlása, térítés nélküli átadása, tőkeemelés

Kérdés: A kft. 600 E Ft jegyzett tőkével rendelkezik, a tagok száma 3 fő, a jegyzett tőkén belüli arányok egységesen 200-200-200 E Ft. A társaság egyik tagja kiválik, és eladja az üzletrészét 6530 E Ft-ért, a két régi tag térítésmentesen megkapja. Egyúttal felemelik a jegyzett tőkét az eredménytartalék terhére, 3000 E Ft-ra. Az eredménytartalék összege 40 000 E Ft. A leírt gazdasági eseményeket hogyan kell könyvelni? Milyen adóvonzatok keletkeznek? A 6530 E Ft fizethető-e az eredménytartalékból?
Részlet a válaszából: […] ...az Szja-tv. 67. §-a alapján személyi jövedelemadót, az Eho-tv. 3. §-a (3) bekezdésének d) pontja alapján 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást (450 E Ft-ig) köteles levonni, bevallani és befizetni. Az árfolyamnyereséget terhelő–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 14.

Magánszemély fürdőszobájának felújítása

Kérdés: A kft. 50 százalékban tulajdonosa egy budapesti lakásnak. A másik tulajdonos a kft. ügyvezetőjének az édesanyja, aki életvitelszerűen a lakásban lakik. A kft. felújíttatta a lakás fürdőszobáját bruttó 2 millió forintért, amelynek teljes összegét a kft. bankszámlájáról fizették ki. A vállalkozó a számlát a könyvelésre benyújtotta. Az áfa és a tao szempontjából hogyan kell eljárni? A felmerült költségeket hogyan kell elszámolni? Számvitelileg mi a teendő?
Részlet a válaszából: […] ...c) pontja alapján nem pénzben megszerzett bevétele lesz, amelynek 78 százaléka a jövedelem, amely jövedelem alapján 27 százalék egészségügyi hozzájárulás, 16 százalék személyi jövedelemadó terheli a magánszemély tulajdonost, a kft.-nél pedig a tovább...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 15.

Osztalék-, osztalékelőleg-fizetés bejelentése

Kérdés: Milyen gazdasági társaságok esetében kell bejelenteni elektronikusan a felvenni kívánt osztalékot, osztalékelőleget, ha 2014-ben osztalékelőleget kívánnak felvenni, és 2014-ben a már jóváhagyott osztalékot akarják kifizetni?
Részlet a válaszából: […] ...a megállapított és levont adóról;– osztalék esetén= az adó alapjáról, a megállapított és levont adóról;= a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás alapjáról és összegéről.Lényeges, hogy az adót a kifizetőnek a kifizetés időpontjában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 9.

Vevőkövetelés végelszámolásnál

Kérdés: A kiválással létrejött egyszemélyes kft. áfamentesen értékesítette a kiválás során tulajdonába került lakóingatlanokat, amelyeket a jogelőd társaság eredetileg a fejlesztési tartaléka felhasználásával vásárolt meg. A vevő a vételárat 150 hónap alatt részletekben fizeti meg. Néhány hónappal később az eladó elhatározta a végelszámolását. A kft. egyszemélyi tulajdonosa magánszemély. A kft. végelszámolása során, illetve a végelszámolás befejezését követő vagyonfelosztás során milyen szja-kötelezettsége keletkezik a kft. egyszemélyes tulajdonosának a még fennálló vételár-követelés mint kiadott cégvagyon után? Milyen számviteli bizonylatok alapján állapítható meg az szja alapja és összege? Mi lesz az adóköteles bevétel megszerzésének az időpontja?
Részlet a válaszából: […] ...a különbözet lesz a magánszemély vállalkozásból kivont jövedelme. Ezen jövedelem személyi jövedelemadóját és 14 százalékos egészségügyi hozzájárulását a végelszámolás befejezésekor meg kell állapítani, és elő kell írni az adóhatósággal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 29.

Katából, evából való visszatérés

Kérdés: A Katv., az Eva-tv. hatálya alá tartozó, bevételi nyilvántartást vezető bt. végelszámolását határozták el a tulajdonosok. A végelszámolás során hogyan kell elkészíteni a végelszámolási mérleget, a vagyonfelosztási javaslatot stb.?
Részlet a válaszából: […] ...magánszemélyek részére adták át, és ha azok értékének 1,19-szerese után a 16 százalék személyi jövedelemadót és a 27 százalék egészségügyi hozzájárulást korábban nem fizették meg, akkor azt a visszatéréskor kell megfizetni, a kötelezettségek közé...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 20.

