Lízingszerződés lejártakor a személygépkocsi megvétele

Kérdés: A kft. nyílt végű pénzügyi lízingszerződést kötött személygépkocsira 2019. évben. A szerződés ez év júniusában lejár. A lízingbe adó nyilatkozattételt kér az ügyben, hogy az eddigi lízingbe vevő kft. vagy egy harmadik fél akar élni a gépjármű-megvásárlás lehetőségével (ennek hiányában át kell adni az autót a lízingbe adónak). A kft. is a könyveiben nyilvántartotta a személygépkocsit, a havi tőke+kamat részleteket (az áfa 50%-át) helyezte csak levonásba, T 448/8712/4661 – K 454 tétellel könyvelte. A kft. kívánja megvásárolni az autót. A megadott 1.200.000 + áfa fennmaradó vételárat hogyan könyveljük, az áfával mit kezdjünk? Rá kell aktiválnunk a meglévő könyv szerinti értékre? Tehát az induló rész áfájának 50%-át helyeztük levonásba, illetve a havi törlesztőrészletek 50%-ának áfáját is. Ebből egy esetleges NAV-ellenőrzéskor lehet-e gond, hogy most a futamidő végén a kft. veszi meg az autót? Nem minősítik át, vagy a levont áfákkal nem lesz gond?
Részlet a válaszából: […] ...adóval szembeni kötelezettségek között: T 161 – K 448, majd az aktiváláskor T 132, 142 – K 161. Ha igen, akkor az első részlet (előleg) és a havi törlesztőrészletek után a 448. számla egyenlege éppen 1200 E Ft (a maradványérték). A lízingbe vevőnek ezt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 13.

Raktárépület felújítása támogatásból

Kérdés: A társaság már meglévő (2018-ban beszerzett) raktárépület felújítására nyert fejlesztési támogatást 2021-ben, amelyet meg is valósított 2022-ben, az üzembe helyezés 2022. 09. 30-án megtörtént. A támogatás összegét 100%-ban megkapta, amit előlegként tart nyilván, az elszámolásról még nem kapott értesítést. A felújítás révén nem változott meg a várható használati idő (2068.), a leírási kulcs (2%) és a maradványérték sem. A raktár 2018-as bekerülési értéke 20 millió Ft, az akkor megállapított maradványérték 5 millió Ft. A felújítás összege 50 millió Ft, a támogatási arány 50%. Ha 2023-ban (mérlegkészítés időszaka után) megtörténik az elszámolás, mekkora időszakra kell felosztani a támogatás összegét, illetve a maradványértékre fog-e jutni a támogatási összegből? A helyzetet bonyolítja, hogy a felújítás üzembe helyezése időpontjában a támogatott beruházáson felül további beruházási érték is aktiválva lett. Mennyiben módosítja ez a támogatási arányt, illetve a jövőbeli várható további beruházások mennyire befolyásolják azt, hogy az eszköz értékcsökkenésének mekkora hányadát számolja el egyéb bevételként a halasztott bevételek között nyilvántartott támogatásból?
Részlet a válaszából: […] ...jártak el akkor, amikor a támogatás megkapott összegét támogatási elő­legként vették nyilvántartásba. Amikor majd a támogatási előleget részben vagy egészében vissza nem fizetendő támogatásnak minősítik, jóváhagyják, akkor – a válaszban feltételezett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 27.

