Külföldi napidíj könyvelése

Kérdés: Külföldi napidíj könyvelése a valutapénztárban, és feladása a munkabér számfejtése után.
Részlet a válaszából: […] ...külföldi napidíj alapján a munkavállalót terhelőT 3612 – K 462 = személyi jövedelemadó,T 3612 – K 463-1 = nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási járulék, munkaerőpiaci járulék bevallása és előírása a munkavállalóval szembeni követelésként,T 561 –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 21.

Munkáltatói hozzájárulás önkéntes nyugdíjpénztári befizetéshez

Kérdés: Társaságunk az alkalmazottaknak a bruttó bér 7 százalékának megfelelő összeget juttat önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulásként, amelyből a munkavállalót terhelő adók levonása után fennmaradó nettó összeget utal az önkéntes nyugdíjpénztárba. Társaságunk a kiva szerint adózik. A fenti gazdasági eseménnyel kapcsolatosan szabályzatot készítettünk, amelyet a munkavállalókkal is elfogadtattunk. Társaságunk nem szeretné a munkaszerződést módosítani, és az alapbér részévé tenni ezt az elemet. Helyesen gondolkodunk? Az önkéntes nyugdíjpénztárba átutalt összeg kezelhető-e személyi jellegű egyéb kifizetésként?
Részlet a válaszából: […] ...adomány egésze jövedelem, amelyből a munkavállaló terhei 15 százalék személyi jövedelemadó, 10 százalék nyugdíjjárulék, 7 százalék egészségbiztosítási járulék, 1,5 százalék munkaerőpiaci járulék. A munkáltatót terheli a jövedelem egésze alapján 19,5...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 21.

Magyar munkavállalók külföldön

Kérdés: Belföldi vállalkozás külföldön telephelyet létesít. A magyar munkavállaló megkapja a munkavégzési engedélyt. Külföldön kapja a fizetését, milyen árfolyamon tudom lekönyvelni a bért és a járulékokat? Belföldön hogyan lesz biztosított, ha külföldön fizeti a járulékokat?
Részlet a válaszából: […] ...állami adóhatóság Nyugdíj-biztosításiAlapot megillető bevételek számlájára, a társadalombiztosítási járulékon belüli5 százalékos egészségbiztosítási járulékot és az egyéni egészségbiztosításijárulékot az állami adóhatóság Egészségbiztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 22.

Nyugdíjpénztári befizetés adómentes mérték felett

Kérdés: A 3445. számú kérdésre adott válaszban – véleményem szerint – nem helytálló, hogy az adómentes mértéken felül adott nyugdíjpénztári befizetés a bérköltségek között könyvelendő. Az Szt. 79. §-ának (2) bekezdésében az szerepel, hogy a bérköltség meghatározása a statisztikai besorolástól függ, a személyi jövedelemadó esetleges kötelezettsége érdektelen. Ebből következően, ha az adómentes kifizetés a személyi jellegű kifizetések közé könyvelendő, akkor az adóköteles rész sem kerülhet máshová.
Részlet a válaszából: […] ...is, hogy a szóban forgó munkáltatóihozzájárulás adóköteles része a társadalombiztosítási járulék, a nyugdíjjárulék(tagdíj) és az egészségbiztosítási járulék alapjába is beletartozik.A személyi jellegű egyéb kifizetéseket az Szt. 3. §-a (7)bekezdésének 3...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 6.

Bejelentkezés, adózás (eva)

Kérdés: Egy beltaggal és egy kültaggal 1999 óta működő bt. (a beltag 36 órás munkaviszonnyal rendelkezik) bejelentkezhet-e az evába, és ha igen, az milyen adó- és járulékterheket jelent?
Részlet a válaszából: […] ...vagy ha magánnyugdíjpénztár tagja, 8 százaléknyugdíjjárulékot és 0,5 százalék nyugdíjjárulékot, továbbá 4 százalékegészségbiztosítási járulékot fizet. A nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék,illetőleg magán-nyugdíjpénztári tagdíj alapja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.

Készpénzes számlával történő kifizetés adókötelezettsége

Kérdés: A személyi jövedelemadó-előlegen kívül milyen levonási vagy befizetési (járulék, egészségügyi hozzájárulás) kötelezettsége van a kifizetőnek, ha a kifizetés készpénzes számlára történik, de a számla kibocsátója nem vállalkozó magánszemély? (A tevékenység: szakfordítás, a díjazása karakterszám alapján történik.)
Részlet a válaszából: […] ...jövedelemként kell figyelembe venni.A Tbj-tv. alapján járuléknak minősül a nyugdíjjárulék, a magán-nyugdíjpénztári tagdíj, az egészségbiztosítási járulék, a nyugdíj-biztosítási és egészségbiztosítási járulék (a továbbiakban ez utóbbi kettő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. július 4.

Szja levonása a szerzőtől

Kérdés: Könyvkiadással foglalkozó kft. kéziratot vásárol a kézirat felhasználási jogával együtt. Milyen módon vonja le az szja-t a kiadó a szerzőtől? Alkalmazható-e rá az Szja-tv.-ben meghatározott, az ingó dolog értékesítésére vonatkozó előírás?
Részlet a válaszából: […] ...járulékalapot képező jövedelme után a biztosítottnak a Tbj-tv. 32. §-a alapján nem kell megfizetnie a 3 százalékos mértékű egészségbiztosítási járulékot. Azonban a Tbj-tv. 24. §-ának (2) bekezdése szerint a 8 százalékos mértékű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. október 25.

A kft. által viselt életbiztosítási díj adó- és járulékterhei

Kérdés: A kft. teljes egészében viseli néhány – név szerint megnevezett – dolgozójának életbiztosítási díját, amit természetbeni juttatásnak minősített. A 44 százalékos személyi jövedelemadón felül milyen járulékfizetési kötelezettség terheli az így kifizetett összeget?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettség terheli. A munkavállaló (foglalkoztatott) a járulékalapot képező jövedelem után nyugdíjjárulékot és egészségbiztosítási járulékot fizet. A munkaadót ugyanakkor az Fl-tv. alapján munkaadóijárulék-fizetési kötelezettség nem terheli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. október 11.