Evaidőszak előtti követelés rendezése

Kérdés: A kérdés a kettős könyvvitelt vezető evás társaságnak az evaidőszak előtti, ki nem egyenlített vevői követelés rendezésével kapcsolatos. Az egyik értelmezés szerint, mivel a vevői követelés az eva­időszak előtt keletkezett (a társaság megfizette utána az áfát, a társasági adót), így ez az összeg az eredménytartalék része. (A társaság a vevői követelésnél nagyobb összegű eredménytartalékkal rendelkezik.) Mivel a vevői követelés kiegyenlítésére nem került sor, annak kivezetése az eredménytartalék terhére történhet, így nem befolyásolja a tárgyévi evás időszak számait. A másik értelmezés szerint a ki nem egyenlített vevői követelést csak a tárgyévi egyéb ráfordítások között lehet elszámolni. Ebben az esetben ez a tétel csökkenti a tárgyévi evás mérleg szerinti eredményt, ez az összeg a bankszámlán marad, nem vehető ki. Ebben az esetben előáll az a helyzet, hogy a társaság a tárgyévi bevételét 100%-ban leadózta, de az előző időszakban keletkezett, ki nem egyenlített vevői követelést nem tudja a mérleg szerinti eredményből kivenni, tehát – véleményem szerint – a vevői követelés összegénél megvalósul a kettős adóztatás.
Részlet a válaszából: […] ...történik az osztalékfizetés, akkor a magánszemélytulajdonosok részére fizetett osztalékot személyi jövedelemadó és azEho-tv.-ben meghatározott értékhatárig egészségügyihozzájárulás-fizetésikötelezettség terheli. Ez azonban nem jelent...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 13.

Törzstőkeleszállítása tőkekivonással

Kérdés: Törzstőke-leszállítás esetén a kft.-ben a leszállított összeg kivonása mellett döntött a társaság. A társaság rendelkezik eredménytartalékkal is, de a tulajdonosok úgy döntöttek, hogy csak a jegyzett tőke összegét kérik kifizetni, nem tartanak igényt a felhalmozott vagyon kiadására, hiszen az a működőképességet kedvezőtlenül érintené. Hozható-e ilyen döntés? Mert a Gt. úgy szabályoz, hogy a felhalmozott vagyont is ki kell adni. Ha a döntés szabályos, hogyan kell azt helyesen könyvelni? Van-e a döntésnek adófizetési következménye a magánszemélyek esetében?
Részlet a válaszából: […] ...25százalék mértékű személyi jövedelemadó és 14 százalék mértékű egészségügyihozzájárulás terheli (ez utóbbi addig, amíg az Eho-tv.-ben előírt felső határtel nem éri). A személyi jövedelemadót, az egészségügyi hozzájárulást a kft.-nekkell megállapítania,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 21.

Üzletrész-értékesítés adói

Kérdés: A kft. alapítója eladja üzletrészét (névérték 3 millió Ft) 20 millió Ft-ért és egy – a nyilvántartás szerint – 10 millió Ft (nettó) értékű ingatlanért a kft.-nek. Hogyan kell könyvelni a gazdasági eseményt? Milyen adózási vonzata van mind a magánszemélynél, mind a kft.-nél?
Részlet a válaszából: […] ...érték (3 millió Ft)különbözete, az adó mértéke 25 százalék. Az egészségügyi hozzájárulásról szóló1998. évi LXVI. törvény (Eho-tv.) 3. §-a (3) bekezdésének d) pontja alapján amagánszemély ezen jövedelmét még 14...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 11.