Üzletrész-visszavásárlás adói

Kérdés: A kft. alapítója eladja üzletrészét (névérték 3 millió forint) 20 millió forintért és egy – nyilvántartás szerint – 10 millió forint (nettó) értékű ingatlanért a kft.-nek. Hogyan kell könyvelni a gazdasági eseményt? Milyen adózási vonzata van a magánszemélynél és a kft.-nél?
Részlet a válaszából: […] ...a vevő személye függvényében vagy a társaságnál kell az adózás előtti eredményt növelni, vagy a vevőnél személyi jövedelemadót és egészségügyi hozzájárulást fizetni. Térítés nélküli átadásnál is lényegében hasonló a helyzet. A törzstőke-leszállítás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 14.

Korábban jóváhagyott, ki nem fizetett osztalék

Kérdés: Alapítókkal szembeni kötelezettségként mutatjuk ki a 2016. év előtti jóváhagyott, de ki nem fizetett osztalékot. A 2016. évi változások következtében mi lesz ennek a sorsa? Kötelezettség marad, vagy vissza kell vezetni az eredménytartalékba?
Részlet a válaszából: […] ...azt ki nem fizetik.A főszabály az, hogy a jóváhagyott osztalékot – magánszemély tulajdonos esetében a személyi jövedelemadó és az egészségügyi hozzájárulás levonása után – kifizetik, lehet, hogy több évvel a döntés után. Pénzügyi fedezet hiányában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 14.

Kisadózó vállalkozások tételes adója, megszűnés

Kérdés: A 6055. kérdéshez kapcsolódóan kérdezem, konkrét példa alapján. Ha a bt. ingatlanának könyv szerinti értéke 500 E Ft, piaci értéke 17 500 E Ft, a Tao-tv. szerint a korábbi bruttó érték után számolok értékcsökkenési leírást, a számvitelben pedig a piaci érték után? A saját tőke különbözeti alapon meghatározott értéke 17 000 E Ft, amit a kata időszakra tekintettel adózott eredménytartaléknak minősíthetünk, holott az a piaci értékelésből származott. Ezt az adózott eredménytartalékot később – ha pénzügyi fedezete lesz – bármikor kifizethetjük osztalékként, adómentesen?
Részlet a válaszából: […] ...az osztalékkifizetés számviteli követelményei – osztalékként ki lehet fizetni, azt nem terheli sem személyi jövedelemadó, sem egészségügyi hozzájárulás.A leírtak elméletileg előfordulhatnak, de a gyakorlatban kicsi ennek a lehetősége. Induljunk ki abból, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 10.

Visszatérés az Szt. hatálya alá (eva)

Kérdés: Bevételi nyilvántartást vezető bt. evaalanyisága év közben megszűnt. A bt. nyitómérlegét az Szt. 2/A. §-ában foglaltak szerint elkészítettük, a könyvvizsgálat megtörtént. A nyitómérlegben az eszközök és kötelezettségek különbözeteként keletkező saját tőkét az alábbiak szerinti részletezésben szerepeltettük: - jegyzett tőke: a tulajdonosok társasági szerződés szerinti vagyoni betétje, - tőketartalék: a korábbi évek adózott, osztalékként ki nem vett eredménytartaléka, csökkentve az evaidőszak alatt keletkezett költségekkel-ráfordításokkal (a társaság az áttéréskor nem volt kötelezett osztalékadót kiváltó adó fizetésére). Helyesen jártunk-e el a saját tőke elemeinek a fentiek szerinti megbontásánál? Ha a tulajdonosok – már az Szt. hatálya alatt – az evázott jövedelmet ki kívánják venni, könyvelhető-e a tulajdonosoknak történő átutalás tőketartalék-csökkenésként?
Részlet a válaszából: […] ...a jegyzett tőke csökkenésével arányostőketartalék-kivonás után, mint vállalkozásból kivont jövedelem után, személyijövedelemadót, egészségügyi hozzájárulást nem kell fizetni. A jegyzett tőkecsökkenésével arányos eredménytartalék-kivonás után,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 8.

Üzletrész-értékesítés adói

Kérdés: A kft. alapítója eladja üzletrészét (névérték 3 millió Ft) 20 millió Ft-ért és egy – a nyilvántartás szerint – 10 millió Ft (nettó) értékű ingatlanért a kft.-nek. Hogyan kell könyvelni a gazdasági eseményt? Milyen adózási vonzata van mind a magánszemélynél, mind a kft.-nél?
Részlet a válaszából: […] ...(az adott esetben a30 millió forintot meghaladó összeg) és a szerzési érték (3 millió Ft)különbözete, az adó mértéke 25 százalék. Az egészségügyi hozzájárulásról szóló1998. évi LXVI. törvény (Eho-tv.) 3. §-a (3) bekezdésének d) pontja alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 11.

Üzletrész visszavásárlásának, térítés nélküli átadásának adóterhei

Kérdés: A kft. egyik tulajdonosa 2004-ben eladta a 60 000 forint névértékű üzletrészét a kft.-nek 5 millió forintért. Ugyanezen tulajdonos 2005-ben eladta 10 millió forintért a névértéken 120 ezer forintos üzletrészét is. 2006-ban a névértéken 180 ezer forintos üzletrészt a kft. térítésmentesen felosztotta a tagok között. Milyen adófizetési kötelezettsége van a kft.-nek a magánszemélytől történő üzletrész-visszavásárlásakor? És milyen adófizetési kötelezettsége van az üzletrészt eladó magánszemélynek? A visszavásárolt üzletrészek térítés nélküli átadását milyen adófizetési kötelezettség terheli a kft.-nél, illetve a magánszemélyeknél?
Részlet a válaszából: […] ...48. §-a alapján adóelőleget kötelesmegállapítani, a taggal megfizettetni, bevallani és befizetni.Ezt a jövedelmet 11 százalékos egészségügyi hozzájárulás isterheli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 28.