Reprezentáció az egyetemen

Kérdés: Egyetemünk egyházi támogatású felsőoktatási intézmény. Rendezvényeinken rendszeresen felmerül akár oktatói, akár hallgatói oldalról a catering (kávé, tea, sütemény, hidegszendvics, pólóosztás stb.). A kérdés az, hogy az egyetemünk ebben az egyházi támogatású szerepkörben hogyan kezelheti a reprezentáció kérdését (mikor az és mikor nem) és annak adóvonzatát?
Részlet a válaszából: […] ...az egyetem nevére szóló számla alapján, az áfát is tartalmazó összeg 1,18-szorosa után 15% személyi jövedelemadó és 19,5% egészségügyi hozzájárulás (2019. január 1-je után a személyi jövedelemadó mértéke nem változik, egészségügyi hozzájárulás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 27.

Végelszámolás során az eszközök értékelése

Kérdés: A kft. jelentős eszközállománnyal rendelkezik, adózott eredménye évek óta nulla érték körüli, a tevékenysége, a termékei iránti kereslet jelentősen lecsökkent. Ezért a tulajdonosok a kft. végelszámolással történő megszüntetését fontolgatják. A megszüntetés gondolata során merült fel, hogyan kell értékelni a végelszámolás befejezésekor a kft. mérlegében szereplő eszközöket és kötelezettségeket. Mi történjen azokkal az eszközökkel, amelyeket a végelszámolás befejezéséig nem lehetett értékesíteni?
Részlet a válaszából: […] ...Ezt a vállalkozásból kivont (valójában a vagyon kiadásakor realizálódó) jövedelmet személyi jövedelemadó és meghatározott összegig egészségügyi hozzájárulás terheli, amelyet a magánszemély tulajdonosokkal szembeni követelésként kell az adóhatósággal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 9.

Lekötött bankbetét hiteltartozás fedezetére

Kérdés: A kft. a bankjánál kamatozó betétként lekötött 1 millió forint összeget 5 évre oly módon, hogy egyben az összeg erejéig kezességet vállalt dolgozója hiteltartozására. Időközben a társaság megvált dolgozójától, aki a hiteltartozását nem tudta megfizetni, így a lekötött bankbetétet a bank elvonta. Hogyan rendezendő az esemény a könyvekben? Elszámolható-e az 1 millió forint egyéb ráfordításként? A társaságiadó-alap növelése mellett kezelhető-e tartozás átvállalásaként? A magánszemély adókötelezettsége is felmerül, de a "kifizető" semmit sem tud érvényesíteni.
Részlet a válaszából: […] ...5 százalékponttal növelt összege, mint kamat, 1,19-szerese után 16 százalék személyi jövedelemadó és ezen adóalap után 27 százalék egészségügyi hozzájárulás, amelyet a kölcsön visszafizetésekor, törlesztésekor, legkésőbb a naptári év utolsó napjára...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 21.

Praxishitel átvállalása

Kérdés: A praxishitelt az orvos-bt. átvállalta. Elszámolhatja-e költségként a kamatot és az árfolyamveszteséget, mint a vállalkozás érdekében felmerült költséget? Köteles-e ezeket áthárítani az orvos tagra, akinek semmi személyes külön előnye nem származik abból, hogy a praxist nem ő fizette ki, hanem a bt.-je? Ő tartozik most a bt.-nek a praxis árával. A bt. viszont hasznot húz abból, hogy praxis­joggal rendelkező orvosa van, aki nélkül nem is működhetne.
Részlet a válaszából: […] ...jövedelem egyéb jövedelem,amely jövedelem alapján a magánszemélyt terhelő adókötelezettséget (személyijövedelemadó, 27 százalékos egészségügyi hozzájárulás) az orvosnak kellteljesítenie. A kérdező véleménye, hogy semmi személyes előnye nem származik azorvosnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 16.

