Céges üdülő költségeinek elszámolása

Kérdés: A társaság tulajdonában van egy üdülő, amelyben a munkavállalói részére biztosít üdülési lehetőséget, más formában nem hasznosítják az ingatlant. Az Szja-tv. 71. §-ában foglaltak szerint a béren kívüli juttatás után a céges szja-t és ehót a vállalkozás megfizeti. Az ingatlan fenntartásával és üzemeltetésével kapcsolatosan felmerülő költségek áfatartalma visszaigényelhető-e? A számlák nettó értéke elszámolható-e a cég tevékenységének költségei között vállalkozási, bevételszerző tevékenységgel kapcsolatos költségként? Az üdülés révén a munkavállaló részére nyújtott szolgáltatás értékét hogyan kell meghatározni, mi számít a juttatás értékének? Hogyan kell elszámolni az üdülő éves üzemeltetésével kapcsolatos költségeket? Ha a munkavállalók nem fizetnek térítést, akkor az év közben felmerült költségeket teljes egészében át kell vezetni a személyi jellegű egyéb kifizetések közé? Hogyan kell eljárni, ha az adott évben nem történik üdültetés? Milyen kiadásnak minősül az így felmerült összeg?
Részlet a válaszából: […] ...évben egyáltalán nincs üdültetés, de mivel felmerülő költség van, már év elejétől egyes meghatározott juttatás után kell szja-t és ehót fizetni.)A Tao-tv. 3. számú melléklete B) részének 3. pontja alapján a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 16.

Egészségfejlesztési és prevenciós programok

Kérdés: Társaságunk a TÁMOP-6.1.2-11 "Egészségre nevelő és szemléletformáló életmódprogramok – lokális színterek" címmel az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében kiírt pályázatra sikeresen pályázott. A támogatás mértéke 100%, megvalósítása egy év. Társaságunk nagykereskedelmi tevékenységet végez. A pályázatban a kiírás szerint vállaltuk, hogy egészségfejlesztési és prevenciós programokat szervezünk a munkavállalóknak. Pl.: Stresszkezelő előadások, csoportfoglalkozások, hogy a dolgozók a stresszt oldani és kezelni tudják. Versenyeket, vetélkedőket szervezünk, melyben szerepet kap az egészséges életmód és a mozgás. Biciklitúrát szervezünk, elő­adásokat az egészséges életmódról és a dohányzás ártalmairól. Egészségnapot és -hetet szervezünk az egészséges táplálkozásról stb. Eszközöket szerzünk be ezen programok lebonyolításához (pingpongasztal, kapuháló, futball-labda, laptop, multifunkciós készülék). A programokat külső partnercég, illetve szakértők igénybevételével szervezzük meg és bonyolítjuk le. A pályázat megvalósítása érdekében a részünkre áthárított áfa összege levonható-e? Társasági adó szempontjából elismert költségnek minősülnek-e a megvalósítás során igénybe vett szolgáltatások? A programok kapcsán szja-, illetve ehofizetési kötelezettség felmerülhet-e?
Részlet a válaszából: […] ...az ahhoz kapcsolódó, törvényen alapuló, az államháztartás vala­mely alrendszere számára történő kötelező befizetés (például szja, eho) a vállalkozási tevékenység érdekében elismert költség, ha azt a munkavállalók, a vezető tisztségviselők, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 11.

Ingyenes vagy kedvezményes képzés

Kérdés: A Balatonon és/vagy a Dunán levő, 8-10 főt befogadni képes hajó bérleti díja – mely alvállalkozók, teljesítési segédek oktatásával és tréningjével kapcsolatos – elszámolható-e adó- és járulékmentesen a társaságnál?
Részlet a válaszából: […] ...kifizetőt terheli a vásárolt szolgáltatásból a természetbeni juttatásnakminősülő költség (étkezés stb.), közteher (szja, tb vagy eho). Ha közvetlenül arészt vevő magánszemély "veszi meg" az oktatási "csomagot", akkor adófizetésikötelezettség nem keletkezik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 14.

