5 talált cikk a támogatás , pályázat , tevékenység , jövedelemadó , egyéni vállalkozó kifejezésre

Kérdés: Társaságunk 2021. évtől a kiva hatálya alá jelentkezett be. 2018. évben utófinanszírozásos kutatás-fejlesztési pályázatot nyert. Ennek eredményeképpen – előleg kiutalása nélkül – gépfejlesztésbe kezdtünk, melynek során 1000 E Ft értékű prototípusú gépet állítottunk elő. Aprojekt munkálatai során 2018. évben 8000 E Ft, 2019. évben 10.000 E Ft közvetlen költség merült fel, melyet a halasztott ráfordítások soron mutattunk ki a mérlegben. A projekt elszámolására végül – hosszas egyeztetést követően – a 2020. év végén került sor, amikor is a GINOP pályázat keretében a bírálók a felmerült összköltség 59,96%-át ítélték meg, és 33 000 E Ft támogatást utaltak ki társaságunknak. Számviteli politikánkban a K+ F-költségek elszámolására a költségként történő elszámolási módot választottuk. Helyesen jártunk-e el a 2018. és a 2019. évben, amikor is a közvetlen költségeket halasztott ráfordításként tartottuk nyilván? A számviteli politikában rögzítettek szükségessé teszik-e a 2018. és a 2019. évi társaságiadó-bevallás módosítását, vagy az elfogadott és kiutalt támogatás évében, 2020-ban számolhatom-e el egy összegben a felmerült költségeket? Amennyiben a 2018. és a 2019. évben felmerült költségeket a felmerülésük évében érvényesítjük, úgy a 2020. évben kiutalt támogatás összegét miként érvényesíthetjük az előző évek költségeivel szemben? A támogatás összege figyelembe vehető-e társaságiadóalap-kedvezményként?

Kérdés: Egyéni vállalkozóként régebben pályáztam EU-s támogatásra ingatlanvásárláshoz természetgyógyászati rendelőm kialakítására. Immár 4 éve túl vagyunk azon az időn, ameddig (3 év) cél szerint kellett használni a pályázati feltételeknek megfelelően. Kifizettem a hitelt is. Az ingatlant bejegyezték a nevemre a földhivatalnál. Most nyugdíjba megyek, a két rendelőből csak egyben tevékenykedek tovább, és bejelentkeznék a kata alá. A másik helyiséget kiadnám, de a kata tiltja az ingatlan-bérbeadást ezen adózás alatt. Arra gondoltam, a kata kezdetekor a vagyonleltárban már nem szerepeltetem az ingatlant, és magánszemélyként – minden előírás betartásával – adnám ki azt. Megtehetem-e és hogyan, milyen módon, milyen dokumentálással, esetleg adóteher is van? Elfogadható az általam vázolt megoldás, vagy tudnak praktikusabbat ajánlani?

Kérdés: Egyéni vállalkozó – tételes költségelszámolást választott – 2015. évben pályázaton nyert 3 M Ft-ot. 700 E Ft előleget kiutaltak a 2015. évben. A vállalkozó részben beruházásra, részben költségekre elköltött 3 M Ft-ot (az előlegként megkapott 700 E Ft-ot és 2,3 M Ft-ot), és a pályázat benyújtásához feltételként előírt 300 E Ft saját erőt. 2016-ban, megkapta a 2,3 M Ft-ot, a pályázati pénz fennmaradó részét. Mi a helyes elszámolás a 2015. és a 2016. évben, ha a vállalkozó 2016. márciustól átlépett a kata rendszerébe? 2015-ben veszteséges, 2016. januárban megkapta a támogatás fennmaradó részét, emiatt nyereséges. 2016. évben a nyereség 50%-áig elszámolja az előző időszaki veszteséget. A beruházásra kapott összeget az értékcsökkenéssel szinkronban halasztott bevételként kell elszámolni 2016. január-február hónapban. A katás időszakban az értékcsökkenést elszámoltnak tekinti. Megfelelő-e ez az elszámolási mód?

Kérdés: Egyéni vállalkozó – tételes költségelszámolást választott – 2015. évben pályázaton nyert, 3 M Ft-ot. 700 E Ft-ot előleget ki is utaltak 2015. évben. A vállalkozó részben beruházásra, részben költségekre el is költött 3 M Ft-ot (az előlegként megkapott 700 E Ft-ot és 2,3 M Ft-ot), és pályázat benyújtásához feltételként előírt saját erőt, 300 E Ft-ot. 2016-ban megkapta a 2,3 M Ft-ot, a pályázati pénz fennmaradó részét. Mi a helyes elszámolás 2015. évben és 2016. évben, ha a vállalkozó 2016. márciustól átlépett a kata rendszerébe? 2015. évben veszteséges, 2016. január megkapta a támogatás fennmaradó részét, nyereséges. 2016. évben a nyereség 50%-áig elszámolja az előző időszaki veszteséget. A beruházásra kapott összeget az ÉCS-vel szinkronban halasztott bevételként kell elszámolni 2016. január-február hónapban. A katás időszakban az ÉCS-t elszámoltnak tekinti. Megfelelő-e ez az elszámolási mód?

Kérdés: Társaságunk (K+F) kutatási tevékenységet végez. Tevékenységünket az egyetem területén (bérleti szerződés) végezzük. Kutatásaink önálló projektek. Nyertes pályázataink elszámolását követően támogatásban részesülünk. A pénzügyileg beérkezett pályázati támogatásokat elhatároljuk. Adózás előtti eredményünk javára év végén a támogatási jóváírásokból (amely időbelileg elhatárolt) egyéb és rendkívüli bevételeket számolunk el az alábbi költségek összegével megegyezően: - Tárgyi eszköz tekintetében az adott évre elszámolt értékcsökkenés összegével megegyezően engedjük fel az időbeli elhatárolást. - Munkabér és egyéb forgóeszközök között elszámolt költségeinket pedig 100%-os összegben. K+F tevékenységünk eredményeként született szellemi termékeket aktiváljuk (közvetlen önköltségen). a) A Tao-tv. adóalap-csökkentő tételként sorolja fel a visszafizetési kötelezettség nélkül kapott, pénzügyileg rendezett támogatást. A (8) bekezdésben konkrétan felsorolja, mikor csökkentheti az adózás előtti eredményét a társaság. Helytálló-e az álláspontunk, miszerint társaságunk ezen adóalap-csökkentő jogcímmel nem élhet a pályázati támogatás tekintetében? b) A 22. § (9) bekezdése szerint az alapkutatás és a kísérleti fejlesztés közvetlen költségei között elszámolt bérköltség 10%-át lehet figyelembe venni adókedvezményként. Milyen feltételei vannak a kedvezmény érvényesítésének, és hogyan lehet ezen adócsökkentő tételt igénybe venni? Cégünk élhet-e vele? c Adóalap-csökkentő tételek között sorolja fel a K+F közvetlen önköltséget. Társaságunk igénybe veheti-e ezt az adóalap-csökkentő tételt? Cégünk melyik csökkentő tételt veheti igénybe (párhuzamosan)?