Egyéni vállalkozó ingatlanvásárlásának illetéke

Kérdés: Egyéni vállalkozó ingatlant vásárolt 2021. október hónapban, melyet 2021. decemberben értékesített. A kiszabott illetékre 6 havi részletfizetési kedvezményt kapott. Az értékesítésig (2021. december) 2 havi illetékrészletet kifizetett, 4 havi kötelezettséget az eladást követően a következő, 2022. évben kellene megfizetnie. Naplófőkönyv vezetése mellett hogyan kell a bevételt, költséget, ráfordítást, értékcsökkenést figyelembe venni az éves bevallás során, továbbá milyen értékkel aktiválandó az ingatlan?
Részlet a válaszából: […] ...kapcsán feltételezzük, hogy az egyéni vállalkozó az ingatlant kizárólag üzleti célból vásárolta, és azt kizárólag üzleti célból használta, mivel a nem kizárólag üzleti célból használt ingatlan adózására más szabályok vonatkoznak. Válaszunkban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 10.

Egyéni vállalkozó osztalékfizetése

Kérdés: Egyéni vállalkozó osztalékkifizetése kapcsán kérdezem: Adott egy adózás előtti eredmény, a vállalkozó kifizeti a 9% nyereségadót. Osztalékadója nem volt, mert az adott évben értékcsökkenés alá vont tárgyi eszközök nettó értéke, valamint beruházási költség címen levont összeg magasabb volt, mint az osztalékalap. Jelen esetben mi a kivehető leadózott jövedelme?
Részlet a válaszából: […] ...8000, écs. alá vont tárgyi eszközök nettó értéke 34.000. Osztalékalap: 36.000-42.000 = 0.Az Szja-tv. nem tartalmaz rendelkezést az egyéni vállalkozó osztalékkifizetésére, a kivehető leadózott jövedelem meghatározására. Amennyiben a vállalkozói osztalékalap...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 9.

Egyéni vállalkozó feladata egyéni céggé alakulás esetén

Kérdés: Mi a feladata az egyéni vállalkozónak egyéni céggé alakulás esetén? Mi lesz az egyéni cég jegyzett tőkéje?
Részlet a válaszából: […] ...egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény (Evtv.) II. Fejezete tartalmazza az egyéni cégre vonatkozó rendelkezéseket. Tekintettel azonban arra, hogy az egyéni cég az egyéni vállalkozó átalakulásával nem jöhet létre, továbbá arra is,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 25.

Térítés nélkül átvett eszköz áfája és értékesítése

Kérdés: Áfaalany egyéni vállalkozó (feleség) alkalmazottként foglalkoztatta a férjét. A házasság megromlott, válásra került sor, a férj munkaviszonya megszűnt. A férj 2014-ben alapított egy fuvarozási tevékenységet folytató egyszemélyes kft.-t. A volt feleség az egyéni vállalkozásában lévő tárgyi eszközei közül 2014-ben egy nyerges vontatót térítés nélkül átadott a kft.-nek. Számla szerint 2 870 000 Ft + 774 900 Ft áfa, pénzügyi teljesítést nem igényel. Az adásvételi szerződésben is ez szerepel. Az áfát az egyéni vállalkozó feleség bevallotta, megfizette, a kft. pedig visszaigényelte. A kft. a nyerges vontatót a számviteli előírások szerint vette nyilvántartásba. A válás utáni vagyon­megosztásban a volt férjjel szemben, mint beszámított összeg, a bruttó összeg, 3 644 900 Ft szerepel, és erről az egyéni vállalkozó nyilatkozatot adott. Az áfát hogyan kell elszámolni a kft.-nél, mert a vagyonmegosztás szerint a volt feleség egyéni vállalkozásának nem kell megfizetnie? Rendkívüli bevétel-e, és ezt a beszerzés évében kell elszámolni? Ha a kft. 2015-ben úgy dönt, hogy eladja a nyerges vontatót, milyen könyvelési tételekkel tudja kivezetni?
Részlet a válaszából: […] ...visszaigényelte az áfát. Igen, mert a nyerges vontatót adóköteles tevékenységéhez használja, és feltételezzük, hogy annak összegét az egyéni vállalkozó feleségnek átutalta, függetlenül attól, hogy a nyerges vontatót térítés nélkül vette át, és a számlán az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 26.

Egyéni cég alapítása

Kérdés: Egyéni cég 2015. január 1-jével történő létrehozásával kapcsolatosan kérdésként merült fel, hogyan szerepeltesse az egyéni vállalkozó bevallásaiban az addig ki nem fizetett vevői számlák nettó értékét és áfáját? Továbbá az addig ki nem fizetett szállítói számlák nettó értékét és áfáját, a december 31-i leltárban szereplő vásárolt készletek nettó értékét és áfáját. Hogyan szerepeltesse a 2014. de­cember hónapra járó, de még ki nem fizetett, majd 2015 januárjában kifizetett munkabért, az ezek utáni adókat és járulékokat, ha az egyéni vállalkozásában lévő minden eszközét beviszi az egyéni cégbe, és az apport megegyezik a könyv szerinti értékkel? Vagy az Szt. 163. §-a alapján a kettős könyvviteli nyitás utáni tételként a vevők, a szállítók nettó összegének és a munkabér járulékainak könyvelése már a társasági adó alapját módosítja? Egyéni cég egyszemélyes kft.-vé alakulását milyen esetben kötelező könyvvizsgálóval ellenőriztetni? Az egyéni cég nyitó mérlegének forrásoldalát – a jegyzett tőkén és a kötelezettségen kívül – hogyan kell összeállítani, ha az egyéni vállalkozó nem kívánja a teljes összeget a jegyzett tőkébe helyezni? Előfordulhat, hogy a saját tőke nem éri el a jegyzett tőke összegét?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés jó néhány alapvető ismeret hiányára, a törvények közötti kapcsolatok, összefüggések nem kellő megalapozottságára utal.Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény (Evtv.) 20. §-ának (1) bekezdése alapján az egyéni cég...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 13.