Egészségügyi hozzájárulás felső határa

Kérdés: 2007. 01. 01-jétől az ingatlan-bérbeadás után 14% eho-t kell levonnia a kifizetőnek, ha az egyén foglalkoztatója által megfizetett egészségbiztosítási járulék nem éri el a 450 ezer forintot. Ha a magánszemély munkáltatójának bérbeadja a üzlethelyiségét és munkabére havi 135 000 forint, a bérleti díj 300 000 forint, mit tegyen a bérbeadó 2007. évben év közben, hogy év végéig ne kelljen a 14 százalékos eho-t levonni? (Számításunk szerint már szeptemberben eléri a munkabér után fizetett egészségbiztosítási járulék és a bérleti díjból levont egészségügyi hozzájárulás együttes összege a 450 000 forintot.)
Részlet a válaszából: […] ...is a válaszhoz tisztázni kell a fogalmakat és aszabályozást. Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI.törvény (Eho-tv.) 3. §-a (3) bekezdésének e) pontja alapján: a magánszemély azadóévben megszerzett, az Szja-tv. szerint külön adózó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 22.

Alkalmi munkavállaló foglalkoztatása

Kérdés: Kik tartoznak az alkalmi munkavállalóként foglalkoztatottak körébe? Lehet-e nyugdíjas, lehet-e munkaügyi központ által nem regisztrált személy? (Biztosítási jogviszonya nincs sehol.) A foglalkoztatót milyen nyilvántartási, illetve bejelentési kötelezettség terheli az APEH, a tb, a munkaügyi központ felé? A foglalkoztatónál az alkalmi munkavállalónak kifizetett bér, illetve közteherjegy bérköltségként és bérjárulékként könyvelendő-e, ha igen, képezi-e a kifizetett bér szakképzési hozzájárulás alapját?
Részlet a válaszából: […] ...(2) bekezdésében foglaltnyugdíjjárulék-;c) az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI.törvény (a továbbiakban: Eho-tv.) 1. §-ában megjelölt egészségügyihozzájárulás-;továbbád) az Flt-tv. 40. §-ában foglalt munkaadóijárulék- és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 2.

Önkéntes pénztárba történő befizetés

Kérdés: A kft. munkavállalói részére az önkéntes egészségpénztárba havi 10 ezer forintot fizet. A dolgozók nem teljesítenek befizetést. Kell-e a kft.-nek vagy a dolgozóknak adót, járulékot, eho-t fizetniük e befizetés alapján? Hogyan kell könyvelni a hozzájárulást?
Részlet a válaszából: […] ...havi minimálbér összegéig, a befizetések összege a tárgyhó első napján érvényes havi minimálbér 130 százalékáig járulék- és eho-kötelezettség nélkül teljesíthető. Ez a jövedelem adómentes ugyanis a magánszemélynél [Szja-tv. 7. §-a (1) bekezdésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 1.

Természetbeni juttatás: lakásbérlet, utazási költség

Kérdés: 100 százalékban német tulajdonú kft. vagyunk, 2 német ügyvezető igazgatóval. Mindkét ügyvezető az anyavállalatnál áll munkaviszonyban. Az egyik ügyvezető folyamatosan itt tartózkodik. A kft. lakást bérel neki. A lakásbérleti díj ilyen esetben természetbeni juttatásnak minősül-e, meg kell fizetni után a 44 százalék szja-t? A másik ügyvezető időnként tartózkodik itt. Az utazási költsége (repülőjegy, taxi stb.) milyen költségként számolható el? Szintén anyavállalat alkalmazásában álló német állampolgárt az anyacég a kft.-hez küldi tanácsadóként 2 évre. A fizetését az anyacégtől kapja. A tanácsadónak bérelt lakás díja, a hazautazási költsége természetbeni juttatásnak minősül-e?
Részlet a válaszából: […] ...elszámolt, járulékalapot képező jövedelem után áll fenn. Ilyen jövedelem hiányában járulékfizetési kötelezettség nincs.Az Eho-tv. korábbi szabályai alapján a százalékos mértékű egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség a munkáltatót,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 6.