Együtt beszerzett eszközök és azok bővítésének minősítése

Kérdés:

Cégünk 2012. év végén megvásárolt egy használt ingatlant, ami a földhivatali bejegyzés szerint: kivett iroda, udvar, számítógépalkatrész-gyártó üzem. A megvásárolt ingatlan áll: épület, térburkolat, kertépítés, parkosítás, telek részből. Az adásvételi szerződésben csak egy vételár van, az egyes részek között az ingatlan-értékbecslő szakvéleménye alapján tudom azt felosztani. Az épületet csak egy tárgyi eszközként lehet aktiválni, de az üzemkörön kívüli ingatlanra eső beruházási értékre nem lehet adókedvezményt igénybe venni. Hogyan lehet az üzemkörön kívüli részt külön aktiválni? Lehet csak a tárgyieszköz-nyilvántartásban két épületem? Meglévő levegőztető-rendszer bővítése, javítása az ingatlan értékét növeli? Az ingatlannal vásárolt klímaberendezés szerelési díja az épületre aktiválható? Vagyonvédelmi rendszer (riasztó), központi hangszórórendszer egyéb berendezés? Beléptetőrendszer az ajtók elektromos mozgatásával? Kamerás rendszer a régi telephelyről áttelepítve, majd bővítve? A maradványérték épület esetében az ügyvezető értékelése szerint lehetséges?

Részlet a válaszából: […] ...(a megosztásnál – használtan történő vásárlás esetén – elfogadható az ingatlan-értékbecslő szakmai véleménye, új eszköz létrehozása esetén az egyes épületrészek bekerülési értékét indokolt külön-külön számlázni).Használtan történt tárgyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 19.

Egyösszegű értékcsökkenési leírás elszámolása

Kérdés: A Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének zs) pontja értelmében a kis- és középvállalkozás a korábban használatba nem vett műszaki berendezés, gép közé sorolandó tárgyi eszköz üzembe helyezése érdekében elszámolt adóévi beruházás értékével csökkentheti az adóalapját. Ezzel akkor is élhet a mikrovállalkozás, ha azt a tárgyévben egy összegben értékcsökkenési leírásként számolta el? Hogyan kell elszámolni az egy összegben leírásra kerülő műszaki berendezés, gép beszerzését, illetve az értékcsökkenési leírását?
Részlet a válaszából: […] ...(növeli is meg csökkenti is az adózáselőtti eredményt). Ez utóbbi annyiban kedvezmény, hogy adóalapot csökkentőkéntelismeri az előrehozott (az egyösszegű) értékcsökkenési leírást, és így nem járugyanazzal az eredménnyel, mint a szóban forgó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 5.

Fejlesztési tartalék és az értékcsökkenési leírás

Kérdés: A kft. a 2003. évi eredményéből 5 millió forintot lekötött fejlesztésre. 2004. évi beruházásainak teljes összegben a lekötött tartalék terhére történtek. A 2626. kérdésre adott válaszukat úgy értelmezem, hogy miután a bekerülési érték azonos összegű a fejlesztési tartalék csökkenésével, a fenti beruházások után értékcsökkenést nem számolhatok el? Mi lesz a bruttó értékkel? Hogyan és mikor vezetem ki?
Részlet a válaszából: […] ...tartaléknak megfelelő összegű adóalap-csökkentés afejlesztési tartalék képzéséhez kapcsolódik (a kedvezmény abban van, hogyelőrehozta az adóalap-csökkentés lehetőségét a törvényi előírás), míg azértékcsökkenési leírás miatti adóalap-növelés megmaradt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 28.

Fejlesztési tartalék és egyéb adóalap-kedvezmény

Kérdés: A 2005. évi eredmény alapján fejlesztési tartalékot képeztünk, amelyet 2006-ban kívánunk felhasználni. Társaságunk kisvállalkozás, a beruházási kedvezményt is szeretnénk igénybe venni. Szabályos-e, ha ugyanarra az eszközre alkalmazzuk a fejlesztési tartalékot, és igénybe veszünk beruházási kedvezményt is? Ismertessék a könyvelés menetét is.
Részlet a válaszából: […] ...kellett annak összegét lekötni, a lekötött tartalékbaátvezetni (T 413 – K 414). A fejlesztési tartalék valójában előrehozott,gyorsított értékcsökkenési leírás, amelyet az adózás előtti eredménytcsökkentően kell számításba venni. (Ezt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 20.