3 cikk rendezése:
1. cikk / 3 Előre bekért bérleti díj kezelése
Kérdés: A kft. több lakást is bérel magánszemélytől, cégtől azért, hogy további bérbeadás valósuljon meg. A bérbeadásra nem választotta az áfát. Ha a lakást magánszemélytől bérli, és – szerződés alapján – 36 hónap bérleti díjat előre kifizet, akkor a kifizetés időpontjában von és fizet adót? Ha a lakást cégtől bérli, a főbérlő is bekéri előre a 36 hónapot, akkor a bérleti díjat el kell határolni (a magánszemélytől történő bérlet esetén is)? A bérbeadással foglalkozó cég is előre beszedi a bérleti díjat, a bevételt is el kell határolni? A bérleti díj számlázása esetében mi az áfa szerinti teljesítési időpont?
2. cikk / 3 Magánszemély fürdőszobájának felújítása
Kérdés: A kft. 50 százalékban tulajdonosa egy budapesti lakásnak. A másik tulajdonos a kft. ügyvezetőjének az édesanyja, aki életvitelszerűen a lakásban lakik. A kft. felújíttatta a lakás fürdőszobáját bruttó 2 millió forintért, amelynek teljes összegét a kft. bankszámlájáról fizették ki. A vállalkozó a számlát a könyvelésre benyújtotta. Az áfa és a tao szempontjából hogyan kell eljárni? A felmerült költségeket hogyan kell elszámolni? Számvitelileg mi a teendő?
3. cikk / 3 Közművesítés társasági pénzből
Kérdés: A gazdasági társaság vezetője és egyben résztulajdonosa a tulajdonát képező telekre jelzálogbejegyzést engedélyezett a társaság részére történő jelzáloghitel felvételekor. A telken megindult időközben a közművesítés. A telekhatáron belüli közművesítés számláit a társaság egyenlítette ki, az áfát levonásba helyezte. A telek lakóövezetben van, tehát lakásépítés céljára értékesíthető. A társaság lehet-e tulajdonosa a közműveknek azért, mert a vezetője engedélyezte a telekre a jelzálog bejegyzését a jelzáloghitel fedezeteként? Elválasztható-e a tulajdonjog szempontjából a közmű a telektől?