Magánszemély hitele a társaság javára

Kérdés: Közjegyzői okiratba foglalt hitelszerződésben az adós két magánszemély, fedezet a magánszemélyek ingatlanára bejegyzett jelzálogjog, a hitelt a bank a magánszemélyek tulajdonában lévő kft. bankszámlájára utalta, csökkentve a folyósítási jutalékkal és a hitelközvetítői cég jutalékával. A hitelt és kamatait a kft. számlájáról utalják. Hogyan könyvelendő ez a hitelnyújtás és visszafizetés? Milyen szerződés kell a kft. és tulajdonosai, esetleg a bank között? Származik-e ebből szja-köteles kamatbevétele a magánszemélynek?
Részlet a válaszából: […] ...kölcsön kamatakéntmeghatározott összeg után a kft.-nek 2010-ben vagy 27 százaléktársadalombiztosítási járulékot, vagy 27 százalék egészségügyi hozzájárulástkell fizetnie, a magánszemélynek pedig az összevont adóalapnál figyelembeveendő az összeg.)Természetesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 4.

Külföldinek adott juttatás minősítése

Kérdés: Külföldi partnerünket az üzleti vacsorán kívül Forma-1 autóversenyre is elvittük a tolmácscsal együtt. A jegyek ára és a taxiköltség elszámolható-e reprezentációként, mint kapcsolódó szabadidős szolgáltatás, vagy természetbeni juttatásként kell könyvelni? Ez utóbbi esetben milyen járulékvonzata van?
Részlet a válaszából: […] ...után akkor kell eho-t fizetni, ha a külföldi Magyarországon biztosítottnak minősül. Nem kell megfizetni ugyanis a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást, ha a jövedelmet olyan magánszemély részére juttatják, vagy a jövedelmet olyan magánszemély szerzi meg,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 24.

Üzleti ajándék

Kérdés: Ha a nagyvevőinknek belépőjegyet vásárolunk valamilyen jelentős eseményre, ez személyes reprezentációnak minősül-e, ami után a 44 százalék szja-t és a 11 százalék eho-t kell fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...meghaladó összegben nyújt reprezentációt, ad üzleti ajándékot, akkor a meghaladó rész értéke után 44 százalék adót és 11 százalék egészségügyi hozzájárulást kell fizetnie. Ha az üzleti ajándék egyedi értéke több mint 10 ezer forint, akkor annak egész értéke...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 20.

Kezességvállalás és következményei

Kérdés: Egy társaság készfizető kezességet vállalt egy – vele kapcsolt vállalkozásban lévő – privatizációs lízingközösség tartozásaiért. A lízingközösség tartozását – mivel az nem fizetett – a jogosult a társaságtól még 1996-ben beszedte. A társaság a fizetett összeget követelésként tartja nyilván, de a beszedés érdekében nem tett lépéseket. A lízingközösség azóta megszűnt. Az 1996. évet az adóhatóság a társaságnál már ellenőrizte. Mi a követendő eljárás, és annak milyen adóvonzata van?
Részlet a válaszából: […] A Ptk. 276. §-ának (1) bekezdése szerint, amennyiben a kezes a jogosultat kielégíti, a követelés az azt biztosító és a kezességvállalást megelőzően keletkezett jogokkal, valamint a végrehajtási joggal együtt reá száll. Ennek alapján helyesen tartotta nyilván a társaság a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 20.

Német állampolgárok munkavállalása: tb és szja

Kérdés: Német állampolgárok magyarországi munkavállalásának milyen tb- és szja-feltételei vannak?
Részlet a válaszából: […] ...országban adóztatható, ennek milyen feltételei vannak, a magyarországi munkavégzésnek milyen társadalombiztosítási vonzata van és milyen egészségügyi hozzájárulás terheli, sajátos az adózás rendje is.Mindenki számára hasznos annak ismerete, hogy: ki a külföldi személy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 6.

A kettős könyvvitelre való áttérés szabályai

Kérdés: Melyek az egyszeres könyvvitelről a kettős könyvvitelre való áttérés számviteli szabályai az új Szt. hatálya alá tartozó vállalkozásoknál?
Részlet a válaszából: […] ...származó, a tárgyi időszakot terhelő kötelezettségek (jellemzően a decemberi munkabér, társadalombiztosítási járulék, egészségügyi hozzájárulás, munkaadói járulék, egyéb) összege, amellyel azonos összeget bérköltségként, személyi jellegű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 17.