Kísérleti vetés Törökországban

Kérdés: Egy magyar kft.-nek több tagja van, köztük egy török származású osztrák állampolgár. Ez a cég vetőmagok forgalmazásával foglalkozik. Jelenleg egy teljesen új mag értékesítését tervezik. Ezt vélhetően a török kapcsolatok révén, Törökországba is értékesítik majd. Előbb azonban a török cégnél végzik, Törökországban a kísérleti vetést. Ennek költségét a török cég ki is számlázta a magyar kft.-nek, az ottani áfával, 18%-kal, 2,5 millióért. Szerződés is készült erről. Kérdésem: Ez az Áfa-tv. területi hatályán kívül esik, mivel a vetőmag vetése kint történik? Itt nem kell szolgáltatásimportról beszélni? A felszámított áfát csak egy külföldön történő bejelentkezéssel lehetne visszaigényelni? Áfabevallásban egyáltalán mint tájékoztató adatnak sem kell szerepelnie? Ha igen, melyik sorban? Ekkora összegnél, mivel nem tudják érvényesíteni az eladási árban, én kutatás-fejlesztésként aktiválnám, tehetem? Kérem, szíveskedjenek a könyvelést is levezetni nekem!
Részlet a válaszából: […] ...gyakorlati tapasztalatokból nyert,már létező tudásra támaszkodó, rendszeres munka, amelynek célja új anyagok,termékek és szerkezetek létrehozása, új eljárások, rendszerek és szolgáltatásokbevezetése, vagy a már létrehozottak vagy bevezetettek lényeges javítása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 7.

Szellemi foglalkozású magánszemélyek jövedelmének adókötelezettsége

Kérdés: Cégünk mérnöki szolgáltatásokat nyújt, és a tervezési munkákhoz tervező mérnökök és szakértők munkáját is igénybe veszi. Ezen szakértők adószámosan (7-es számmal kezdődő adószámú, ún. szellemi szabadfoglalkozású magánszemélyek), akik tevékenységük teljesítésével számlát bocsátanak ki. A magánszemélyek lehetnek saját jogú nyugdíjasok, ill. 36 órás munkaviszony mellett munkát vállalók is. A kifizetőnek a vállalkozási díjból 10 százalékos költséghányad figyelembevételével milyen levonási kötelezettségei vannak? A díj számvitelileg hová könyvelendő? A szerződés ebben az esetben megbízási vagy vállalkozási szerződés legyen?
Részlet a válaszából: […] ...ún. gondossági kötelemként is, míg a vállalkozás eredménykötelem. A vállalkozási jogviszonyban tevékenységet kifejtő eredmény létrehozására köteles, a művet létre kell hoznia, mégpedig úgy, hogy az rendeltetésszerű használatra alkalmas legyen. Amennyiben ez nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 28.

Átalakuláshoz kapcsolódó osztalékfizetés

Kérdés: A betéti társaság átalakul kft.-vé úgy, hogy az egyik tag készpénzbefizetésével ezen tag tulajdoni hányada 50 százalékról 90 százalékra nő. El kell-e számolni azzal a taggal, amelyiknek a tulajdoni hányada lecsökken 50-ről 10 százalékra? Mi legyen az eddig megszavazott, de még ki nem fizetett osztalék 50 százalékával, az eredménytartalék felével és a közbenső mérleg szerinti nyereség 50 százalékával?
Részlet a válaszából: […] ...hányaddal rendelkezik, nehezen képzelhető el.) Így előfordulhat, hogy a közösen, azonos tulajdoni hányaddal rendelkezők által létrehozott eredménytartalékból a kisebb (10 százalékos) tulajdoni hányaddal rendelkező aránytalanul kevesebb osztalékot kap. Az adott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 29.

Szja levonása a szerzőtől

Kérdés: Könyvkiadással foglalkozó kft. kéziratot vásárol a kézirat felhasználási jogával együtt. Milyen módon vonja le az szja-t a kiadó a szerzőtől? Alkalmazható-e rá az Szja-tv.-ben meghatározott, az ingó dolog értékesítésére vonatkozó előírás?
Részlet a válaszából: […] ...alkalmazni akkor, ha a költségkülönbözet nem több az adóelőleg[ek] megállapításánál figyelembe vett költség 5 százalékánál.)Az Eho-tv. 4. §-ának (5) bekezdése kimondja, hogy az előbb említett költségkülönbözet után a magánszemélyt százalékos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. október 25.