Bérelt ingatlanon végzett beruházás átadása

Kérdés: Az evás kft. székhelye egyik tulajdonosának ingatlanában volt, ahol felújítást végzett, az evás időszak előtt, az áfát levonták. A székhely egy belépő új tulajdonos lakásába került át. Az eredeti székhely ugyan nem szerepelt a társasági szerződésben telephelyként, de budapesti irodának még használta a cég. Csak az értékcsökkenési leírás volt a költség a felújításnak bérelt ingatlanon végzett beruházáskénti elszámolása után. A kft. a beruházást nyilvántartási értéken át akarja adni a tulajdonosnak. Ha nem szerepelt telephelyként az ingatlan, elszámolható az értékcsökkenési leírás? A társasági szerződésben nem szereplő telephelyet be kellett volna jelenteni a NAV-nak? Az átadás ingatlan­értékesítésnek számít? Ha nem jelentettük be, akkor mentes, és a 120 hónapból még hátralévő levont áfát be kell fizetni? A tárgyieszköz-értékesítést az evás kft.-nek melyik bevallásában kell szerepeltetnie? Ha az ingatlant a jegyzett tőke tőkekivonással történő leszállítása keretében adjuk át a tulajdonosnak, milyen áfa- és adóvonzata lesz?
Részlet a válaszából: […] ...piaci értéke a magánszemély jövedelme lesz, és ennek megfelelő összeg alapján 16 százalék személyi jövedelemadót és 27 százalék egészségügyi hozzájárulást kell fizetnie;– tőkeleszállításhoz kapcsolódik, csökken a magánszemély részesedése, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 31.

Egyszemélyessé alakuló kft.

Kérdés: A kft. egyik tagja magánszemély, a másik tagja kft. A kft. törzstőkéjéből a magánszemélyre jutó rész 1960 E Ft, a kft.-re jutó rész 2040 E Ft, a kft. saját tőkéje 14 400 E Ft. A kft. egyszemélyessé válik, tagja a magánszemély marad, aki 300 E Ft-ért megveszi a kilépő tag részesedését, egyúttal a kft. törzstőkéjét 500 E Ft-ra kívánják leszállítani. A kilépő tag nem tart igényt az eredménytartalék rá eső részére sem. (Erről feltétlenül nyilatkoznia kell?) Hogyan kell mindezeket könyvelni? Az egyszemélyes kft.-nek keletkezik-e bármilyen adófizetési kötelezettsége, illetve a kft.-ben maradó magánszemélyt milyen adó- és járulékkötelezettség terheli?
Részlet a válaszából: […] ...vállalkozásból kivont jövedelme (12 600 E Ft-1978 E Ft) = 10 622 E Ft, amelyet 16 százalék személyi jövedelemadó és 14 százalék egészségügyi hozzájárulás terhel (ez utóbbi maximum 450 E Ft összegben).A magánszemély dönthet arról is, hogy a jegyzett tőkét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 18.

Elengedett osztalék

Kérdés: Magyar kft. 100 százalékban magyar magánszemély tulajdonosai 2008. évre 100 M Ft osztalékot határoztak el. Az osztalék nem került kifizetésre, a könyvelésben a rövid lejáratú kötelezettségek között szerepel. 2010-ben a tulajdonosok (a veszteséges gazdálkodásra, a válságra, a rossz pénzügyi helyzetre tekintettel, a hitelfelvétel esélyei javítása céljából) kénytelenek elengedni az elhatározott osztalékkövetelésüket, nincs esély a kifizetésre. Az elengedés növeli az adózás előtti eredményt és a hitelfelvételi esélyeket. A magánszemélyek az elhatározott 100 M Ft osztalékot illetékmentesen engedhetik el? A ki nem vett osztaléknak nem kell először megfizetni az adóit, járulékait? Van-e az elengedésnek illeték vonzata?
Részlet a válaszából: […] ...elfogadásakor csak akkor döntsenek, ha biztosítottaz osztalékkifizetés pénzügyi fedezete, azaz az osztalék – a személyijövedelemadó, az egészségügyi hozzájárulás levonása után – ténylegesenkifizethető. Ha az osztalékkifizetés pénzügyi feltétele nem garantált...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 1.
1
2