Bérbe vett sertéstelep, bérbe vett állatok

Kérdés: Adott egy "A" és egy "B" társaság. "B" társaságban 100%-os tulajdoni részesedéssel bíró magánszemély 12%-ban tulajdonosa az "A" társaságnak. Továbbá szintén 12%-os mértékben tulajdonosa az "A" társaságnak "B" társaság tulajdonosának a felesége is. "A" társaság üzemeltetési szerződéssel időlegesen átad 2 db sertéstelepet, és haszonbérleti szerződéssel az ezekben levő állatállományt a "B" társaság számára. A telepek és az átadott állatok az "A" társaság könyveiben szerepelnek. "A" társaság a telepekért ellenértéket nem kér, de előírja kötelezően az állagmegóvást és fenntartást. Az állatok "használatáért" "X" millió Ft + áfa/hó haszonbért számít fel "B" társaságnak. Továbbá a haszonbérleti szerződés kötelezi "B" társaságot arra, hogy az átadott állomány mértéke ne változzon, azt ő a bérleti időszak végén így adja vissza. A szaporulat a "B" társaságot illeti meg. A haszonbérleti szerződés értelmében "B" társaság, mint üzemeltető, jogosult az átvett állato­kat saját nevében harmadik személy részére értékesíteni, illetve köteles az állomány pótlásáról, valamint a takarmányozásról és az üzemeltetéssel kapcsolatos egyéb költségek fedezetéről gondoskodni.
Kérdéseim (adó- és számviteli előírások szempontjából) a fentiekkel kapcsolatban:
1. Helyesen jár-e el "A" társaság, ha a telep üzemeltetésért nem számít fel díjat?
2. Értékesíthet-e "B" társaság a haszonbérlet útján használatába került állatállományból, a szaporulaton túl úgy, hogy az átvett állomány időlegesen az átadáskori mérték alá csökken anélkül, hogy azt neki az "A" társaság kiszámlázta volna?
3. A haszonbérlet ideje alatt keletkezett szaporulat (mivel az jogilag is őt illeti) kimutatása a "B" társaság könyveiben történik?
Részlet a válaszából: […]  1. Az "A" társaság bérbe adja sertéstelepét a "B"társaságnak. Így a két társaság között szolgáltatásnyújtás történik. Ha ezért aszolgáltatásért nem számítanak fel díjat, akkor ingyenesen nyújtottszolgáltatásról van szó, mind számviteli, mind adózási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. március 8.

Használati díj és rögzített mennyiségű vásárlás

Kérdés: "Eladó" és "Partner" között eszközhasználatra történő átadásról jött létre szerződés: az "Eladó" jelképes összegű éves használati díjért adja használatba az eszközt annak fejében, hogy a "Partner" X éven keresztül Y mennyiségű terméket vásárol az "Eladó"-tól. Amennyiben a "Partner" teljesíti a feltételeket, akkor a "Partner" jelképes összegért megvásárolja a használatra átvett eszközt. A fenti ügyletet hogyan kell elszámolni a számvitelben, és milyen adózási vonzata lehet? Az előbbi "Eladó" meggondolta magát, és a "Partner" részére használatba adott eszközt eladta a "Vevő"-nek azzal a feltétellel, hogy az "Eladó" és a "Partner" között létrejött – előbbi – szerződésből származó jogait és kötelezettségeit is átruházza a "Vevő"-re. Az "Eladó" az eszköz eladásáról áfás számlát állított ki. Ezen ügyleteket hogyan kell elszámolni a számvitelben, és milyen adózási vonzatai lehetnek?
Részlet a válaszából: […] ...adott eszközértékcsökkenési leírását költségként az "Eladó"-nak el kell számolni,ugyanakkor a használatba adott eszközzel kapcsolatos egyéb költségeket is. Ahasználatba adott eszközzel kapcsolatos összes költséget viszonyítva ahasználatba adott eszköz piaci...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 23.

Bérbeadáshoz kapcsolódó költségek számlázása

Kérdés: A társaság üzlethelyiséget bérel. Az üzlethelyiség egy részét mi is bérbeadjuk, illetve az ott felmerült egyéb költségeket (telefondíj, írószer, tisztítószer, bér+járulékai stb.) továbbszámlázzuk. A számlán a bérleti díj egy soron, a továbbszámlázott egyéb költségek – mint üzemeltetési költség – szintén egy soron szerepel. Mi a helyes könyvelés ez esetben? Helyesen számlázunk-e? Az áfát hogyan kell felszámítani? Közvetített szolgáltatás lehet-e?
Részlet a válaszából: […] A kérdező társaságnál az üzlethelyiség bérleti díját mintigénybe vett szolgáltatás költségét kell elszámolni. Az üzlethelyiség egyrészének tovább-bérbeadását csak akkor lehet közvetített szolgáltatásnaktekinteni, ha a kérdező társaság vevője és nyújtója is a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 31.

Bérleti díj vagy bérleti jog értékesítése

Kérdés: A társaság tevékenysége: saját lakókocsik hosszú távú bérbeadása, kizárólag üdülési céllal. A program csatlakozási feltétele a társasággal kötött, időben megosztott, határozott időre (10 évre) szóló bérleti szerződés. A szerződés alapján a társaság gondoskodik a lakókocsik helyszínre telepítéséről, karbantartásáról. A bérbevevőnek jogában áll saját időszakában (hetében) a lakókocsit használni, albérletbe kiadni, illetve az adott időszakot más időszakra elcserélni. A konstrukciót bérleti jog értékesítéseként vagy tíz évre szóló bérleti díjként kell elszámolni? Hogyan történjen a számlázás? A bérleti jog értékesítésében közreműködő munkatársak jutalékát a szerződéskötés alkalmával, vagy a pénzügyi teljesítéssel egyidejűleg helyes elszámolni? És az egyéb költségeket?
Részlet a válaszából: […] Egy – a társaság számára új – konstrukció bevezetésekor alaposan végig kell gondolni a konstrukcióhoz kapcsolódó minden elemet, akár a bevételi, akár a költség, ráfordítás oldalon jelenik meg, és ahhoz kell igazítani a konstrukcióval kapcsolatos szerződések tartalmi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 13.

Cégautóadó: szja, áfa, tao

Kérdés: Milyen szabályok vonatkoznak a cégautók utáni adó- és költségelszámolásokra (cégautóadó, áfalevonási jog, 6 millió forint feletti beszerzési értékű személygépkocsi), ha a gépkocsi saját tulajdonú, illetve bérelt?
Részlet a válaszából: […] ...értékkel arányos összeg a Tao-tv. 3. számú melléklet A) fejezet 1. pontja alapján.A bérbe vett személygépkocsi bérleti díja és minden egyéb költség a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek minősül, tehát a Tao-tv. 3. számú melléklete...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 1.