Több éven át húzódó beruházás – devizás szállítók

Kérdés: Társaságunknál jelentős értékű, több éven át húzódó beruházás van folyamatban, amelynek részeként külföldi és belföldi devizás szállítóktól is történik beszerzés. A devizás tételek kedvező árfolyamon történő kiegyenlítése érdekében devizavásárlások és határidős ügyletkötések történnek. Társaságunk célja, hogy a beruházás értékét a vásárolt deviza árfolyamán lehessen elszámolni. Az Szt. 47. §-a (4) bekezdésének c) pontja azonban előírja, hogy a tárgyi eszköz bekerülési értékeként kell aktiválni az eszközökhöz kapcsolódó devizás kötelezettség – devizaszámlán lévő eszközzel nem fedezett – üzembe helyezésig felmerült árfolyam-különbözetét. Ezzel kapcsolatban kérdezzük:
Milyen esetben beszélhetünk devizaszámlán meglévő devizakészlettel fedezett devizatartozásról? Ha jól értelmezzük, a feltétel megléte esetén nem kell/nem szabad a tárgyi eszköz beszerzési (bekerülési) értékét módosítani?
Devizakészlettel fedezettnek minősül-e a devizatartozás akkor, ha a vállalkozás a számlavezető bankjánál nyit egy elkülönített devizás számlát, és az ezen lévő pénzt saját döntése szerint csak a beruházási szállítók pénzügyi rendezésére használja fel? Ha a társaság csak egy devizaszámlával rendelkezik, megoldható-e a beruházáshoz kapcsolódó deviza elkülönítése a könyvviteli nyilvántartásban egy technikai főkönyvi számla vezetésével?
A fenti törvényi hivatkozás alapján a tárgyi eszközök bekerülési értékét növelik a devizás szállítói tartozások után keletkezett árfolyam-különbözetek is, ha azok még az üzembe helyezést megelőzően kerültek elszámolásra. Belföldi szállító devizában történő számlázása esetén a ráaktiválás során a bruttó (áfás) értékre eső árfolyammal kell a tárgyi eszköz értékét korrigálni, vagy a tárgyi eszköz nettó (áfa nélküli) értékére jutó összeggel? Vagy csak a külföldi szállítók esetében kell a tárgyi eszköz bekerülési értékét módosítani az árfolyammal?
A társaság rendelkezésére áll a beruházáshoz szükséges devizaösszeg nagy része, azonban a kivitelezési munkák áthúzódnak a következő évre. Év végén a beruházáshoz kapcsolódó devizakészlet értékelésre kerül, és az összevont árfolyam-különbözet részeként a tárgyévi eredményben jelenik meg. Az átértékelt összegre a bankanalitikában is rá kell állni, vagy a főkönyvi tételként kell kimutatni a különbözetet? Az év végi (nem realizált) beruházás aktiválandó értékét az eredetileg vásárolt devizaárfolyamon tudjuk kimutatni?
A beruházáshoz kapcsolódóan előleget is fizetünk. A devizában adott előleg forintértékének meghatározására milyen árfolyamot kell alkalmazni? Devizaszámláról történő kifizetés esetén az alkalmazott könyv szerinti átlagáras árfolyamon lehet-e az előleget nyilvántartásba venni? A mérlegfordulónapi értékeléskor keletkezett árfolyam-különbözetek a bekerülési (beszerzési) érték részeként számolhatók el, vagy a pénzügyi műveletek egyéb bevételei, illetve egyéb ráfordításai között? A beruházás bekerülési értékének meghatározása előző évben kifizetett adott előlegrész esetében milyen árfolyamon történik? Utalás átlagárfolyamnál, az utaláskor érvényes választott árfolyamon, december 31-i vagy a szállítói végszámla könyvelésekor alkalmazott árfolyamon?
A beruházási szállítók kifizetése érdekében kötött határidős devizavételi ügyleteket szerepeltetni kell-e, és ha igen, hogyan az év végi beszámolóban? Vannak SWAP-ügyletek, amelyek már a mérlegkészítés időszakában teljesülnek, illetve vannak opciós ügyletek, amelyek feltételek teljesülése esetén lépnek életbe. Fontos-e ebből a szempontból, hogy devizakészletünk év végén meg fogja haladni a kötelezettségek értékét?
Részlet a válaszából: […] ...elő­leg esetében is), a forintra történő átszámításhoz a (2) bekezdésben meghatározott árfolyamot kell alkalmazni:a) a devizában adott előleg áfát is magában foglaló összegének könyvelése az Áfa-tv. szerinti devizaárfolyamon: T 352 – K 389;b) a devizában adott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 25.

