Változások a juttatások adóztatásában

Kérdés: A 2018. évi XLI. törvény 2019. január 1-jétől jelentősen korlátozza a béren kívüli juttatásokat is, az egyes meghatározott juttatásokat is. A jogszabály előkészítői részéről a sajtóban elhangzottak szerint a megszűnt juttatásokat bér formájában indokolt a munkavállalók részére biztosítani. Az Önök véleménye szerint hogyan történhet ez? Cégünk 2018-ban a munkavállalóinak béren kívüli juttatásként havi 8 ezer forint pénzösszeget juttatott a napközbeni étkezés támogatására. Ezenkívül fizette a munkavállalók helyi utazására szolgáló bérletet, a munkáltató nevére szóló számla alapján, havi 10.000 forint összegben, amelyet egyes meghatározott juttatásként számolt el. 2019-ben ezeket sem béren kívüli juttatásként, sem az egyes meghatározott juttatások között nem lehet elszámolni. Milyen módon számolhatjuk el ezeket a juttatásokat jövőre, ha cégünk munkavállalóink részére 2019-ben is biztosítani kívánja?
Részlet a válaszából: […] ...figyelemmel voltunk arra, hogy a 2018. évi LII. törvény újraszabályozza 2019. január 1-jétől a szociális hozzájárulási adót, törli az Eho-tv.-t, az egészségügyi hozzájárulás helyett a szociális hozzájárulási adó lép be, esetenként a mérték megváltoztatásával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 30.

Szja levonása a szerzőtől

Kérdés: Könyvkiadással foglalkozó kft. kéziratot vásárol a kézirat felhasználási jogával együtt. Milyen módon vonja le az szja-t a kiadó a szerzőtől? Alkalmazható-e rá az Szja-tv.-ben meghatározott, az ingó dolog értékesítésére vonatkozó előírás?
Részlet a válaszából: […] ...alkalmazni akkor, ha a költségkülönbözet nem több az adóelőleg[ek] megállapításánál figyelembe vett költség 5 százalékánál.)Az Eho-tv. 4. §-ának (5) bekezdése kimondja, hogy az előbb említett költségkülönbözet után a magánszemélyt százalékos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. október 25.

Szellemi szabadfoglalkozásúak adó- és járulékterhei

Kérdés: "7-es adószámmal" rendelkező személy nyelviskolában nyelvoktatást vállal. A megállapított óradíjakkal számláz. Főállású munkaviszonya van. Havonta számláz. Adóelszámolását tételes költségelszámolással rendezi. Nyilatkozott a nyelviskola felé, hogy a részére kifizetett díj 50%-át tekintsék adóalapnak. Ezt a nyilatkozatot a nyelviskola nem fogadta el, a teljes ellenértékről kéri a számlát, és a kapcsolódó adók és járulékok befizetését neki kell rendezni. A kifizetőnek milyen járulékfizetési kötelezettsége van?
Részlet a válaszából: […] ...alkalmazni akkor, ha a költségkülönbözet nem több az adóelőleg(ek) megállapításánál figyelembe vett költség 5 százalékánál.] Az Eho-tv. 4. §-ának (5) bekezdése kimondja, hogy az előbb említett költségkülönbözet után a magánszemélyt százalékos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 27.