Ismeretlen megtakarítási forma adómentessége

Kérdés: Egyéni vállalkozó orvos 2009-től fejlesztési tartalékot képzett. Egy 2012 októberében megjelent orvosi szaklap arról ad tájékoztatást, hogy a képzett fejlesztési tartalékot, valamint újonnan betett tőkét (tőkeszámlát nyit) költségként, ráfordításként elszámolhatja. Ezt egy kft. végezné. A piacon jelen van egy olyan megtakarítási forma, amelynek – amikor fizet a vállalkozó saját magának – sem járulék-, sem adóvonzata nincs, és a teljes összeg költségként elszámolható a jelen adójogszabálynak megfelelően. Milyen jogszabály alapozza meg ezt a megtakarítási formát, és hogyan teheti ezt meg a fejlesztési tartalékkal szemben?
Részlet a válaszából: […] ...nem lehet egyértelmű választ adni arra a kérdésre, hogy az adott megtakarítási forma adómentességét mi alapozza meg. (Megjegyezzük, hogy egyéni vállalkozó esetében nehezen képzelhető el olyan megtakarítási forma, amely költségként elszámolható, és annak nincs adó-...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 7.

Fejlesztési tartalék egyéni vállalkozónál

Kérdés: Kisvállalkozói kedvezmény igénybe vehető-e egyéni vállalkozónál a korábbi (2007, 2006) években bankszámlán lekötött fejlesztési tartalék értékében? A lekötött összeg 3 millió Ft, a beruházás értéke (2008-ban) 12 millió, csökkenteni kell-e a lekötött 3 millió Ft-tal a beruházás értékét a kisvállalkozói kedvezmény érvényesítésénél?
Részlet a válaszából: […] ...követhetővé teszi epénzforrás jogszerű felhasználásáról történő elszámolást. A fejlesztésitartalék címén levont összeget az egyéni vállalkozónak tájékoztató adatként azadóbevallásban fel kell tüntetnie, és a bevallás benyújtásának évét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 2.

Egyéni vállalkozás vagy egyéni cégként átalakulás

Kérdés: 2006. évben jogelőd nélkül alakult meg a bt. Az egyéni vállalkozás 2006-ban nem szűnt meg. Az egyéni vállalkozó eladta a tulajdonát képező bútorzatot a bt.-nek, amelyről egyösszegű számlát állított ki. Így a készlet a bt. nyilvántartásában szerepel. Az egyéni vállalkozó részletfizetési megállapodást kötött a bt.-vel. Így csak a pénzügyileg rendezett összegnek megfelelő jövedelme keletkezik az egyéni vállalkozónak. Úgy gondolom, hogy az adóterhek jelentős részétől mentesülne az egyéni vállalkozó, ha egyéni céggé, majd egyszemélyes kft.-vé alakulna át, azt követően pedig a bt. beolvadna a kft.-be. A beolvadással lehetővé válna a két fél között jelenleg fennálló követelés, illetve kötelezettség összevezetése. Jár-e ez valamilyen adófizetési kötelezettséggel?
Részlet a válaszából: […] ...cégkft.-vé való átalakulásának fontosabb lépéseit.Az Szja-tv. 49/A. §-ának (2) bekezdése szerint az egyénicégként bejegyzett egyéni vállalkozó az egyéni céggé átalakulása esetén:– a végleges átalakulási vagyonmérlegében az Szt. előírásaiszerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 26.

Személygépkocsi-értékesítés áfája

Kérdés: Egyéni vállalkozó kizárólag tárgyi adómentes tevékenységet folytat. 1996-ban a vállalkozás céljára beszerzett (már leírt) személygépkocsit értékesíteni szeretné. Az értékesítést terheli-e áfafizetési kötelezettség? Ha igen, az áfabevallást milyen időszakra kell benyújtania? Értékesítéskor a számlán milyen áfakulcsot kell feltüntetnie? Milyen eljárást kell követni, ha más tárgyi eszközök értékesítésére kerül sor?
Részlet a válaszából: […] ...tárgyi adómentes tevékenységet végző egyéni vállalkozót, tekintettel arra, hogy nem választott alanyi adómentességet, az általa értékesített személygépkocsi tekintetében áfafizetési kötelezettség terheli (azaz a termékértékesítés tárgyi adómentes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 13.

Egyéni vállalkozó teherautó-lízingjének áfája

Kérdés: Egy egyéni vállalkozó teherautót vásárolt lízingre. A lízingbeadó egy összegben kiállította a számlát, fizetési mód a szerződés szerint. Az egyéni vállalkozó 5 évig havonta, csekken fizeti meg a vételárat. Hogyan történik ez esetben az áfa elszámolása?
Részlet a válaszából: […] ...számlázási konstrukcióból következtetve a lízingszerződés úgy szól, hogy az egyéni vállalkozó legkésőbb az utoljára esedékes lízingdíj (vagy maradványérték) megfizetésével tulajdonjogot szerez a szóban forgó gépjármű felett. Mivel biztos, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. április 19.