Beruházásra adott előleg árfolyam-különbözete

Kérdés: A tárgyi eszköz beszerzési értékét módosítja az aktiválásig felmerült árfolyam-különbözet. Hogyan járunk el helyesen, ha előleget is fizettünk a beruházáshoz kapcsolódóan? Az előleg fizetése a tárgyévet megelőző év október hó, amelyet a fordulónapi árfolyamra átértékelünk. A számla beérkezése a tárgyévben január, kiegyenlítése február. Az eszköz márciusban kerül aktiválásra. Helyesen járunk el, ha az előleg átértékelésekor keletkezett árfolyam-különbözettel korrigáljuk a beruházás értékét már az előző évben, majd ugyanezt tesszük az előleg végszámlába történő beszámításakor (előleg 12. 31-i árfolyamra értékelt összegéhez viszonyítva), illetve a fennmaradt kötelezettség pénzügyi rendezésekor keletkezett árfolyam-különbözettel is?
Részlet a válaszából: […] ...közvetlenül kapcsolódó devizakötelezettség árfolyam-különbözete lehet a bekerülési (beszerzési) érték része.A beruházásra adott előleget követelésként kell kimutatni (még nem beruházás), a követelés mérlegfordulónapi értékelésekor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 29.

Üzembe helyezésig felmerült árfolyam-különbözet

Kérdés: A tárgyi eszköz bekerülési értékét módosítja-e az üzembe helyezésig felmerült árfolyam-különbözet? Az eszköz beszerzése, illetve aktiválása július 30. Az eszköz ellenértékének kiegyenlítése banki átutalással történt. Előleget fizettünk február, április és június hónapokban. A végszámlából az előlegek levonása után 10% fizetendő összeg maradt fenn, amit július 17-én kiegyenlítettünk. Mivel az ellenérték kiegyenlítése az aktiválásig megtörtént, véleményünk szerint a keletkezett árfolyam-különbözet a beruházáshoz kapcsolódik, az eszköz bekerülési értékét módosítja. Jól gondoljuk?
Részlet a válaszából: […] ...akkor a július 17-i kiegyenlítés is elő­leg. Másrészt árfolyam-különbözet nemcsak a július 17-i kiegyenlítéshez kapcsolódik, de az előlegekhez is, feltételezve, hogy azt külföldi pénznemben fizették, az ellenértéket is külföldi pénznemben számlázták.Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 15.

Szakképzési hozzájárulás elszámolása

Kérdés: Módosultak a szakképzési hozzájárulásra vonatkozó előírások. Cégünk szakképzési hozzájárulásra kötelezett, amelynek háromféle módon tesz eleget: saját munkavállaló képzése, fejlesztés, gyakorlati képzés. Van-e ezekben változás? Hogyan kell ezeket a tételeket kiszámítani és könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...terhelő:a) az Szja-tv. rendelkezései szerinti adókötelezettség alá eső, nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításánál az Szja-tv. rendelkezései szerint figyelembe vett jövedelem, növelve a munkavállalói érdekképviseletet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 28.

Beruházáshoz kapott támogatási előleg elszámolása

Kérdés: A társaság beruházáshoz kapott előleget. A több évig folyt beruházás befejezésekor (aktiválásakor) a támogató véglegesíti a támogatást (az előleg pénzügyileg kiegészül a támogatás végleges összegére, előfordulhat az is, hogy az előlegből vissza kell fizetni). A projekt fenntartási időszaka alatt felmerülhet olyan esemény, amelynek hatására a támogatás összegéből vissza kell fizetni. Az előleget kötelezettségként kell nyilvántartani. Mi az a bizonylat, amelynek hatására az előleg megszűnik, és támogatásként kell elszámolni? Hogyan kell elszámolni az ezt követően utalt összeget? Az egyéb bevételt el kell határolni, majd az eszköz élettartama alatt évente fel kell oldani. A bevétel elhatárolása mikor, milyen bizonylat alapján történik? Ha a bevétel elhatárolása különböző időpontokban valósul meg, hogyan kell a feloldást szabályozni? Mi a helyzet akkor, ha az értékcsökkenési leírás elszámolása már megkezdődött, a bevétel elhatárolása viszont még nem történt meg? Az esetleges támogatás-visszafizetést hogyan kell kezelni a feloldás során?
Részlet a válaszából: […] ...bizonylataira, elszámolásuk időpontjaira vár választ. A kérdésekre ezért a következőkben részletesen válaszolunk.A támogatási előleget valóban kötelezettségként kell kimutatni a pénzmozgással egyidejűleg (T 384 – K 4794). Bizonylata egyrészt a beruházás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 12.

Szakképzési hozzájárulás összegének megállapítása

Kérdés: 2012. 01. 01-től hatályosan a szakképzési hozzájárulásról és a képzés támogatásáról a 2011. évi CLV. törvény rendelkezik. Ez a törvény számos kérdésben eltér a korábbi törvényi előírástól, és szerintem bonyolultabb is. A hatályos törvényhez kapcsolódóan a kérdésekre adott válaszokban résztémákat érintettek a Számviteli Levelekben, de magával a szakképzési hozzájárulás megállapításával részletesen nem foglalkoztak. Kérem, pótolják ezen hiányosságot!
Részlet a válaszából: […] ...az alapcsökkentő tétel éves összege az alábbiak szerint számított havi alapcsökkentő tételek összege.A szakképzési hozzájárulási előleg fizetésénél az alapcsökkentő tétel havi összegét a tárgyév 1-11. hónapjára vonatkozóan tanulónként a fentiek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 21.

Utólag kapott támogatás elszámolása

Kérdés: A támogatással megvalósult beruházást 2012. december 30-án üzembe helyezték. A támogató szervezet a pénzügyi elszámolást 2014 augusztusában fogadta el, és utalta az előlegen felüli támogatás összegét. Elszámolható 2014. évben a 2013. évre jutó támogatásintenzitással arányos amortizációs összeg? Ha nem, akkor milyen futamidőre számolható el a támogatás arányos része rendkívüli bevételként? (Az eszközök amortizációs kulcsa 14,5%.) Hogyan számolható el a támogatási összeg, amely még fennmarad a támogatásból, amikor kifutott a számvitel szerinti értékcsökkenés?
Részlet a válaszából: […] ...egy­idejűleg fogják az állományból kivezetni.)Mivel az elfogadás 2014-ben történt, csak 2014 augusztusában vezethető át a kapott előleg a rendkívüli bevételek közé, továbbá számolható el rendkívüli bevételként az előlegen felüliként megkapott támogatás is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 26.

Fejlesztési tartalék feloldása

Kérdés: Fejlesztési tartalékot képeztünk. Gépet vásárolunk, amelynek a gyártására szerződtünk. A gép gyártása során többször is előleget fizettünk. A beruházásra adott előleg megfizetésével egy időben feloldható a fejlesztési tartalék? Ha már a gép készültségi foka megállapítható, akkor befolyásolja a feloldhatóságot? A fejlesztési tartalékot mikor kell feloldani? Amikor beruházásként könyvelünk egy értékcsökkentő tételt, illetve annak aktiválásakor, vagy a lényeg, hogy év végén feloldásra kerüljön?
Részlet a válaszából: […] ...legfeljebb a beruházás bekerülési értéke, illetve legfeljebb a képzett fejlesztési tartalék összegében.A beruházásra adott előleget nem a beruházási számlára könyveljük, hanem követelésként kell kimutatni. Így a beruházással kapcsolatos előlegfizetéskor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 18.
1
2